Egy hollandiai tavon egy fényes, kör alakú sziget úszik, amelyet csillogó napelemek tucatjai borítanak. Ez azonban nem egy átlagos napelemes rendszer, sőt, nem is egyszerűen csak egy a sok új úszó napelempark közül, amelyeket világszerte tavakra, víztározókra és tengerparti területekre telepítenek. A napelemek ugyanis olyasmit tesznek, amire a többi úszó napelempark egyike sem képes. Ezek aprólékosan követik a Napot, ahogy az az égbolton mozog, hogy minél több sugarat kapjanak el.
A nagyméretű napelemtábláknak helyet keresve sok ország az úszó rendszerek felé fordul. Hollandia most egy lépéssel továbbment, és a Napot követő, vízen elhelyezett rendszereket tervez. Ez a csillogó létesítmény, amelyet az ókori görög isten után Proteusnak neveztek el, az elsők között kombinálja az úszó napelemeket a napkövető technológiával, mindezt annak érdekében, hogy maximalizálja a tiszta energia termelését.
Az úszó napenergia meglehetősen új lehetőség, de világszerte hatalmas potenciállal rendelkezik
– mondta Thomas Reindl, a Szingapúri Napenergia Kutatóintézet vezérigazgató-helyettese.
Az Oostvoornse Meerben, egy Hollandia délnyugati részén található tavon 180 ilyen mozgó napelempanelt telepítettek, amelyek teljes beépített kapacitása 73 kilowatt csúcsteljesítményt ad. Ha a világ összes mesterséges víztározójának csupán 10%-át fednék le úszó napelemekkel, az 20 terawatt kapacitást eredményezne.
Az úszó napenergia-technológia térhódítása a legújabb trendek közé tartozik. Globálisan a napelemes kapacitás az elmúlt évtizedben csaknem 12-szeresére nőtt. A napenergia további bővülése várható a Nemzetközi Energiaügynökség szerint. A Nemzetközi Energiaügynökség arról számolt be, hogy 2030-ra a jelenlegi kapacitás hatszorosára van szükség ahhoz, hogy a nettó nulla kibocsátású világ eléréséhez a pályán maradjunk. A globális geopolitika is szerepet játszik a napenergiára való támaszkodásban, mivel az Európai Unió a megújuló energiaforrások jelentős növelését javasolta.
E hatalmas növekedés mellett a kutatók továbbra is keresik a napenergia-technológia fejlesztésének lehetőségeit. A világon eddig telepített napelemek többsége szilárd földterületen fekszik. A vízen úszó napelemes technológiák azonban egyedülálló előnyt kínálnak. Ezek ugyanis nem foglalnak el olyan földterületet, amelyre más célokra is lehetne használni, például mezőgazdasági célokra. Sokak szerint a szárazföldi nap- és szélerőművek káros hatással lehetnek a biológiai sokféleségre, különösen azok, amelyeket fajokban gazdag területeken építenek. A napelnyelő technológia vízen történő kiépítése ezért okos módja annak, hogy földterületet szabadítsanak fel, mert közben kihasználják az üresen álló tavakat és víztározókat is. Az olyan országok, mint Japán és Szingapúr, a korlátozottan rendelkezésre álló földterület miatt nagymértékben fektetnek be úszó naperőművekbe.
(forrás: bbc.com)