Mi alapján dönthetjük el vásárlóként, hogy a környezetbarátként feltüntetett termék valóban fenntartható, vagy épp csak zöldre mosták, és átverés áldozatai vagyunk? Az Index által megkérdezett két szakértő segít rendet tenni az öko, bio, zöld, lebomló, újrahasznosítható és egyéb címkék tengerében.
„Pont velem történt meg két évvel ezelőtt, hogy az egyik ásványvizes cég megkeresett az akkori műanyagmentes július apropóján, hogy zöld influenszerként egy bizonyos összegért őket reklámozva mondjam azt, hogy környezetvédelmi szempontból valójában nincs is baj a műanyaggal, a probléma alapvetően a fogyasztókkal van, akik felelőtlenül eldobálják a műanyag flakonokat. Vagyis velem és az általam akkoriban vezetett környezetvédelmi alapítvánnyal szerették volna a valósnál zöldebbnek láttatni magukat. Természetesen abban a pillanatban nemet mondtam” – mesélte el személyes példáján keresztül Szebenyi Péter környezetmérnök, a Klímapolitikai Intézet munkatársa az Indexnek, hogy mit is jelent valójában a greenwashing, magyarul a zöldre mosás fogalma, amelyre itthon is rengeteg példát láthattunk mostanában.
Szebenyi Péter szerint bizonyos értelemben már azt is zöldre mosásnak tekinthetjük, amikor az elektromos autót mint műfajt gondolkodás nélkül zöld címkével látjuk el. Hiába élnek a fejünkben az elektromos autók többnyire mint a hagyományos fosszilis üzemanyagokkal működő gépjárművek környezetbarát alternatívái, maga a gyártás folyamata igencsak környezetszennyező. Köztük például a különböző akkumulátor-alapanyagok bányászata, amelynek máig hatalmas az ökológiai lábnyoma. Ahogy egyelőre arra sincs érdemi válasz, mi lesz az elöregedő akkumulátorok sorsa.
A greenwashing, magyarul a zöldre mosás fogalmát elsőként egy bizonyos Jay Westerveld nevű amerikai környezetvédő írta le egy esszéjében, amelyben a helyi szállodaipar visszásságaira hívta fel a figyelmet. Maga a kifejezés azt a jelenséget hivatott jelezni, amikor cégek marketing-, valamint reklámtevékenységük révén környezetbarátabbnak tüntetik fel magukat, mint amennyire azok a valóságban. Azaz tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal élve teremtenek zöld látszatot, ezzel nem kis mértékben megtévesztve a vásárlókat.
A zöldmosásra gyakran jellemző, hogy az átlagos fogyasztó számára legtöbbször ismeretlen szakzsargont, tudományos szakkifejezéseket használnak, vagy akár egyenesen nem létező álszakszavakkal dobálóznak. Nem ritka az sem, hogy fenntarthatóként hirdetve a terméket kiemelnek egy termékjellemzőt anélkül, hogy bemutatnák a teljes képet.
Az utóbbi évek jól látható tendenciája, hogy egyre többeket érdekel itthon is a fenntarthatóság, a környezetvédelem kérdésköre. Főként a 2019-es klímapánik berobbanása óta kezdtek a magyarok is egyre nagyobb arányban környezettudatos életmódot folytatni. A gyógyír pedig részben az volt, hogy jelentősen megugrott a zöld, öko-, biotermékek iránti kereslet. Ezzel párhuzamosan mindebben az üzleti szereplők is meglátták a potenciált. Ki így, ki úgy – állítja Szebenyi Péter.
Az öko, bio és egyéb logók, állítások szintén sokakat megtéveszthetnek, főleg miután ezek szintén szemmel láthatóan igencsak megszaporodtak az utóbbi időben, beleértve a márkák saját márkás fenntarthatósági címkéit. Az ilyen jelzők használatánál fontos, hogy ezt pusztán a cég állítja a saját termékéről, vagy valamely erre feljogosított szervezet is tanúsítja azt – bár ez utóbbi esetben sem mindig igaz az, amit a címke állít, erre talán jó példa egy, a halászatról készült dokumentumfilm, amelyről a Greendex is írt nemrég.
Hogyan ne dőljünk be a zöldre mosásnak?
Reagálva az egyre gyakoribb zöld állításokra, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem véletlenül tette közzé nemrég zöldmarketing-tájékoztatóját, amelyben a korrekt zöld reklámgyakorlat kereteit foglalja össze egy praktikus útmutatóban a hazai vállalatok számára. A hivatal emellett egy fogyasztóknak szóló segítő útmutatót is megjelentetett a témában.
Azon túl, hogy a vállalkozások átlátható kommunikációt folytassanak, ugyanolyan fontos lenne, hogy folyamatosan segítsék a fogyasztókat. Ebben nyilván komoly szerepet tudnak vállalni a fogyasztóvédelemmel foglalkozó hatóságok és szervezetek is – állítja Zenisek Andrea, a GVH Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője.
A szakember hozzáteszi, a fogyasztók annyit tehetnek, hogy nyitottak, kíváncsiak maradnak. Ha zöld jelzést látnak egy terméken, próbáljanak tájékozódni, utánanézni, hogy pontosan mihez is járulnak hozzá a termék megvásárlásával.
Továbbá ha valaki vásárlóként tisztességtelen gyakorlattal találkozik, azt a GVH-hoz is bejelentheti, a hivatal hivatalos űrlapján vagy egyszerű e-mailen keresztül is.
(Forrás: index.hu Kép: pexels.com)