A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült adatai alapján idén kiugróan magas volt a ragadozómadarak pusztítása. Az MME tudomására jutott 18 idei eset során 224 védett madár, köztük 165 ragadozómadár esett áldozatul. A madarak pusztítása nem minden esetben szándékos, de a gondatlanságból fakadó elhullás is jelentős probléma.
Az adatok szerint 2005 óta 1600 védett állat, köztük 1042 ragadozómadár pusztulása következett be olyan bűncselekmények során, melyek elkerülhetők lettek volna. A bizonyított természetvédelmi kár meghaladja a 87 millió forintot. Az MME szerint a hazai számok kiugróan magasak európai összehasonlításban, ráadásul az ideihez hasonló mértékű ragadozómadár-pusztítást a kontinensen máshol még nem tapasztaltak.
Mint írják a legnagyobb problémát a mérgezések jelentik. Ezek egy része, mint az általunk is bemutatott turai esetnél, szándékos. A másik része helytelen mezőgazdasági gyakorlatból (pl. illegális szerek vagy kijuttatási módszerek) vagy véletlen forrásból (pl. táplálékban levő ólomsörétből) származik. Az MME szerint épp ezért kiemelten fontos kérdés, hogy kik állnak a mérgezések hátterében és mi a motivációjuk.
A közlemény szerint alapvetően két körnek állhat érdekében elkövetni a mérgezést: a vadgazdálkodóknak téves “apróvad-védelmi” intézkedésként illetve a háziállattartóknak a nem megfelelően tartott haszonállataik védelmében. A mérgezéses esetekben lefolytatott nyomozások és ítéletek szerint, melyekből egy sem volt sikeres 2016 óta, a vadgazdálkodáshoz kötődő mérgezés sokkal gyakoribb.
Mi lehet a megoldás?
Az MME szerint a vadásztársadalom belső megtisztulása hozhat változást a kérdésben. Meggyőződésük, hogy a magyar vadásztársadalom túlnyomó többségben jogkövető és hagyománytisztelő tagokból áll és a sikeres természetvédelem egyik kulcsa a vadgazdálkodási ágazattal való hosszú távú partnerség. Ezzel együtt elengedhetetlen, hogy azt a bűnelkövető kisebbséget, akik (orv)vadászati tevékenységük közben szándékosan vagy gondatlanságból fokozottan védett fajokat pusztítanak el, kivesse magából a vadásztársadalom, mellyel saját társadalmi megítélésén is sokat emelhet.
Az egyesület közleményében konkrét javaslatokat is megfogalmazott, melyek eredményesek lehetnek a ragadozómadarak megvédésében. Ehhez az illetékes hatóságok és a kormányzati szervezetek támogatása is szükséges, enélkül ugyanis nem valósulhatnak meg az alábbi javaslatok.
- Kapacitásbővítés:
- A rendőrség és az igazságügyi szakértői hálózat szakirányú tudásának és kapacitásának jelentős bővítése; a nyomozások és gyanúsítások minden lehetséges bűncselekményre történő kiterjesztése (természetkárosítás, állatkínzás, orvvadászat, méreggel visszaélés).
- Természetvédelmi őrszolgálat és a vadászati hatóság ellenőrzési célú kapacitásbővítése
- Élelmiszerlánc-biztonság:
- Vadfajok potenciális mérgeződése esetén az érintett vadászterületeken a vadhús értékesítés időszakos felfüggesztése, a vadfajok saját költségen történő toxikológiai bevizsgálási kötelezettsége és apróvad-kíméleti zónák kialakítása.
- Objektív felelősség:
- Szándékos ragadozómérgezés esetén az érintett vadászterületeken – a gyorshajtáshoz hasonlóan – objektív felelősségre vonás bevezetése, mint pl. az érintett vadászterületeken a sportvadászati tevékenység időszakos felfüggesztése és a kamarai támogatás megvonása.
- A mérgezéssel érintett földterületek tulajdonosai és földhasználói felelősségének vizsgálata, tekintettel arra, hogy a védett fajok megőrzése az agrártámogatás alapjául szolgáló kölcsönös megfeleltetés rendszere alapján az ő kötelezettségeik között is megjelenik.
A közlemény ezen felül, sajnos, hosszan sorolja az elmúlt egy évben történt mérgezéses eseteket, az illegálisan kilőtt madarakat és a helytelen csapdahasználatból eredő elhullásokat.