A skót St Andrews Egyetem kutatóinak köszönhetően egy óriási vulkánkitörés helyszínének rejtélye oldódott meg majdnem 200 év után.
1831-ben egy hatalmas vulkánkitörés következtében kénes gázok kerültek a légkörbe, amelyek visszaverték a napsugárzást, és megközelítőleg 1 C°-os globális lehűlést okoztak. Ez a világszerte dokumentált hideg időjárás terméskieséshez és pusztító éhínséghez vezetett – olvasható a Phys.org tanulmányában.
Kapcsolódó bejegyzések
Az éghajlatváltozás a vulkánkitörésekre is hatással van
A tengerszint emelkedése, a gleccserek olvadása, a víztartalékok kimerülése és a hegyek eróziója mind befolyásolhatja a vulkánkitörések valószínűségét.
Bár a tudósok számára nem voltak ismeretlenek ezek az események, a vulkán beazonosítása mégis heves vita tárgyát képezte, egészen mostanáig.
A Dr. Will Hutchison, a St Andrews Egyetem Föld- és Környezettudományi Karának munkatársa által vezetett új kutatás során a csapat kielemezte az 1831-es esemény jégmagmintáit, és a hamulerakódások alapján tökéletes „ujjlenyomat-egyezést” találtak.
„Csak az utóbbi években vagyunk képesek arra, hogy mikroszkopikus méretű hamutörmeléket vonjunk ki a sarki jégmagokból, és részletes kémiai elemzéseket végezzünk rajtuk. Ezek a törmelékdarabkák hihetetlenül aprók, nagyjából egytizedei az emberi hajszál átmérőjének” – magyarázta Dr. Hutchison.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan hatott Dzsingisz kán az éghajlatra?
A tudósok érdekes állítást tettek közzé, amikor összefüggésbe hozták a középkori háborúkat a jobb levegő minőségével.
A hamu elemzése során megállapították, hogy azok teljesen megegyeznek a Kuril-szigetek egyik lakatlan szigetén elhelyezkedő Zavaritskii vulkánéval. A szigetcsoport az Ohotszki-tenger és a Csendes-óceán között, a japán Hokkaidó szigettől az orosz Kamcsatka-félszigetig húzódik.
A rejtély megoldása hosszú ideig tartott, és kiterjedt együttműködést igényelt a japán és orosz tudósokkal, akik mintákat küldtek ezekről a távoli vulkánokról.
Az a pillanat, amikor a laboratóriumban kielemeztük a vulkánból és a jégmagból származó két hamumintát, igazi heuréka pillanat volt.
Az 1831-es kitörésért felelős vulkán jelentős globális hatást gyakorolt az éghajlatra, és súlyos következményekkel járt az emberi populációra nézve. A rejtélyes kitörések forrásainak azonosítása azért kulcsfontosságú, mivel lehetővé teszi a tudósok számára, hogy feltérképezzék és nyomon kövessék a Föld azon régióit, amelyekben a legvalószínűbbek az éghajlatot megváltoztató vulkanikus események.
Forrás: Phys.org
Kép: Canva