Harangi Szabolcs vulkanológus tavaly tavasszal volt Holnapután című podcastunk vendége. Elmesélte, mit kell tudnunk erről a roppant érdekes geológiai jelenségről, amely potenciálisan mindannyiunk életére hatással lehet. Akkor még nem lehetett látni a mostani izlandi eseményeket, de ezek kapcsán érdemes újra feleleveníteni a szakértővel készült adást.
Ha a podcastváltozat jobban bejön, ilyen formában is meghallgatod az adást, például a Spotify-on.
Forró lett a talaj Izlandon
Ahogy erről a napokban beszámoltunk, a 2023 végén induló igen aktív vulkanikus tevékenység nyomán a december 18-i kitörést követően újra láva tört a felszínre. Ráadásul ezúttal Grindavík települést is elérte a lávafolyam, több ház kigyulladt, a lakóknak sietve kellett elhagyniuk otthonaikat.
A kutató korábbi adásunkban elmondta, az ilyen események nem egyediek. Jelenleg az emberiség nagyjából 10%-a, kb. 800 millió ember él valamilyen szintű vulkáni veszélyben, azaz tűzhányók közvetlen közelében. A történelmi példák azt mutatják, hogy ez nem feltétlenül jó ötlet, elég csak Pompei esetére gondolnunk. Persze a kitörések sokszor a múlt ködébe vesznek, az emberek jelentős részének – ha csak nem egy vulkán oldalában építkeztek – talán nincs is tudásuk arról, hogy veszélyes lehet a terület, ahol élnek. Ahogy Harangi a telexen megjelent cikkében írja, „az izlandi Reykjanes-félszigeten, Grindavík település mentén 2300 éve volt utoljára vulkánkitörés. Mondhatni, a lakosok nem ismerték a vulkáni veszélyt e területen.”
Ugyanitt a kutató arról is ír, hogy minden esetben kiemelten fontos a folyamatos monitorozás, ebben pedig az izlandiak nagyon körültekintőek. Decemberben 24 óra alatt elvégezték a friss láva elemzését, ebből pedig következtetni tudtak a magmás rendszer működésére. „A tudomány tehát óriási szerepet kap, hogy az ilyen természeti veszélyeket minél hatékonyabban lehessen kezelni és időben meghozni a döntéseket, hogy emberéleteket védjenek meg.”
A vulkánkitörések hatását nem csak lokálisan lehet meghatározni
Mindannyian emlékezhetünk a szintén izlandi Eyjafjallajökull 2010-es kitörésére, ami annak idején teljesen megbénította Európa légi közlekedését. Ebből látható, hogy egy-egy kitörés adott esetben nemcsak helyben, hanem akár globálisan is hatással lehet környezetünkre, és veszélyt jelenthet modern civilizációnkra.
Több korábbi nagy kitörésről derítették már ki a kutatók, hogy ezek hatással voltak a történelem menetére, több birodalom felemelkedésében vagy épp bukásában is szerepet játszottak. Harangi Szabolcs podcastunkban megemlítette példaként Konstantinápoly elestét: 1453-ban sikerrel járt az oszmán ostrom, amelyről talán a vulkáni aeroszolok által megfestett naplemente is tehetett. Biztosak nem lehetünk benne, de elképzelhető, hogy a város védői azért vesztették el hitüket a győzelemben, mert sokkolta őket, hogy a lemenő nap olyan fényt vetett az Hagia Sophiára, mintha lángolna.
Ezeknél is lényegesebb azonban a kitörések hatása a Föld időjárására, illetve légkörére. Erre remek példa az indonéz Tambora 1815-ös kitörése. Az erupciót követő évben lényegében elmaradt a nyár a világ legtöbb részén, az éhínség pedig jelentős számú áldozattal járt. Indiában az elmaradó monszun miatt a Gangeszben el tudott szaporodni a kolera kórokozója óriási járványt indítva el. Ma már tudjuk, hogy a vulkanizmusnak akár komoly hatása is lehet a klímára.
Ezzel együtt a felmelegedést nem varrhatjuk a vulkánok nyakába. Sőt, a kitörések során a sztratoszférába kerülő kén-dioxid kénsavvá alakulva olyan aeroszolfelhőt hoz létre, mely visszaveri a beérkező napsugarak egy részét, ezzel egyenesen hűtve a bolygót. Persze, ahogy ezt Harangi Szabolcs a Holnapután adásában elmondta, bőven van példa negatív hatásokra is, de ami biztos: tévedés a vulkánokra fogni a klímaváltozást.
Borítóképünkön az ecuadori Cotopaxi vulkán látható, előterében az 77 ezres Latacunga városával.
Forrás: PatricioHidalgoP/Canva
Különféle természeti jelenségekről is szó volt a 2023 őszén megrendezett Planet Budapest Fenntarthatósági Expón. Amellett, hogy a szakmai előadások nagy része valamilyen formában foglalkozott a klímaváltozással, a Your Planet című interaktív kiállításon többek közt a vulkánkitörésekről is szó esett.
