Az izlandi Reykjanes-félszigeten ismétlődő magmafelnyomulások a földkéregben és már három lávaöntő kitörés is jelzi, hogy 800 év nyugalom után újra egy vulkáni működésben aktívabb időszak következik, ami évekig, évtizedekig is eltarthat.
Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus Telexen megjelent tanulmánya szerint, a jelenség nem meglepő, hiszen a terület az egymástól távolodó Észak-Amerikai- és az Eurázsiai kőzetelemez határán, a Közép-Atlanti-hátságon fekszik. Ez a Reykjanes-félsziget csücskén lép be Izland szigetére és egy transzform vető zóna mentén tolódik el keleti irányba, majd a történelmileg is fontos Thingvellir zónában halad tovább, és folytatódik a Krafla területen. A jelenlegi állapot teljesen törvényszerű a földtani, lemeztektonikai helyzetet alapul véve. Azonban a kőzetlemez távolodása, a kapcsolódó vulkáni működés nem folyamatos, ez epizodikusan zajlik, a Reykjanes térségben több száz éves nyugalmi időszakokkal elválasztva.
Forrás: Telex
A tanulmányból kiderül, hogy idén október 27-én kezdődtek olyan jelek, amelyek arra utaltak, hogy ismét magma nyomul fel a földkéregben. Péntek délután 6 órától kezdve több mint 500 földrengés történt a dél-izlandi Grindavik településtől északkeletre húzódóan, ebből 14 haladta meg a 4-es magnitúdó erősséget és volt egy 5,1 magnitúdójú rengés is köztük, ami ritkának számít Izlandon. A földmozgások jelentős felszínelmozdulásokat okoztak az utakon és károk keletkeztek épületekben is. A földrengéseket az 50 kilométerre fekvő fővárosban, Reykjavíkban is érezni lehetett. A Kék Lagúnát néhány napja már lezárták, az ehhez közeli létesítmények személyzetének rögtön el kellett hagyni a területet.
Forrás: Telex
A tanulmány beszámolója szerint, az ismétlődő földrengéseknek már felszíni jelei is voltak. A Grindavikhoz vezető úton jelentős felszín elmozdulások történtek, feltört az aszfaltút, ami miatt le kellett zárni. A kitelepített GPS állomások között jelentős horizontális elmozdulásokat mértek, aminek mértéke meghaladta az 1,2 métert. Ez több mint tízszerese annak, mint amit a 2021-es Fagradalsfjall kitörés előtt mértek. A földrengések epicentrumai, amelyek a Kék Lagúnától keletre, a Sundhnjúkagígar hasadékzóna mentén sorakoztak, egyre inkább délnyugat felé tolódnak Grindavik település felé. A polgári védelem este a legmagasabb vészhelyzetet hirdette ki és éjszaka kitelepítették a 3500 lakosú települést.
Kapcsolódó bejegyzések
Izland, a fenntarthatóság szigete
Izland a fenntarthatóság terén az élmezőnyben van, mindezt pedig alig néhány évtized alatt érte el az északi ország.
Dr. Harangi Szabolcs arról az esetről is szót ejt, ha a magma felszínre tör és vulkánkitörés kezdődik, mire számíthatunk. A kitörés jellege, amennyiben az szárazföldön történik, alapvetően lávaöntéses lesz, amihez járulhatnak lávaszökőkút-kitörések, különösen az elején. A nagy kérdés persze az, hogy hol nyílik meg a föld. A legnagyobb esély erre a Sundhnjúkagígar hasadékzónában van, ami annyiban optimális hely lehet, hogy a vulkáni működés közvetlenül nem veszélyezteti sem a Kék Lagúnát, sem Grindavikot. Jelentősebb lávaöntés esetén azonban ez a helyzet változhat, és van pár ennél rosszabb forgatókönyv is.
Kapcsolódó bejegyzések
Tűzhányók nyomába eredünk Harangi Szabolcs vulkanológussal – Holnapután
Vulkánokról, vulkánkitörésekről mindenki hallott már. De vajon azt is tudjuk, hogy a vulkáni működésnek milyen összetett következményei lehetnek?
Az egyik szerint a hasadékzóna délnyugati részén jön fel a magma, Grindavik településen. Ez esetben a 2018-as hawaii Nagy-szigeten, valamint a 2021-ben La Palma szigetén zajló vulkánkitörés után, újra házak között törhet fel a magma. Ennél még rosszabb ha a magma a partvonaltól délnyugatra jut a felszínre az Atlanti-óceán vize alatt. Ekkor heves robbanásos kitörések történhetnek, amelynek vulkáni hamuanyaga nagyobb területet veszélyeztethet.
Kapcsolódó bejegyzések
Az éghajlatváltozás a vulkánkitörésekre is hatással van
A tengerszint emelkedése, a gleccserek olvadása, a víztartalékok kimerülése és a hegyek eróziója mind befolyásolhatja a vulkánkitörések valószínűségét.
Szombat kora délután, továbbra is erős földrengésraj zajlott a területen, így a következő napok döntőek lesznek abban, hogy kezdődik-e vulkánkitörés az izlandi Reykjanes-félszigeten, és ha igen, milyen módon.
(Telex)
