Tűzhányók nyomába eredünk Harangi Szabolcs vulkanológussal – Holnapután
Tűzhányók nyomába eredünk Harangi Szabolcs vulkanológussal – Holnapután

Vulkánokról, vulkánkitörésekről mindenki hallott már. De vajon azt is tudjuk, hogy a vulkáni működésnek milyen összetett következményei lehetnek? A Holnapután aktuális adásának vendége Harangi Szabolcs vulkanológus, aki elmeséli, mit kell tudnunk erről a roppant érdekes geológiai jelenségről, amely potenciálisan mindannyiunk életére hatással lehet.

Az elmúlt évtizedekben számos kutatás foglalkozott bizonyos korszakokban született festmények egyedi vonásainak elemzésével. Ma már szinte biztosan tudjuk, hogy számos alkotás színhasználatában komoly szerepet játszhattak olyan légköri jelenségek, melyeket vulkánkitörések idéztek elő. Ezek a hatások köszönnek vissza a holland festészet számos remekművéről épp úgy, mint William Turner naplementéket ábrázoló festményeiről, de jó esély van arra is, hogy Edvard Munch A sikoly című képének egyik ihletője is egy vulkánkitörés, egész pontosan az indonéz Krakatau 1883-as óriási kitörése lehetett.

Vendégünk Harangi Szabolcs egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója, az ELTE TTK FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék vezetője, aki mindezek mellett az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportját is vezeti.

Ahogy ezt Harangi Szabolcs elmondja, a vulkanizmus kultúrára gyakorolt hatása nem korlátozódik egyetlen területre. A szintén indonéz Tambora 1815-ös kitörése és az ezt követő évben elmaradó nyár ihlette Lord Byron Sötétség című versét, és vélhetően az esemény hiányában Mary Shelley sem vetette volna papírra Frankenstein történetét.

Edvard Munch: A sikoly című képe, melyet talán épp egy vulkánkitörés ihletett
Edvard Munch: A sikoly. Talán épp egy vulkánkitörés ihlette.

A vulkánok hatása a történelemre

Egyre több kutatás foglalkozik a különféle környezeti változásoknak a történelem menetére gyakorolt hatásaival. Az ELTE tanára szerint a vulkánkitörések számos birodalom felemelkedésében vagy épp bukásában szerepet játszottak. Az adásban szó esik többek között arról is, hogy Konstantinápoly 1453-mas elestében ugyanaz a vulkáni aeroszolok által megfestett naplemente játszhatott szerepet, mely több festőt is megihletett. Biztosak nem lehetünk benne, de elképzelhető, hogy a város védői azért vesztették el hitüket a győzelemben, mert sokkolta őket, hogy a lemenő nap olyan fényt vetett az Hagia Sofiára, mintha lángolna. Persze a vulkáni működésnek ennél jóval közvetlenebb hatásai is ismertek, melyek azonosítása a történettudomány és a természettudományok közeledésével egyre könnyebbé válik.

A klímaváltozás is felsejlik a kitörések nyomán

A vulkánkitörések a történelemre és a művészetre leginkább a klímán keresztül képesek hatni. A Tambora már említett 1815-ös kitörése után például nemcsak a nyár maradt el a világ legtöbb részén, de Indiában elmaradt az életet adó monszun is. Ettől nem függetlenül a Gangeszben el tudott szaporodni a kolera kórokozója óriási járványt indítva ezzel. Elsőként egyébként a mexikói El Chichon 1980-as évekbeli kitörésekor fedezték fel, hogy a vulkánoknak hatása lehet a klímára.

Hűt vagy fűt a vulkánkitörés?

A közkeletű vélekedéssel szemben, miszerint a vulkáni hamu árnyékoló hatása miatt hűtheti a klímát, a valóság mást mutat, a hamu szerepe ugyanis nem túl jelentős. Helyette a kitörések során a sztratoszférába kerülő kén-dioxid szerepe igen nagy: a magaslégkörben kénsavaeroszolokká alakul át, melyek szétoszolva egy nagy aeroszolfelhőt alkotnak. Ezek visszaverik a beérkező napsugarak egy részét, és kész is a hűtő hatás. A mostanság sokat emlegetett geomérnökség is épp ezt a jelenséget használná ki. Ahogy azonban vendégünk mondja, nem ennyire egyszerű a történet.

Az aeroszolfelhő nemcsak a nap felől érkező napsugarak egy részét veri vissza, de elnyeli a földfelszínről visszaverődő infravörös sugarakat is. Ez melegedést okoz a sztratoszférában, ami olyan kémiai változásokat is elindít, melyek például roncsolják az ózonréteget. Sőt, a légköri jelenségek, a légköri mozgások is megváltozhatnak. Erre kiváló példa a már említett elmaradt monszun esete. Ahogy tehát Harangi Szabolcs hangsúlyozza, fontos látni, hogy a kirakós egyetlen darabjának pozitív hatása a teljes képet egyáltalán nem biztos, hogy szintén pozitív irányba tereli.

vulkánkitörés

Tévedés a vulkánokra fogni a klímaváltozást

Egyre kevesebben, de még mindig akadnak klímaváltozás-tagadók. Közülük néhányan előszeretettel takaróznak azzal, hogy hiába is tenne bármit az emberiség, a légköri szén-dioxid-szint emelkedéséért a vulkáni működés a felelős. Szakértőnk szerencsére ebben a kérésben is eloszlatja a tévhiteket. Mint mondja, a vulkánkitörés egyszeri dolog, nem lehet általánosítani belőle. És bár valóban hihetetlen mennyiségű gáz jut a légkörbe egy-egy kitörés alkalmával, ez jellemzően a fent is említett kén-dioxid. Önfelmentés és a probléma letagadása tehát azzal érvelni, hogy a kibocsátáscsökkentés a vulkánok miatt felesleges lenne.

Kell félnünk a vulkánoktól?

Sok más mellett az adásban arról is szó esik, hogy a vulkánok nincsenek olyan távol, mint gondolnánk. Nem is kell nagy dolgokra gondolni: az izlandi Eyjafjallajökull 2010-es kitörése például teljesen megbénította a repülést Európában, pedig szakértőnk szerint egy meglehetősen pici tűzhányóról van szó. Egy-egy vulkánkitörés potenciális hatásaira modern civilizációnk meglehetősen érzékenyen reagálhat. Érdemes viszont felkészülnünk ilyen eseményekre, hiszen a Föld teljes lakosságának nagyjából 10%-a, kb. 800 millió ember él valamilyen szintű vulkáni veszélyben.

Ezzel együtt félnünk semmiképp sem kell, de a kockázatokkal és a lehetséges következményekkel fontos tisztába lenni. A Holnapután aktuális adásában számos témát érintve járjuk körül a vulkánok témáját, érdemes ezen a héten is velünk tartani!

search icon