2021 után 2022-ben is történelmi csúcsra emelkedhet a globális villamosenergia-termelésben a szén felhasználása, ezzel együtt a szektor karbonemissziója. Magyarországon viszont tovább folytatódott a szén térvesztése, és részaránya itthon először esett 10 százalék alá.
Kivételes év volt 2021 a világ villamosenergia-piacai számára a felhasználás erőteljes bővülése, a megújulóenergia-termelés kedvezőtlen körülményei és a gáz-, illetve áramárak drasztikus emelkedése miatt. Az előbbiek mellett az előző év során kialakult, jelenleg is tartó energiaválság legkedvezőtlenebb jelensége a szén felhasználásának megugrása, ami a szén-dioxid-kibocsátás növekedését is maga után vonta. A klíma- és környezetvédelem, valamint a villamosenergia-rendszerek jövője szempontjából egyaránt több mint izgalmas kérdés, hogy vajon a következő időszakban folytatódik-e a többéves kedvező trendet megtörő fordulat.
Kapcsolódó bejegyzések
A gázárak elszállása a klímaügy szempontjából is rossz hír
Az 1,5 °C-os terv tartásához a keleti, népes országoknak is sürgősen át kellene állniuk fenntarthatóbb energiatermelésre. De ennek az átallásnak nehézségei vannak.
Makacsul tartja magát a szén
A szén feltámadása – ami az előző év egyik legkellemetlenebb meglepetése volt energetikai szempontból – több tényező egyidejű jelentkezésének következménye. Ezen tényezők között említhetők a következők: időjárási okok (emelkedő fűtési és hűtési igény, alacsonyabb megújulóenergia-termelés); a földgázkínálat ettől és a pandémiától sem független szűkössége (európai tárolói készletszintek és a kitermelés visszaesése, elmaradó beruházások); energiapolitikai döntések és hiányuk (az energiarendszer gyorsabb átalakítását és a fosszilis forrásoktól való függetlenedést lehetővé tevő környezet megteremtésének lassúsága, az orosz gázellátás visszafogottsága stb.); az áramfogyasztás vártnál is erőteljesebb növekedése.
Miután a koronavírus-járvány következtében 2020-ban a gazdaság teljesítménye világszerte visszaesett, 2021-ben (sőt már 2020 végén) gyors fellendülés indult a villamosenergia-igény példátlan erősödését eredményezve. A 2020-as enyhe esést követően 2021-ben a globális áramfogyasztás a pénzügyi válságból való 2010-es kilábalás óta a legnagyobb mértékben, körülbelül 6 százalékkal bővült. Ez a valaha tapasztalt legnagyobb abszolút éves növekedés. A növekedés több mint felét a szénerőművek termelése fedezte, ami 9 százalékkal haladta meg a 2020-as értéket, és sosem látott szintre emelkedett. (Úgy is, hogy az év nagy részében Kínában és Indiában szénhiány volt). A szénerőművek termelésének növekedése 2013 óta most először haladta meg a megújulós erőművekét. Annak ellenére is, hogy utóbbi történelmi rekord mértéket ért el – áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentésében.
A szenes termelés – a klímaügy és az emberi egészséget és környezetet közvetlenül veszélyeztető légszennyezettség szempontjából aggasztó meredek emelkedése miatt – ugyan várhatóan nem folytatódik a következő években, de 2024-ig a jelenlegi magas szinten stabilizálódhat. Idén még kis mértékben növekedhet a világ széntüzelésű erőműveinek termelése, de az általuk előállított villamos energia mennyiségi bővülése már csak alig több mint egynyolcada lesz a tavalyinak, 2023-ban pedig már minimálisan csökkenhet az előrejelzés szerint. A következő években ismét a megújuló-erőművek termelésének bővülése válhat a tovább növekvő kereslet kielégítésének első számú forrásává, legalábbis az időjárás viszonylag normális alakulása esetén. A szén részaránya a globális áramtermelési mixben azonban csak lassan mérséklődhet 2024-re a jelenlegi 36 százalékról 34 százalékra.
A szén annak ellenére is makacsul tarthatja pozícióját az áramtermelésben, hogy klímapolitikai és versenyképességi okok miatt Európában és az Egyesült Államokban egyre korábbi szénkivezetési célokat jelentenek be, és egyre csökken a szenes erőművi kapacitás. Közben ugyanis a világban máshol – különösen Kínában, Indiában és más ázsiai országokban – tovább emelkedhet a szénalapú termelés, mivel ezek a globális áramfogyasztás növekedésében főszerepet játszó országok egyelőre nem képesek nélkülözni a szenet. A kibocsátáscsökkentésben élen járó Európában a szénerőművi termelés már idén visszatérhet az ereszkedő pályára. Ez a trend várhatóan a következő években is fennmarad.
2021 után 2022-ben is rekordot dönthet az áramszektor kibocsátása
A szén a világon az egyik legambiciózusabb – sokak szerint az energiarendszer túlságosan gyors átalakítását célzó – klímapolitikai tervekkel rendelkező Európában egyébként 2021-ben azzal együtt tudott ismét teret nyerni, hogy a szén-dioxid-kibocsátási kvóták árfolyama újabb és újabb rekorddöntésekkel olyan magasságokba emelkedett, ahová nemrég még sokkal későbbre várták. Bár a karbonkvóta drágulása leginkább a szénalapú áramtermelés költségeit növeli, a szénerőművek ezzel együtt is jóval versenyképesebbé tudtak válni a gázerőműveknél, mégpedig a földgáz ennél brutálisabb drágulása miatt. A gáz áremelkedésének mértéke ugyanis meghaladta az ezzel párhuzamosan látható szénáremelkedését is. Ennek logikus következménye volt, hogy azok a villamosenergia-piaci szereplők, amelyeknek erre volt lehetőségük, a gázalapú termelésről igyekeztek szénalapú termelésre váltani. Ez a szén-dioxid-kibocsátás növekedését eredményezte az európai villamosenergia-szektorban, ami a szén-dioxid-kvóták keresletének és árfolyamának emelkedését is okozta, és – bár ezáltal a szén árelőnye csökkent a gázzal szemben – teljesen nem tűnt el.
Az áramtermelés szén-dioxid-kibocsátása globálisan is nőtt (7 százalékkal) 2021-ben kétévnyi csökkenést követően, nagyrészt szintén a szénalapú termelés megugrása miatt, ráadásul rekord szintre. Mivel a mai politikai szabályozási körülmények elégtelenek a kibocsátás csökkentéséhez, 2022-ben kis mértékben még tovább emelkedhet, a következő években pedig nagyjából ezen a csúcsszinten marad majd az emisszió. Közben a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez már éles csökkenésnek kellene indulnia. Azaz a tisztaenergia-technológiák, illetve az energiahatékonyság területén továbbra is hatalmas változásokra és a politikusi ígéretek beváltására van szükség ahhoz, hogy a villamosenergia-ágazat betölthesse az energiarendszer karbonmentesítésében elengedhetetlennek tartott szerepét.
Magyarországon tovább csökkent a szén részesedése
Magyarország (bruttó) villamosenergia-felhasználása 2021-ben közel 4 százalékkal nőtt 2020-hoz képest az átviteli rendszerirányító MAVIR adatai szerint (a háztartási méretű kiserőműveket nem számítva). Az ellátás 27,18 százalékát tavaly importból fedeztük a megelőző évi 25,87 százalék után, ennek forrásösszetétele azonban nem ismert. A hazai termelés tavaly összesen 2,12 százalékkal nőtt 2020-hoz viszonyítva, miközben a legszennyezőbb barnaszén/lignit részaránya 10,89 százalékról 9,51 százalékra mérséklődött, vagyis az említett kapacitások által termelt energiamennyiség 3644 GWh-ról 3249 GWh-ra csökkent. Mivel az alacsony karbonkibocsátású források részesedése összességében kis mértékben nőtt, a hazai áramszektor emissziója 2021-ben valószínűleg nagyjából stagnálhatott.
A 2010-es évek első felében a szén/lignit részaránya a hazai termelésben még 20 százalék közelében alakult, majd 2016–2017-től fokozatosan csökkent. A magyarországi szenes/lignitalapú termelés zömét adó Mátrai Erőmű stratégiai fontosságú alaperőműve a hazai villamosenergia-rendszernek, de egyben a legnagyobb magyarországi szén-dioxid-kibocsátó is. A teljes energiatermelő ágazat emissziójának közel 50 százalékát, ezzel a teljes hazai üvegházgáz-kibocsátás 14 százalékát adja. Ezt 2020-ban fogalmazták meg a Nemzeti Energia- és Klímatervben azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor is az erőmű még a teljes hazai villamosenergia-termelés 15 százalékát tette ki. (Ezenkívül az erőmű, illetve a térségben található körülbelül 100 000, lignittel fűtő háztartás az egyéb légszennyező anyagok koncentrációjához is jelentősen hozzájárul: a magyarországi kén-dioxid 36,2 százalékát, a higany 13,71 százalékát, valamint a nitrogén-dioxid 4,48 százalékát adják.)
A kormányzati tervek szerint a Mátrai Erőmű lignittüzelésű blokkjainak jelenleg 2025-ig tartó üzemidejét nem hosszabbítják meg. Elsősorban gáz- és vegyes tüzelésű, hulladék és biomassza égetésére is alkalmas blokkokkal, illetve naperőművel váltják ki helyben a jelenlegi kapacitást. Ezzel Magyarországon 2025-ben gyakorlatilag kivezetésre kerül az erőművi széntüzelés, aminek révén a fentiek alapján önmagában teljesülhet a 2030-ra vonatkozó „régi”, 40 százalékos kibocsátáscsökkentési cél (1990-hez képest). Az új, 55 százalékos kibocsátáscsökkentést előirányzó uniós cél eléréséhez viszont további intézkedésekre lesz szükség.
A magyar villamosenergia-rendszer jelenlegi karbonintenzitása (vagyis az egységnyi áram megtermelése során kibocsátottszén-dioxid mennyisége) egyébként mintegy 280 gramm szén-dioxid-egyenérték/kWh, ami meghaladja a 230 grammos európai átlagot.
A klímakockázatok által veszélyeztetett államok közé tartozunk
Az IEA fent idézett jelentésének magyar szempontból egyik legérdekesebb része nem kapcsolódik szorosan a villamosenergia-szektor trendjeihez, de közvetve mindenképpen összefügg vele, hiszen az egyes országok klímaváltozással összefüggő veszélyeknek való kitettségét mutatja be. A jelentés készítői egy hétfokozatú skálán felmért kockázati szint alapján négy kategóriába – magas, közepesen magas, közepesen alacsony és alacsony veszélyeztetettségi szintre – sorolták be a felmérésben szereplő 38 országot, köztük Magyarországot is. Eszerint Magyarország a klímaváltozás tekintetében a közepesen magas veszélyeztetettségű országok közé tartozik, ezen belül is a nagyobb kockázati szintű államok közé, Ausztráliához, az Egyesült Államokhoz vagy Dél-Afrikához hasonlóan. Különösen a hőmérsékletemelkedés, az áradások és az aszály fenyegetik országunkat.
