Az Európai Unió Föld-megfigyelési programjának adatai alapján az elmúlt 17-ből a múlt hónap volt a 16., amikor a globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előttit.
A Kopernikusz jelentése szerint a globális átlaghőmérséklet 14,1 Celsius-fok volt novemberben, ami 0,73 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti novemberi átlagot, és 1,62 Celsius-fokkal az iparosodás előtti szintet – olvasható az Euronews publikációjában.
Samantha Burgess, a Kopernikusz program igazgatóhelyettese szerint emiatt az éghajlatvédelmi fellépés sürgetőbb, mint valaha. Burgess már októberben azt mondta, hogy a globális átlaghőmérsékletnek az év utolsó két hónapjában majdnem 0 Celsius-fokra kellene csökkennie ahhoz, hogy ne a 2024-es legyen a legmelegebb év.
Kapcsolódó bejegyzések
Az ENSZ szerint csak nagy összegű befektetéssel kerülhető el a veszély
A kéthetes találkozó célja a világ szárazságtűrő képességének erősítése, az államok jogi kötelezettségeinek szigorítása és a finanszírozás biztosítása.
Erre utal az ENSZ legfrissebb jelentése is: a földek nagy része világszerte kiszárad, csökkentve a növények és állatok túlélési esélyeit. Az erről szóló jelentést a szaúd-arábiai Rijádban tették közzé, ahol csúcstalálkozót tartanak az elsivatagosodás elleni küzdelemről. A jelentés szerint a mezőgazdaság különösen veszélyeztetett, mivel a szárazabb földek kevésbé termékenyek. Ez rontja a terméshozamokat, így az állatoknak is kevesebb takarmányt tudnak adni, ami világszerte élelmezési bizonytalansághoz vezethet.
Megközelítőleg 2,2 milliárd ember él száraz területeken. A népesség és a szárazság előre jelzett alakulását figyelembe véve, valószínűleg több mint 4 milliárd emberre fog emelkedni az érintettek száma.
A szárazság több migrációt is eredményez, mivel a kiszámíthatatlan esőzések, a földterületek pusztulása, a gyakori vízhiány megnehezíti a régiók vagy nemzetek gazdasági fejlődését – áll a jelentésben. A tendencia különösen érezhető a világ néhány szárazabb területén, például Dél-Európában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, valamint Dél-Ázsiában.
Kapcsolódó bejegyzések
A klímamigráció már ma is létező probléma
A legrosszabb helyzetben a szubszaharai Afrika országai vannak, ahol 2050-re 86 millió ember kényszerülhet majd otthona elhagyására.
Sergio Vicente-Serrano arra hívta föl a figyelmet, hogy a légkör melegszik, mivel a szén, az olaj és a gáz elégetése bolygónkat felmelegítő kibocsátásokat okád ki, és ez több párolgáshoz vezet a talajon. Ezáltal az emberek, növények és állatok számára kevesebb víz áll rendelkezésre, ami megnehezíti a túlélést.
A múlt hónapban a Bakuban megrendezett COP29 csúcstalálkozón a Meteorológiai Világszervezet (WMO) tudósai közölték, hogy a Föld túlmelegedett. Emlékeztettek arra is, hogy a jégsapkák olvadnak, illetve súlyos aszályok és áradások váltják egymást az egész világon.
(Euronews)
Fotó: Canva
