A Világbank legfrissebb tanulmánya azt vizsgálta, hogy milyen hatást gyakorolhat a jövő migrációs trendjeire a klímaváltozás. A kutatók világszerte hat különösen sérülékeny, klímaszenzitív térséget azonosítottak, ahol 2050-re akár 216 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására az éghajlatváltozás nyomán.
A tanulmánnyal kapcsolatos egyik fontos meglátás, hogy a modellezett változások nem következnek be szükségszerűen. Ahogy Juergen Voegele, a Világbank fenntartható fejlődésért felelős alelnöke fogalmazott, „fontos megjegyezni, hogy ez az előrejelzés nem kőbe vésett”.
Ha az országok már most elkezdik csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, felszámolják a fejlődést gátló akadályokat, helyreállítják a létfontosságú ökoszisztémákat és segítik az emberek alkalmazkodását, akkor az országokon belül zajló „klímavándorlás” akár 80 százalékkal, 44 millió emberre csökkenhet.
–tette hozzá Voegele
A kutatók két részre bontották a klímaváltozás hatásait: a gyors lefolyású, extrém környezeti változások és a hosszútávon kialakuló, de szélesebb körű változások más-más hatással jelentkeznek majd. A szerzők megállapításai szerint a klímaváltozás hatásai a legszegényebb és legsebezhetőbb régiókat fogják a legsúlyosabban érinteni, és azzal fenyegetnek, hogy visszavetik az elmúlt évtizedekben globális szinten tapasztalt fejlődést.
Kapcsolódó bejegyzések
Vízkonfliktusok és migráció
Világunkban egyre meghatározóbb szerephez jutnak a vízkonfliktusok. Arról, hogy mik ezek, és hogyan vezethetnek nagyléptékű migrációhoz, a PTE kutatója beszélt.
Fontos azt is látni, hogy a klímaváltozás okozta migráció, illetve a fent említett 216 milliós szám nem feltétlenül a határokon átnyúló migrációt, gyakorta inkább a belső elvándorlást, országon belüli mozgást feltételez.
A vizsgált régiók közül egyértelműen kiemelkedik a szubszaharai Afrika, itt lesz várhatóan a legmagasabb a klímamigránsok száma. Ezt amellett, hogy a régió már most is igen sérülékeny, az is előrevetíti, hogy a legfontosabb gazdasági szektornak a klímaváltozásnak igencsak kitett mezőgazdaság számít.
A jelentés javaslatként fogalmazza meg, hogy a jövőre vonatkozó stratégiai fejlesztési tervek proaktív módon készítsék fel a bevándorlási „hotspotokat” az érkező migránsok fogadására. A kivándorlási gócpontok kapcsán pedig azt szorgalmazza, hogy a helyben történő alkalmazkodás lehetőségeit és a helyben maradó népesség ellenálló képességét diverzifikálják – írja a Migrációkutató Intézet cikke.
A tanulmány szerzői szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló globális fellépés drámaian lelassíthatná a klímaváltozáshoz köthető migrációs arányszámok növekedését. A fenti becslésnél akár 80%-al is alacsonyabb lehetne a klímamenekültek száma, ha időben cselekszünk.
