Összefoglaltuk, hogy mi történt az elmúlt napokban a COP26-on. Volt számtalan heves, megindító és talán üres beszéd, és természetesen politikai játszmák is akadtak, de ezeken túl valós elhatározások is születtek. Ilyen volt India vállalása, mely elengedhetetlen bárminemű cél eléréséhez.
COP26, a várva várt találkozó
Vasárnap kezdődött az ENSZ által rendezett Részes Felek Konferenciája (Conference of Parties), közismertebb nevén a COP, melyet 26. alkalommal szerveznek meg. Idén a britek a házigazdák, Glasgow ad otthont a tárgyalássorozatnak.
Előzetesen lehetett tudni, hogy a 2015-ös párizsi célok lesznek a központban. Pontosítva, hogy 1,5, vagy legalább 2 fok alatt tartsuk a globális melegedés mértékét. Az kikristályosodott, hogy a legnagyobb széndioxid kibocsátóknak is hatékonyan kell csökkenteniük a légkörbe juttatott széndioxid mennyiségét. Ez nem lesz egyszerű, hiszen USA és az Unió nagyszabású vállalásaik mellett is 2030-ra még mindig 16%-os növekedés várható a kibocsátásban ahelyett, hogy nagyjából a felére csökkenne.
Idén tehát az idáig csak hallgató fejlődő országok tevékeny beleállására is szükség lenne.
Kapcsolódó bejegyzések
Mit várhatunk a glasgow-i klímacsúcstól?
Mire lehet számítani a történelminek ígérkező eseményen? Valóban eljöhet-e a várva várt globális fordulat?
400 magángép tolta meg a CO2 kibocsátást
Álszenten indult a klímacsúcs, ugyanis 400 magángép érkezett a konferenciára, ami azért különösen szomorú, mert ezek a létező legszennyezőbb közlekedési eszközök. Becslések szerint ez a 400 gép annyi CO2-t bocsájt ki, mint a skótok egy év alatt.
Egy átlagos magángép 2 tonna CO2-t bocsát ki minden repüléssel eltöltött órában. De olyan hatalmas magánrepülők is landoltak, mint az amerikai elnök Boeing 747-200-asból átalakított Air Force One-ja. De nem csak a Joe Biden választotta a különgépet, a francia, a kanadai, a német, továbbá a japán, az indiai, az ausztrál és az izraeli adminisztráció is így utazott a konferenciára. És a szomorú az egészben, hogy kutatások szerint a legtöbb utazást könnyedén meg lehetne tenni menetrend szerinti járatokkal.
Erős szavak
A hétfői napot a brit miniszterelnök, Boris Johnson markáns beszéddel nyitotta, melyben James Bond világot megmentő küldetéséhez hasonlította a csúcsot. Felhívta a figyelmet, hogy ketyeg a világ órája, és nincs késlekedni való idő.
A hevességet illetően, António Guterres, ENSZ-főtitkár erre is rá tudott tenni.
„Vagy mi állítjuk meg, vagy ő állít meg minket. És itt az ideje, hogy azt mondjuk, elég. Elég volt abból, hogy a szénnel gyilkoljuk magunkat. Elég volt abból, hogy a természetet vécéként kezeljük. Elég volt az égetésből, a fúrásból és a bányászatból. A saját sírunkat ássuk.” – Fogalmazott a főtitkár.
De Guterres az eddigi vállalásokban is némileg kételkedik, és úgy tartja, csak akkor lépünk előre, ha hazamenve a COP26-ról minden vezető változtatna.
forrás: Telex/Christopher Furlong / Pool via Reuters
Akiknek az országa léte a tét
Rögtön a megnyitó után kapott szót Txai Surui, Amazonas-medencéből érkezett fiatal aktivista hölgy, aki az őslakosok veszélyeztetett helyzetére hívta fel a figyelmet. Az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásaival szembesülő nemzetek képviseletében elsőként Barbados miniszterelnöke állt színpadra. Mia Mottley arra figyelmeztette vezetőtársait, hogy 1,5 Celsius-fokos emelkedéssel a hozzájuk hasonló nemzetek még túlélnek, de 2 fok számukra halálos ítélettel ér fel.
II. Erzsébet betegség miatt nem tudott jelen lenni, így Károly walesi herceg képviselte a brit koronát, ő kevésbé hevesen, de szintén kongatta a vészharangot. Annyiban mondott újat, hogy mozgósítani kívánja a magánszektort is. A britek egy másik globális szupersztárja, a természetfilmes Sir David Attenborough is tartott beszédet. Ő közölte: „a világ már bajban van” …de „nem félnünk kell, hanem reménykedni”, és „a fiatalok lökést adnak, hogy újraírjuk a történetünket”. A közönség ovációval jutalmazta a szenvedélyes felszólalást, azon túl, hogy a tiszteletre méltó, 95 éves Attehnborough tényleges politikai nyomásgyakorlásának súlya megkérdőjelezhető.
Politikai színjátékokból is kijutott
Idén ezt a szerepet Recep Tayyip Erdogan török elnök vitte el. Erdogan a kért biztonsági intézkedések hiánya miatt az előzetes tervek ellenére a Rómában tartott G20-as találkozóról nem Glasgow-ba, hanem haza repült. A briteket bírálta, és hatalmi játszmaként élte meg, hogy nem kapta meg a számára megfelelő biztonsági intézkedéseket. Erdogan úgy nyilatkozott, hogy az általa kért biztonsági protokollt más országnak lehetővé tették, így az eset nemcsak a török küldöttség biztonságával, hanem országa tekintélyével is kapcsolatos volt.
Akikre érdemes lesz odafigyelni
Bár a kínai elnök, Hszi Csin-ping sem jelent meg személyesen (akárcsak a nagy országok vezetői közül Putyin, és Bolsonaro sem), de levelét Boris Johnson felolvasta. Ebben megerősítette 2060-ra tett vállalását, miszerint Kína addigra klímasemleges országgá válik. Jelenleg Kína a világ legnagyobb CO2 kibocsájtó országa. 2019-ben 11 535 megatonna széndioxidot eregettek a légkörbe, ami több mint kétszerese az Egyesült Államok kibocsátásának. Ugyanakkor az egy főre jutó kibocsátás mértékét tekintve Kína globálisan nincs a tíz legszennyezőbb ország között van. Az elnök levelében nem részletezte a tervet, de a nukleáris energia vélhetően nagy szerepet kap majd.
Most először India is vállalást tett
India a világ negyedik legnagyobb szennyezője, (Kína, USA és az Unió után a negyedik) a maga 2597 megatonnás CO2 kibocsájtásával. A személyesen is jelen lévő, Narendra Modi, indiai miniszterelnöke kijelentette, hogy 2030-ra India energiaszükségletének 50 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezik, és 2070-re elérik a zéró kibocsájtást. Mind a kínai és indiai célok elég hihetetlenül hangoznak, de bíznunk kell bennünk, mert nélkülük vajmi esélyünk sincs.
Politikai lózungok helyett felelős magatartás
Ma délutánig 105 ország írta alá az úgynevezett Globális Metánvállalást (Global Methane Pledge), az aláírók már most lefedik a bolygó GDP-jének a 70 százalékát. A vállalás központjába a metán áll, és kitétel, hogy 2030-ra minimum 30 százalékkal kell csökkentenie az országnak a metánkibocsátását, a 2020-as szinthez képest.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is kitért a metánegyezményre. A projekt nagyon fontos, mert a metán üvegházhatása több mint 80 százalékkal erősebb, mint a szén-dioxidnak, és egészen idáig nagyon mostohán bántunk vele. Pedig csökkentéséhez már adott a technika és ezzel gyors sikereket tudunk elérni a klímacélok terén, – fogalmazott az elnökasszony.
Amerika és Kanada szinte egymásra licitálva igyekezett kivenni a részét a metáncsökkentésben. Biden klímatanácsadója arról beszélt, hogy az USA-nak már kész akcióterve is van, mely az olajkitermelést és a mezőgazdaság metántermelését is célozza. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pedig azt ígérte, hogy Kanada a kőolaj és földgáz kitermelésében 2030-ra 75 százalékkal csökkenti a metánkibocsátást.
A vállalást fejlődő országok is aláírták, de Pham Minh Chinh vietnámi miniszterelnök és Denis Sassou-Nguesso Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke is arról beszélt, hogy a sikerekhez elengedhetetlen a fejlett országok anyagi támogatása.
Áder János felszólalásában odaszúrt az üres szavakat puffogtatóknak
Áder hétfőn este, az államfők közöl utolsóként szólalt fel, így volt lehetősége az előtte elhangzottakra reagálni. A magyar államfő pragmatikusan, és összeszedetten értékelt. Hangsúlyozta, hogy bár Magyarország kis hal a CO2 szennyezést illetően, és a világ globális kibocsátásának csak 0,13 százalékáért felel, mégis ambiciózus tervekkel bír, melyeknek végrehajtása már megkezdődött. Kiemelte, hogy 2030-ig biztosan, de talán 2026-ra beszüntetjük a szénalapú áramtermelést, illetve 2030-tól csak elektromos buszok járnak majd a városi közlekedésben. A novemberben kezdődő Planet Budapest Fenntarthatósági Expóról is mondott pár szót.
Beszédében megjegyezte, hogy az ambiciónövelésen túl nagyobb szükség van a számvetésre, és a PR-fogások helyett cselekedni kell. „Számomra Glasgow nemcsak az ambíciónövelésről, de a hitelesség visszaszerzéséről, a cselekvésről és a minél előbb látható eredményekről is szól” – mondta.
Joe Biden belealudt a klímacsúcsba
Olyan finomságokról is essen szó, mint a korosodó amerikai elnök szundikálása, mely a késő őszi, estébe hajló egyetemi előadásaim hangulatát idézte. A beszédek közben Biden nem éppen frissen csillogó szemeit rövid időre lecsukta, de egy segítője és a taps rövidesen felébresztette.
