Sokan nem mernek belevágni, mert félnek attól, hogy macerás, vagy esetleg ki sem kel, amit elvetettek. Ráadásul görnyedni a tűző napon és küzdeni a gyomok ellen… Ez mind alaptalan félelem!
A kiskertről sokaknak a rengeteg nyűg, a szenvedés, az energiapazarlás, a pénzkidobás ugrik be, főleg akkor, amikor a szupermarketek polcain roskadozik a zöldség, amiért más már fáradozott eleget. Mi csak betesszük a kosárba, és már mehetünk is fizetni, pedig ha van rá helyünk, simán belevághatunk!
1. Fő az egészség!
Biztos tudod, hogy mi van abban a zöldségben, amit magad termeltél! A boltokba kerülő gyümölcsről, zöldségről a legtöbb esetben nem tudjuk, mivel kezelték, legfeljebb a származási helyüket ismerjük. Mennyivel jobb, amikor tudod, hogy a cukkinidat csak a nap, a jó magyar anyaföld és a kút vize növesztette szép, kicsattanóan egészséges terméssé, és talán nem kellett hozzá más, mint egy kis (mű)trágya!
2. Nem kell hozzá nagy terület!
Sokan azt hiszik, hogy a kert minimum egy hektárnál kezdődik. Ez akkor igaz, ha teljes önellátásra szeretnénk berendezkedni, legalább a zöldségek terén. De ahhoz, hogy egy finom lecsó, némi savanyúság vagy rántott patisszon összejöjjön, nem kell mindjárt a Bonafarm vetélytársi pozícióját megcéloznunk. Egy-két raklapmagasítóból készített magaságyás kezdésnek tökéletes, kis helyet foglal, mégis sokat adhat!
3. Olcsóbb!
A jelenlegi inflációs helyzetben már a legkisebb bevásárlás is többe kerül tízezer forintnál, még akkor is, ha csak a legszükségesebbeket vesszük meg. A zöldség árát sem kímélte az árak égbe szökése. Az ár összetétele nagyban függ a termelés módjától, a föld és a polc közötti logisztikától és még sok egyéb tényezőtől. Bezzeg, ha a kertben terem, akkor a napsütéses órák számától és egy kis vízdíjtól eltekintve semmibe nem kerül. De utóbbi is ingyen van, ha például gyűjtjük az esővizet.
4. Nincs boltba járás!
Persze egy kiskert nem jelenti azt, hogy soha többé nem kell boltba járnunk. Azonban mindenképp kevesebbszer, ha legalább zöldségért elég kilépnünk a kertbe vezető teraszajtón. Ezzel pénzt, szén-dioxidot és időt is spórolunk. Ráadásul a gyorsan, a szupermarketbe vezető úton érlelődött gyümölcsöknél és zöldségeknél sokkal jobbat kapunk, ha a maximum távolság egy paradicsomért alig pár méter.
5. A komposzt!
A szezon végén, ősszel rengeteg szár, levél, gyökér és egyéb növényi rész marad meg az ágyásokban. Nem kell semmit kidobni, ugyanis ezek remekül komposztálhatók. Egy-két éven belül vissza is pótolhatjuk a talajba a felhasznált tápanyagot, hogy növeljük a talaj termékenységét. Olyan körforgást alakíthatunk ki, amely nemcsak zöld, hanem egészséges is, és nem igényel még csak vegyszert sem.
Kapcsolódó bejegyzések
Üvegház a föld alatt: építsünk walipinit!
Walipini, a földbe süllyesztett üvegház, amely eredetileg Bolíviából származik, és egyesíti a passzív napenergiát a talaj hőtartó képességével.
