36 nappal rövidebb a hótakaró időtartama az Alpokban, ez példátlan csökkenést jelent az elmúlt 600 évben a Nature Climate Change című folyóiratban megjelent tanulmány szerint.
Az Alpok Európa legnagyobb hegyvonulata, amely Franciaországtól Szlovéniáig húzódik. Az alpesi hegyek biztosítják az európai síkvidéki területek vízellátásának 90%-át, ezért „Európa víztornyainak” is nevezik őket.
Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) szerint a szezonális hótakaróval borított hegyvidéki területek nélkülözhetetlenek az állatok táplálékszerzése, az éghajlati stressz enyhítése, az élelmiszertárolás és a fészkelőhelyek szempontjából. A havas élőhelyek elvesztése világszerte már most is csökkenő populációnövekedést eredményezett egyes hegyi állatok, köztük békák, rágcsálók és kisragadozók esetében – áll a jelentésben.
A tanulmány vezető szerzője, Marco Carrer professzor, a Padovai Egyetem mezőgazdasági és erdészeti tanszékének professzora a Carbon Briefnek elmondta:
A hótakaró abszolút fontos a légkör energiaegyensúlya szempontjából. A bioszféra szempontjából pedig – különösen a hegyvidéki területeken – rengeteg növény- és állatfaj van, amelyeknek nagy szükségük van a hótakaróra, mert alkalmazkodtak az Alpok körülményeihez.
Az Alpokban a szezonális hótakaró – november és május között mérve – 1971 és 2019 között évtizedenként 8,4%-os csökkenést mutatott a korábbi kutatások szerint. Ugyanakkor a hótakaró időtartama évtizedenként 5,6%-kal csökkent. A tudósok az éghajlati információk forrásaként úgynevezett proxykat használnak, amelyek jóval a közvetlen mérések előttre nyúlnak vissza. A fák évgyűrűinek szélességét elemezve például évről évre meghatározhatják a hőmérsékletet és a csapadékmennyiséget, mivel az évgyűrűk jellemzően a meleg, csapadékos években szélesebbek, amikor a növény elegendő napsütést és csapadékot kap a növekedéshez.
Kapcsolódó bejegyzések
Az alpesi síelés kilátástalan jövő elé néz az éghajlatváltozásnak köszönhetően
Az éghajlatváltozás miatt veszélybe kerülhetnek a téli sportok az Alpokban.
Ez azonban nem segít a hótakaró mérésében, a fák ugyanis nem nőnek télen, erre találtak megoldást a borókabokrok évgyűrűinek mérésével. Ez a cserje szárazság- és fagyálló, egész éves növekedési ciklusa pedig kevésbé függ a légköri viszonyoktól. 572 borókabokor gyűrűnövekedési adatainak összeállításával a kutatók rekonstruálni tudták az Alpokban az elmúlt 600 év hótakarójának évenkénti időtartamát. A tanulmány szerint ez a 19. század vége körül kezdett hosszabb távon csökkenni. Hozzáteszik, hogy az évszázad első két évtizedében a hótakaró átlagos időtartama mindössze 215 nap volt – 36 nappal kevesebb, mint az elmúlt 600 év hosszú távú átlaga.
A hótakaró csökkenése hatással van az Alpokban nagy szerepet játszó téli turizmusra is, hiszen ez a világ egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, amely évente 120 millió látogatót vonz. A téli hóhiány az elmúlt években komoly problémákat okozott, többek között 2023-ban, amikor az alpesi üdülőhelyek például arra kényszerültek, hogy helikopterrel hozzák be a havat, és olyan alternatív szórakozási lehetőségeket kínáljanak, mint a kecskékkel való túrázás.
(Forrás: Carbon Brief)