Április 22-én, a Föld napján tartották a 2024-es Fenntarthatósági Témahét nyitórendezvényét a Parlament Vadásztermében. A program immár 9. alkalommal nyújt elméleti és gyakorlati segítséget a határon innen és túl működő magyar oktatási intézményeknek abban, hogy az ifjúság szemléletét hatékonyabban formálhassák a fenntarthatósággal kapcsolatban.
A 9. Fenntarthatósági Témahétnek az ünnepélyes keretek között tartott nyitórendezvénye a program megálmodója és vezetője, az Alapértékek Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Matolcsy Miklós köszöntőbeszédével kezdődött. A témahét vezetője arról beszélt a program megvalósítását támogató minisztériumok, nagyvállalatok, szakmai szerveztek képviselőinek, valamint az előző évek témahetein aktívan közreműködő meghívott pedagógusoknak és diákoknak, hogy milyen bonyolult és összetett feladat a mai világban a diákok világról alkotott képét formálni, alakítani. A Fenntarthatósági Témahét azonban ennek ellenére is arra törekszik, hogy érzékenyítse a jövő felnőttjeit bolygónk védelme iránt.
Matolcsy Miklós ezután arra is kitért, hogy az általános iskolásoknak és középiskolásoknak szóló témahét idei nagy témái a levegő és annak élővilága, a szabadidő fenntarthatóan történő eltöltése, valamint a körforgásos gazdaság lesznek, ezek mellett pedig idén is helyet kap az elmúlt évek két slágertémája, a szelektív hulladékgyűjtés, valamint a felelős fogyasztás kérdésköre. A Fenntarthatósági Témahét ezek mentén nyújt a pedagógusoknak segítséget óravázlatokkal, projekttervekkel, hogy hatékonyabban tudják átadni az elméleti tudást diákjaiknak. Természetesen a diákok aktivitására ugyanígy számítanak, ezért idén is pályázatokat írtak ki számukra, melyek keretében a gyerekek a tanórákon túl, kicsit részletesebben is elmerülhetnek az egyes témákban, és például tudásversenyeken tehetik próbára magukat.
Matolcsy felhívta a figyelmet továbbá a témahét önkéntesprogramjára is, melynek keretében elhivatott szakembereket, cégvezetőket biztatnak arra, hogy keressenek fel iskolákat, és tartsanak előadást, tanórát a fenntarthatóságról. Partnereiket arra is buzdítják, hogy fogadjanak maguk is diákcsoportokat, és mutassák be nekik, mit jelent a fenntarthatóság egy gépjárműüzemben, egy hulladékfeldolgozóban vagy éppen egy fogyasztóvédelmi laborban, hiszen a program célja az, hogy ne csak a kommunikáció, hanem a cselekvés is meginduljon.
A rendezvény több százezer diák szemléletformálását segítheti
A programot szakmailag és anyagilag is támogató partnerek közül a nyitórendezvény első előadója dr. Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára volt. Ismertette a hallgatósággal, hogy az idei évben 1713 iskolát (ebből 60 határon túlit) sikerült elérni a Fenntarthatósági Témahét programjával, ami azt jelenti, hogy közel 400.000 diák szemléletformálását segítheti a rendezvény.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az egész világot foglalkoztató kérdéssé vált a minket körülvevő, az életünket biztosító környezet jövője, azonban nem csupán figyelemfelkeltő, ismeretterjesztő programokra van szükség, hanem jelentős szemléletformálásra is. A környezeti problémák elemzése ugyanis véleménye szerint elválaszthatatlan az ember önmagához és másokhoz, valamint a környezethez fűződő kapcsolatától. A témahét legfontosabb kérdése tehát, hogy sikerülhet-e beépíteni a jövő nemzedékei iránti erkölcsi felelősségünket a személyes életünkbe és a tágabb társadalmi döntéshozatalba.
Dr. Balatoni Katalin úgy látja, a magyaroknak erre viszonylag jó esélyei vannak, hiszen már az egészen kicsi gyermekeknek is természettel kapcsolatos mondókákat, dalokat tanítunk, így nevelve őket arra, hogy tiszteljék környezetüket, és tegyenek érte. A Fenntarthatósági Témahét pedig a 21. század társadalmi és gazdasági folyamataira reagál, tantárgyakon átívelő képességeket fejleszt, illetve a mindennapokban használható ismereteket ad át a fiataloknak. Így elérhető, hogy a diákok felismerjék személyes érintettségüket, és megértsék, hogy sokat tehetnek a bolygóért azzal, ha saját szükségleteiket tudatosan elégítik ki.
A témahét szerepet játszhat a mértéktelen fogyasztás visszaszorításában
A második előadást dr. Tuzson Bence igazságügyi miniszter tartotta, aki a felelős fogyasztásról, valamint a fogyasztóvédelemről beszélt. Ennek kapcsán arra a problémára hívta fel a figyelmet, hogy mivel életünk egyre nagyobb részét töltjük az online térben, a fogyasztásunk is megváltozott. A fiatalok gyakorta rendelnek különböző online áruházakból, ezekkel kapcsolatban azonban azt lehet megfigyelni, hogy már nem a fogyasztói igények szerint kínálnak termékeket, hanem fordítva: a termék generálja az igényt. Emiatt teljesen felesleges termékek árasztják el a piacot.
Dr. Tuzson Bence hozzátette, hogy igazságügyi miniszterként fontos feladatnak tartja, hogy a mértéktelen fogyasztást nemzetközi szinten ösztönző online piacterek ellen jogi úton fel lehessen lépni, és a vásárlási szokásainkat ésszerű keretek közé lehessen terelni. Emellett úgy gondolja, hogy gyermekeinket arra kell nevelni, hogy csak a tényleg szükséges dolgokat vásárolják meg, és tudatosan fogyasszanak. A témahét viszont meglátása szerint képes lehet ilyen téren is megszólítani a diákokat, ezáltal a szüleik számára is könnyebbé válhat a fenntarthatóságra való nevelés.
A szemléletformálás segíthet összhangba hozni az elméleti tudást a cselekvéssel
Dr. Raisz Anikó, környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár ezt követően olyan oktatási intézményeket megcélzó programokat ismertetett, melyekkel az Energiaügyi Minisztériumnak sikerült megmozgatnia a diákokat. Szóba került a „TeSzedd!” elnevezésű hulladékszedési akció, a „Kölcsönkapott levegő” program, egy fotó- és videópályázat a vizes élőhelyek állat- és növényvilágának témakörében, valamint az Iskolakert Program is.
Pethő Zsolt, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a szemléletformálás minden formáját támogatják, nemcsak anyagilag, hanem szakmailag is. Ennélfogva felkarolták a témahét hulladékszedési akcióját, a diákok által begyűjtött e-hulladékot, elemeket pedig száz százalékban újra fogják hasznosítani. Céljuk, hogy megmutassák, a leselejtezett elektronikai eszközök – csakúgy, mint a műanyag, a papír vagy az üveg – nem szemétnek számítanak, hanem nyersanyagnak.
Az ötödik előadó, a témahetet szakmailag és anyagilag szintén támogató MÁV-START Zrt. vezérigazgató-helyettese, Hegyi Zsolt is bemutatott néhány olyan programot, amelyek keretében hatékonyabbá tehetik a diákok szemléletformálását. Ilyen a nagykanizsai károsanyag-kibocsátás nélkül működő kocsimosó állomásuknak, valamint annak a labornak a meglátogatása, ahol a tudósok azért dolgoznak, hogy a MÁV mindennapi tevékenysége során ne kerüljenek veszélyes anyagok a környezetbe. Ugyancsak invitálják a diákokat az Óbuda KÖFI Központba, ahol megfigyelhető, milyen korszerű körülmények között mozgatják a több ezer tonnás vonatokat, így azt a sokezer embert, akik a fenntarthatóság jegyében a közösségi közlekedést választják.
Végül Dr. Sitányi László, a Kék Bolygó Alapítvány operatív és projektigazgatója szólalt fel, aki a Fenntarthatósági Témahét töretlen sikerét és megújulóképességét méltatta. Matolcsy Miklós azzal zárta a rendezvényt, hogy egy diákok között zajló kutatássorozatról beszélt, melynek keretében láthatóvá vált, hogy a fiatalság fenntarthatósággal kapcsolatos elméleti tudása és gyakorlati cselekvése még nincs teljesen összhangban. A Fenntarthatósági Témahét viszont évről évre azért fog működni, hogy mindez megváltozzon.
A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
Kiemelt kép: Alapértékek Nonprofit Kft.