Vecsés szélén egy igen értékes, és az agglomerációban egyedülálló élőhely terül el: az úgynevezett Kosboros-rét. Május közepétől közel 10.000 tő vad orchidea nyílik itt egy alig 10 hektáros területen: többségében mocsári kosborok, de megtalálhatók a hússzínű ujjaskosbor színváltozatai és pompás kosborok is.
Forrás: mme.hu
A terület értékeit a Vecsési Madárles civil csoport alapítói fedezték fel. A kosborok megtalálása után hárman a csoportból az addigi és az újabb megfigyeléseket rendszerezték. Az interneten talált információk és néhány szakértő tanácsai segítségével kidolgozták a védetté nyilvánítási javaslatot, amit – az önkormányzattal egyeztetés és többszöri módosítás után – véglegesítve, minden szükséges dokumentummal (kezelési terv, fajlista, érintett helyrajzi számok listája, stb.) együtt összeállítottak, és beterjesztettek a város jegyzőjéhez.
Hivatalos szakértői vélemény elkészítésére nem volt szükség, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága és a minisztérium a civilek alapos dokumentációját elfogadta, és támogatta a kérelmet. Kezdeményezésükre és hármuk hosszú munkájának eredményeképp, a város önkormányzata a napokban elfogadta az általuk kidolgozott és beterjesztett javaslatot, hogy a település szélén fekvő rétet és közvetlen környékét helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítsák.
Magyarországon is élnek orchideák – Itt sok képet is láthatsz róluk!
Az 1800-as évekig itt még nagy kiterjedésű mocsaras, lápos vidék volt, de a 20. század elején lecsapolták. A talajvízszint továbbra is rendkívül magas, csapadékosabb években tavasszal a rét nagy része víz alá kerülhet, és akár nyár elejéig megmaradhatnak tocsogós területek. Ennek, és a szomszédos cserjés, fás élőhelyeknek köszönhetően igen gazdag itt a madárvilág is. Számos védett és fokozottan védett faj fészkel erre: évről évre megtalálható itt mindhárom hazai tücsökmadárfaj, a Vasadi- és Gyáli-csatorna növényzetében nádiposzáták fészkelnek, rendszeresen megfigyelhető a guvat is.
Forrás: mme.hu
Tavaszi madárvonuláskor a vízzel borított részek pihenő- és táplálkozóhelyet nyújtanak több réce- és partimadárfajnak, melyek közül szerencsés években egy-egy gólyatöcs és piroslábú cankó pár költ is itt; persze az elmaradhatatlan bíbicek mellett. A nádasban barna rétihéja fészkel, a környékbeli nagy fákon egerészölyv fiókák nevelkednek. A védetté nyilvánított területet jellemzik még a csatornák partját szegélyző és a rét szélén található idős, odvasodó fák.
A tatai lápvidék rejtett kincsei
Ezek több harkályfélének és természetesen másodlagos odúlakó fajoknak is otthont adnak. Az utóbbiak közül érdemes megemlíteni a búbosbankákat, melyeket a környékbeli tanyák is vonzanak, valamint a fokozottan védett füleskuvikot és a szalakótát, amelyből egyes években két pár is költ a tenyérnyi területen. A rendszeresen fészkelők mellett például számos gyurgyalagot is vonz a rét gazdag rovarvilága. Télen állandó vendég a hegyi billegető, nagy őrgébics és a kékes rétihéja.
A terület fajgazdagsága és a rendkívüli kosborállomány nem csupán a természeti adottságoknak köszönhető, hanem a terület hagyományos kezelésének is. A réten kaszálás és legeltetés folyik, mely ideális az itteni kosborállomány szempontjából. A védetté nyilvánító rendelet részét képező kezelési terv is elsősorban ezt, illetve ennek legmegfelelőbb időzítését tartja szem előtt.
Ez a védetté nyilvánítás példa értékű abból a szempontból is, hogy Budapest és az M0 autóút közelsége miatt egyre több logisztikai központ és ipari park épül az agglomerációban, amelynek következtében számos természetes vagy természetközeli terület tűnik el.
Forrás: mme.hu
(Forrás: MME / Kiricsi Ágnes – Lengyel Hajnalka)
Nyitókép: Canva