Nemrég Magyarország egyik legritkább lepkéjére, a vörös csüngőlepkére bukkantak az Érdi-levendulásnál. Most egy újabb különlegesség, az íveltsávú bagoly mutatta meg magát a környéken.
Az Érdi Fundoklia-völgy M7-es autópályán túli folytatása a hajdani ősembertelep környéke és a Vihorlát utcai „ősgyepfolt”. Környezetüktől eltérően ezek a területek azért nem kerültek beépítésre, mert az egyiken régészeti lelőhely, a másikon hajdani temető maradványai találhatók. Az önkormányzat egy része és a helyi lakosok – látván a természeti értékeket – a további beépítések ellen, a helyi védetté nyilvánítás mellett érvelnek. A terület feltárásában A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai is részt vesznek, így több izgalmas fajt mutattak már ki a térségből.
Kapcsolódó bejegyzések
Magyarország egyik legritkább lepkéjére bukkantak
Magyarország egyik legritkább lepkéjére bukkantak az Érdi-levendulás környékén.
Gyakorlatilag a Fundoklia környékéről ismert szarmatamészkő-sziklagyepek és lejtőgyepek folytatódnak errefelé is. A tucatnyi védett növényfaj, több mint tízezer egyede mellett fontos adalék lehet, hogy ritka ízeltlábúak is élnek a területen, az óriás keresztespóktól, a fűrészlábú szöcskén át a dolomit-kéneslepkéig.
A minap lefotózott íveltsávú bagoly (Odice arcuinna Hübner,1790) – vagy más néven réti törpebagoly – ritkán kerül a szem elé, Magyarországon talán tucatnyi dokumentált előfordulása volt az elmúlt évtizedekben. Természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
A mintegy 2,5-3 cm-es lepke nem egy feltűnő jelenség. Elülső szárnyának alapszíne egérszürke – olykor sötétebb – amelyen több, íves, hullámzó keresztvonal fut, de a középső igen kontrasztos (feketés és fehérlő) keresztszalag, amely valósággal kettéválasztja a szárnyat. Hátulsó szárnya sötétszürke, a belső keresztvonal elmosódó, a középső csík szalagszerűen széles, sötét, éles ívben kanyarodik, előtte világosabb sáv fut végig. A szárnyakat fehéres, szürkés, vagy halvány barna rojtsáv szegélyezi.
Forrás: dunaipoly.hu
Torának színe egyezik az elülső szárny alapszínével, vagyis szürkés, vagy barnásszürke, a potroh kissé világosabb. A most megtalált egyed egy „idősebb” példány, a narancssárga torról már lekopott a szőr, és szárnyai is elveszítettek jónéhány kitinpikkelyt. Gáll Zsuzsanna fotóján megörökített lepkét dr. Sáfián Szabolcs azonosította be.
Kapcsolódó bejegyzések
„Ne edd meg, ha ilyet látsz!” – üzeni a most rajzó álcsüngőlepke
Aki mostanában erdős területeken vagy akár parkokban jár, szinte biztosan találkozik majd egy fekete, fehéren pettyezett szárnyú, 3–4 centiméter hosszú lepkével. Sokan csüngőlepkének hívják, pedig valójában álcsüngőlepke.
Az íveltsávú bagoly Dél-, Közép-, és Délkelet-Európában él, Spanyolország keleti részétől a Dél-Urálig, illetve az Északi-Kaukázusig fordul elő.
Magyarországi példányait a Balaton-felvidék keleti szélén, a Vértes déli előterében, a Velencei-hegységben., a Tétényi-fennsíkon és a Pilis keleti szélén, vagyis a Dunántúli-középhegység déli és keleti peremein látták, tehát elterjedése igen lokális és ritka. Nálunk júliustól augusztus közepéig repül. A hernyója és a hazai tápnövénye egyelőre nem ismertek.
Forrás: dunaipoly.hu
Ez a tény is azt mutatja, hogy számtalan olyan állatfaj él Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében, amelyeket alig ismerünk, és még van bőven mit felfedeznünk, megtanulnunk, így a természet megismerésére és védelmére irányuló alapkutatásokra még napjainkban is nagy szükség van!
(forrás: DINPI)
Kiemelt kép: ukrbin.com / Alexandr Zhakov