A mai interjúmban Orosz Flórával és Gyöngyösi Noémivel beszélgettem. Más úton, de mindketten egymással párhuzamosan törekedtek a csomagolásmentesség felé. Ez egy hosszú folyamat, mindenkinek a lehetőségeihez mérten; ők is a mai napig haladnak, hogy lépésről lépésre csökkentsék a háztartásuk ökológiai lábnyomát.
Számotokra mit jelent a zero waste?
Noémi: Azt, hogy amit fogyasztunk, vásárolunk, árulunk, minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjon. Minden jó minőségű legyen, tartós, vegyszerektől mentes, közelről érkező és újrahasznosítható. Amit muszáj ‘kidobnunk’, az komposztálható vagy újrahasznosítható legyen. Így próbálunk élni és a boltot is így működtetjük. Elsőre nehéznek hangzik, pedig egyáltalán nem az.
Honnan indultatok?
Flóra: Noémi az otthoni szappanfőzéssel kezdte évekkel ezelőtt. Nekem az az első lépés a káros anyagok eltüntetése volt az otthonomból, aztán az organikus, bio stb termékek felé fordulás, de még becsomagolva, utána pedig a műanyag elhagyása. Ezer éve ismerjük egymást, beszélgettünk sokat arról, hogy mindkettőnknek mennyire fontos a környezetvédelem. Engem már egy ideje biztatott az egyik barátom, hogy a csomagolásmentes bolt jó ötlet, vágjak bele. Aztán mikor Noémivel egy társaságban voltunk szóba került a dolog és kiderült, hogy ő is szívesen foglalkozna ilyesmivel, úgyhogy elkezdtünk közösen ötletelni, hogy miként is működhetne ez az egész, ebből lett a Næked.
Mi a jelentése a “Naeked”-nek?
Noémi: Rengeteget gondolkoztunk, hogy mi legyen a nevünk. Szerettünk volna valami frappánsat, de valahogy az egyik ötletünkbe se szerettünk bele. A naeked a neked-naked kombinációjából jött ez egy ’meztelen’=csomagolásmentes bolt, neked. (nevet) Az æ- vel kombinálva még egy kis skandináv életérzést is próbáltunk bele csempészni. Mindketten nagy rajongói vagyunk a hygge-nek.
Mi a víziótok?
Flóra: A bolttal szeretnénk tudatosabbá formálni az emberek vásárlási szokásait, és egy kis közösséget építeni, ahol tudjuk segíteni a hozzánk járókat abban, hogy hogyan figyeljenek jobban a környezetükre.
Azt hiszem, a támogatás nagyon fontos. Sokszor éreztem az évek alatt, hogy vannak a környezetemben, akik az én zero waste ‘életmódomat’ egy hóbortnak tekintik, ami inkább vicces és remek felület a piszkálódásra, nem pedig egy követendő példa. Jó, ha van egy hely, ahol megerősítést kaphat mindenki, hogy igenis jó és fontos, amit csinál, érdemes folytatni és ne hagyja, hogy eltántorítsák. A remény az, hogy egy kicsit jobbá tudjuk tenni a világot.
Véleményetek szerint mitől lehetünk tudatosak?
Noémi: Ha egy kicsit elkezdünk túllátni saját magunkon, és észrevenni mások érdekeit is, akkor nem lesz nehéz tudatosnak lenni. Ez nem jelenti azt, hogy fel kéne áldozni saját magunkat, inkább csak észrevenni, hogy időnként nem a mi kényelmünk kell, hogy a legfontosabb legyen.
Flóra: Annyi mindenre kell odafigyelni, ha tudatosan szeretne vásárolni az ember. Nehéz egy ponton nem bedobni a törölközőt és inkább csak nem foglalkozni az egésszel. Szerintem ezt úgy könnyíthetjük meg, ha szép lassan egy-egy dologra koncentrálva iktatunk ki bizonyos termékeket, vagy elhagyjuk teljesen, vagy lecseréljük másra.
Tudatosan vásárolva nem megyek éhesen a boltba, viszem magammal a saját vászonzsákjaimat és egyéb tárolóimat, meg a listámat, hogy mikre van szükségem. Az első, amit megnézek, hogy egy termék mibe van csomagolva, ideális esetben semmibe. A második, hogy milyen összetevői vannak és mi a származási helye. Amiben pálmaolaj van, az azonnal ki is esik (nincs fenntartható pálmaolaj, ne legyenek illúzióink). Lehetőleg adalék- és tartósítószer mentes legye. És nem veszek többet, mint amire valóban szükségem van. Kistermelőknél, kisvállalkozásoknál vásárolok, nem a multikat támogatva. És ez csak az élelmiszer…
Mindenki számára elérhető információnak kellene lennie annak, hogy az árut, ami hozzá került, milyen módon állították elő, hogyan dolgozták fel, milyen úton jutott el hozzá stb. Ez segít a vásárlói döntésben.
A túlfogyasztás annyira a hétköznapjaink részévé vált, hogy szinte észre se vesszük, pedig óriási károkat okoz. A legnehezebb talán az, hogy tényleg végig kell gondolni, hogy mi az, amire szükségünk van, főleg úgy, hogy mindenhonnan azt halljuk, hogy attól leszünk szebbek/jobbak/érdekesebbek/boldogabbak, ha egy adott terméket megvásárolunk. Nem könnyű elleállni a reklámoknak, amik azt közvetítik, hogy mindig-minden új legyen, gyorsan elhasználható, félredobható…
Hogy látjátok, merre tart a világunk?
Flóra: Nekem elég elkeserítőnek tűnik az irány. Mi vagyunk a békák, akik ülnek a fazékban és nem vettük észre, hogy felforrt alattunk a víz. Hiába főznek meg élve, nem teszünk ellene semmit. A legrosszabb, hogy itt saját magunk gyújtottunk a fazék alá.
Elszomorító látni, hogy sokan milyen érdektelenek egymás és a környezet felé is. Úgy használunk mindent, mintha csak a mi kényelmünkért lenne itt, és nem figyelünk rá, hogy mennyi mindenkivel osztozunk ezen a bolygón, akiknek ugyanannyi joga van az élethez, mint nekünk. Akár még több is, mert rajtunk kívül senki nem próbálja elpusztítani milliók élőhelyét. A gyerekeinknek, unokáinknak is itt kell majd élnie, abban a világban, amit mi alakítunk nekik.
Noémi: Pedig most már szinte csak az nem tudja, hogy óriási baj van, aki nem akarja.
Milyen változásokon kellene végig menni a globálisan, hogy a tendencia javuljon?
Flóra: Ez egy rettenetesen összetett kérdés, amin tudósok, közgazdászok, politikusok vitatkoznak nap, mint nap, sajnos nem mi vagyunk, akik tudják a tökéletes megoldást.
Ami mindenképpen fontos lenne, ha nem pénzben és hatalomban mérnénk az értékeket, hanem életminőségben.A megújuló energiaforrásokat kéne támogatni, nem még több pénzt fektetni a fosszilis tüzelőanyagokba. Ki kéne vonni a peszticideket a mezőgazdaságból és helyreállítani a biodiverzitást. Ezek csak példák, hosszú a lista, hogy mit kéne még tenni.
Noémi: Sokkal nagyobb hangsúlyt kéne fektetni az edukálásra, hogy az emberek tisztában legyenek vele, hogy mi is történik valójában.
Flóra: Legfőképpen viszont belátni azt, hogy a mostani életmódunk nem fenntartható. Nem olyan megoldásokon kéne gondolkoznunk, ami tovább engedi, hogy minden maradhasson a régiben, hanem olyanokon, ami egy egészségesebb, valóban fenntartható jövő felé vezet.
