A 85 ezer lakosú Pontevedrából már akkor kitiltották az autókat, amikor máshol még az autómentes zónák ötlete sem merült fel. Közel 25 éve, 1999-ben eltűntek az autók, helyüket pedig a városlakók, gyalogosok, gyerekek vették át, a forgalom zaját pedig kávéskanalak csilingelése és önfeledt beszélgetések vették át.
„Úgy döntöttünk, hogy az autók helyett az emberek számára tervezzük újra a várost, és azóta is aratjuk ennek gyümölcsét” – mondja a változást hozó, azóta is regnáló polgármester, Miguel Anxo Fernández Lores. Filozófiája szerint az autó birtoklása nem jogosít fel a közterület elfoglalására. Ennek megfelelően kezdetben a középkori belvárosból tiltották ki az autókat, nagyjából 300 000 négyzetméternyi területről, majd a zónát fokozatosan növelni kezdték.
Amellett, hogy a városban megszüntették az összes közterületi, felszíni parkolót, a külvárosokban földalatti parkolókat építettek. Ahol megmaradt az autós közlekedés, onnan is eltűntek a lámpák, helyüket a barátságosabb körforgalmak vették át, a maximális sebességet pedig 30 km/h-ra korlátozták.
A változások szó szerint drámaiak voltak. Azon túl, hogy a légszennyezés közel 70%-al csökkent, a belvárosi életminőség szinte kilőtt: az Európa szerte kiürülő belvárosokkal ellentétben itt néhány év alatt 15 ezer emberrel nőtt a centrum lakossága. Ehhez a gazdasági infrastruktúra is idomult, hiszen megjelentek azok az üzletek, melyek miatt korábban a külvárosi plázákba kellett autózniuk az embereknek.
Szintén meggyőző, hogy míg 1996 és 2006 között 30 ember halt meg közlekedési balesetben a város utcáin, 2006 és 2009 között már csak három ember, azóta pedig senki. Ma a lakók a városban megtett utak háromnegyedét gyalog vagy kerékpárral teszik meg.
Persze az sokat segített, hogy Pontevedra méretőből adódóan jól tudta adaptálni az autómentes közlekedést. Ahogy Rogelio Carballo Soler helyi építész mondja, „a város tökéletes méretű a gyalogosforgalomhoz, az egészet át lehet szelni 25 perc alatt”.
Borítókép: flickr.com / Ivan PC