Amikor egy új termék fejlesztése, egy nagyobb beruházás vagy a külpiaci megjelenés a cél, akkor felelős cégvezetőként végig kell gondolni mindezek költség- és időigényét. Jelen cikkben a költségigénnyel foglalkozunk, azaz azzal, hogy honnan teremthető forrás ezek finanszírozására. Az időigény pontos felmérése pedig azért lesz nagyon fontos, mert ennek jelentős költséghatása is lehet.

A különböző fejlesztési kiadások fedezete két helyről származhat: belső vagy külső forrásból. Ha a vállalkozás tőkeereje, likviditása, a várt jövőbeni pénzárama (cash-flow-ja) egyaránt kellően erős, akkor külső finanszírozás nélkül is megugorható a következő szint. A magyar vállalkozói szektor jellemzően alulfinanszírozott, ami nemcsak tőkeerőben, de a hitelpiacon is látszik: nem egy cégvezető (akár nemzetközivé nőtt nagyvállalat) vezetője nyilatkozza büszkén, hogy ők hitel (azaz külső finanszírozás) nélkül érték el sikereiket. Ez akkor működik, ha a tevékenység nyereségtartalma kellően magas, azaz pénzbőség van a vállalkozásban (gondoljunk csak arra, hogy az Apple vagy éppen az Amazon kapcsán negyedévente felmerül, hány milliárd dollár számlapénzen ülnek). Ha azonban nem áll rendelkezésre a saját forrás, akkor külső finanszírozás után kell néznünk.

Kapcsolódó bejegyzések

Hogyan finanszírozzuk zöld vállalkozásunkat?

Magas hitelkamatok és kevés elérhető EU-s forrás mellett sok vállalkozásban felmerül, milyen egyéb finanszírozási formák léteznek a piacon.

Pályázat

Az egyik legnépszerűbb forrásszerzési mód a vissza nem térítendő támogatások, amelyek jellemzően hazai költségvetési vagy európai uniós források. Ezekre a forrásokra – megfelelő önerő mellett – jellemzően a hazai kis- és középvállalkozások pályázhatnak. Bár ma éppen kevés a pályázható források száma, ez jó eséllyel növekedni fog 2024-ben. A szóban forgó pályázatok közös tulajdonsága – az önerő mellett –, hogy a pályázat kiírója valamilyen biztosítékot kér a projekt végrehajtása során, illetve fenntartási időszakot ír elő. Ezt mindenképpen mérlegelni kell egy beruházás pályázat útján történő finanszírozásakor.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap és a Kék Bolygó Víz Alap a hazai, környezeti fenntarthatóságra fókuszáló technológiai innovációkat keresi. Befektetésével hozzájárul a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez és az ezt szolgáló technológiák nemzetközi elterjedéséhez. Az alapok kezelője a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 100%-os leányvállalata. Bővebb információ: www.klimaalap.hu

Hitel

A legismertebb forma, a lakosság nagy részének van valamilyen hitele, elsősorban lakás vagy autó finanszírozására. Nincs ez másképp a vállalkozásoknál sem: beruházásaikat, készletüket vagy akár napi működésüket is finanszírozhatják hitelből. A hitelek mögé azonban minden esetben valamilyen fedezetet ajánl fel az adós: jelzálogfedezetet, garanciát vagy egyéb biztosítékot, amivel a bank nem fizetés esetén kárpótolni tudja magát. A hitelnek kamata van, ami jellemzően valamilyen mutatóhoz igazodik, így változó nagyságú lehet akár egy-egy hónapban is. Az elmúlt évek népszerű termékei a különböző kamattámogatott hitelek, amelyek számos kereskedelmi bankban elérhetők, és stabil kamatkörnyezetet teremtenek a vállalkozások számára.

A hitelfinanszírozásnak előnye, hogy a bank nem válik tulajdonossá a vállalkozásban, a napi ügymenetbe nem szól bele, és néhány jelentős döntés (például tulajdonosváltozás, újabb hitelek felvétele) kivételével észrevétlen egészen addig, amíg időben fizetjük a törlesztőrészletet. Hátránya a szigorú hitelbírálati rendszer, a visszafizetési kötelezettség és a jellemzően ingatlanalapú biztosíték, amit fizetési nehézségek esetén megszerezhet a pénzintézmény.

Garancia

A garancia jellemzően a hitelek vagy beruházások mögött álló fedezet, amelyet egy garantőr intézmény biztosít a vállalkozások részére. A vállalkozások finanszírozásában szintén jelentős szerepe van, sok esetben kezességvállalási programmal ösztönzi az állam a vállalkozások hitelfelvételét.

Faktorálás

A faktorálás egy új típusú eszköz a vállalkozásfinanszírozásban, aminek az a lényege, hogy a vállalkozás által kiállított számlát egy meghatározott (pár százalékos) díj fejében a faktorcéggel szerződésben álló pénzintézmény fizeti ki a vállalkozásnak, javítva annak likviditását. A faktoring alkalmazásának korlátja, hogy mind a vállalkozásnak, mind a vevőjének meg kell felelnie egy szigorú követelményrendszernek, ami biztosítja a fizetőképességet.

Kockázati tőke

A piacon a legkisebb szeletet a kockázati tőke hasította ki az elmúlt években. Ennek az az oka, hogy a kockázati tőke a nagyobb kockázatú, de jelentős növekedési potenciállal bíró ügyleteket keresi. A hangsúly ez utóbbin van, mert csak olyan céget finanszíroz, amely a tőkebefektetés hatására jelentősen tudja növelni árbevételét, eredményét. A kockázati tőke célja minden esetben a befektetésének megtöbbszörözése, ami jellemzően a vállalkozás értékesítésével zárul.

A tőkebefektetés előnye az, hogy a befektető nem kér fedezetet, nem vonja el azt a vállalkozástól (megőrzi annak hitelképességét), és ha a cég elértéktelenedik, akkor a befektetés értéke is a nullához közelít. Nincs ingatlanfedezet, nincs kézfizetőkezesség, az alapító és a befektető közösen veszíti el a pénzét.

További előny, hogy a befektető részt vesz a stratégiai döntésekben, segít a vállalkozónak a fontosabb üzleti kérdésekben. Tulajdonostárssá válik, így joga van beleszólni a cég életébe. Nem várható el azonban tőle a napi szintű támogatás, mert jellemzően nem az adott vállalkozás iparágának szakértője. Elvárható azonban, hogy véleményével támogassa a menedzsmentet, szakmai kapcsolatrendszerével segítse a cég előrehaladását, és ott legyen minden jelentős döntésnél.

Kiemelt kép: canva