Számos élőlény, így a rovarok is különböző stratégiákat fejlesztettek ki arra, hogy miként vészeljék át a fagyos és élelemben szegény időszakot. Vannak, amelyek melegebb éghajlatra költöznek, elbújnak, vagy hibernálják magukat, másoknak csak a petéje vészeli át a telet, és olyan is akad, aki egészen más taktikát választ.
A skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) egy Európában őshonos lapos kéregbogár. A fajt először Joannes A. Scopoli írta le 1763-ban Carniolában, mely terület nagy része ma Szlovénia nyugati részén található. Magyarországon nem ritka, de védett, Natura 2000-es jelölésű faj, és az IUCN rendszere szerint is közel áll a veszélyeztetett kategóriába soroláshoz.
A kifejlett bogár nevét skarlátvörös színéről kapta, teste hosszú és igen lapos, hossza 10–15 milliméter. Borostyánsárga lárvája is rendkívül lapos, 15–20 milliméter hosszú. A skarlátbogarakra lapos testalkatuk mellett jellemző még a szemük mögött erősen duzzadt halántékuk is. A lárvák a gombás korhadékokat, más rovarfajok élő vagy elpusztult lárváit fogyasztják, míg az imágók más ízeltlábúakkal táplálkoznak.
Holtfa a bölcsője
Szaprixilofág faj lévén életciklusának több szakasza is a pusztuló fákhoz kötődik. Az elhalt fák nyirkos, de még nem levált kérge alatt történik ugyanis a párosodásuk, a lárvák fejlődése és a bebábozódásuk is. A kétéves fejlődésű lárvák életük második évében, augusztusban bábozódnak be a kéreg alatti, korhadékszemcsékből kialakított ovális bábbölcsőjükben. Az imágók októberben kelnek ki, és el is vonulnak a telelőhelyükre, amelyet majd csak tavasz elején hagynak el. Hátralévő rövid, pár hétig tartó életüket ezután a fajfenntartásnak szentelik.
Fagyálló fehérje és glicerin
A hideg időszakra készülő bogarak testében olyan különleges „fagyálló” fehérjék keletkeznek, amelyek megakadályozzák, hogy a fagypont alatt keletkező jégkristályok roncsolják a sejtjeiket. Ezután a testfolyadékukban glicerin termelődik, amely az autókban használt fagyálló etilén-glikol-tartalmú folyadékhoz hasonlóan csökkenti a fagyáspontot. Végül pedig a bogarak elveszítik víztartalmuknak akár a 30–40 százalékát is.
Mindezek együttesen teszik lehetővé, hogy a skarlátbogár rendkívül jól bírja a fagyot, és képes legyen életben maradni olyan helyeken is, amelyeket nem véd vastag hótakaró. Előfordul az is, hogy a bogár egész testét jégkristályok borítják, vagy akár oda is fagy a fatesthez.
A vizsgálatok tanúsága szerint a skarlátbogarak mínusz 40 Celsius-fokos hőmérsékletet is könnyedén kibírnak, de egyes lárvák a természetben mínusz 58 Celsius-fokon, laboratóriumi körülmények között pedig mínusz 100 Celsius-fokon is életben maradtak.
A világon mindössze 11 skarlátbogárfaj ismert, melyekből Európában 3, Magyarországon 1 faj él. A bogár hazánkban ún. közösségi jelentőségű faj. Természetvédelmi értéke 5.000 forint.
Kiemelt kép: Canva