Piros, pöször-, halálfejes vagy épp tölgyfaszender? A szenderek csoportja méretben és színben egyaránt változatos. Mit tehetünk, ha szendert találunk, és hogy néz ki egy szenderhernyó?
Szendereket sokan láttak már, és még többen hallottak róluk. Magyarországon 20 fajuk fordul elő. Ismertségük méretüknek, formájuknak is köszönhető. Néhányuk a hazai lepkék legnagyobbjai közé tartozik: a halálfejes szender például akár a 13 centimétert is elérheti.
Kapcsolódó bejegyzések
Nem minden lepke pillangó, de minden pillangó lepke
Sokan tévesen használják a lepke és a pillangó elnevezéseket, ezek ugyanis nem egymás szinonimái.
Szenderek testközelben
Települési környezetben is találkozhatunk szenderekkel. Gyakran megjelennek fényforrások környékén, így akár házak falán, kerítéseken, utcai lámpák alatt is rábukkanhatunk például a folyófűszender vagy más fajok egyedeire. Egy-egy ilyen találkozás nagy örömöt okozhat gyermeknek, felnőttnek egyaránt. A háttérben azonban gyakran az áll, hogy az éjszakai mesterséges fény gyakorlatilag csapdába ejti a rovarokat. A fényszennyezésnek nemcsak az egyedek szintjén, hanem az ökológiai rendszerek szintjén is súlyos negatív hatásai vannak.
Kapcsolódó bejegyzések
Fennmaradhat-e az emberiség egy rovarok nélküli világban?
Kárba veszhet 480 millió év rendkívül fontos munkája? Mi lesz velünk rovarok nélkül?
Ha számára veszélyes helyen találunk rá a szenderre – például a járdán ül, és félő, hogy valaki rálép –, helyezzük biztonságba! Egy közeli bokor árnyas alja jó választás lehet. Semmiképp ne fogjuk meg a szárnyait! Keressünk egy kisebb botot, falevelet vagy bármilyen tárgyat, amelyre fel tud mászni, és finoman toljuk a lábai elé. Amikor felmászott rá, könnyen arrébb tudjuk vinni.
Akár kifejlett szendert, akár hernyót találunk, érdemes feltöltenünk az adatot az izeltlabuak.hu honlapra. Így nemcsak megtudhatjuk, hogy milyen fajjal van dolgunk, hanem a közösségi tudományon keresztül e fajok alaposabb megismeréséhez is hozzájárulhatunk.
Fotó: Pribéli Levente
Éjszakai műszak, nappali műszak
A szenderek többsége éjszaka aktív. Bár rendszertanilag nem tartoznak a nappali lepkék közé, néhány fajuk mégis repül, táplálkozik nappal. Ilyen például a kacsafarkú szender is, mely kolibri módjára áll meg a levegőben a virágkehely előtt, hogy aztán hosszú pödörnyelvével nektárt szívjon magába. A reggeli hűvös időben vagy akár nagy forróság idején is megfigyelhetjük üldögélő egyedeit, ha szerencsénk van.
Fotó: Pribéli Levente
Szenderhernyók
Fotó: Pribéli Levente
A legtöbb szenderfaj hernyói kifejezett farkincát viselnek. A lárvák színe, mintázata és mérete változatos, akárcsak a kifejlett lepkéké. Nemcsak fajok között, hanem fajon belül is sokféle lehet a megjelenésük.
Kiemelt kép: Piros szender (Deilephila porcellus), Pribéli Levente
