Vallási megfontolásból fakadó önmegtartóztatás, amely főként az érzéki élvezetektől való tartózkodást jelent. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az önfenntartási ösztön megfékezése az evésben és az ivásban. Legfőbb célja a lélek fölemelése a testi vágyak megfékezésével, amihez hozzátartozik a bűnbánat kifejezése is. A hamarosan kezdődő nagyböjti időszakban 40 napon keresztül gyakorolhatjuk a mértékletesség erényét.
Vallási böjt
A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. Mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napoknak, a 7. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma. A 9. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy a hívek késő délutánig semmilyen ételt nem vettek magukhoz. Húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.
Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól. E két napon és a nagyböjt többi péntekjén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A kérés mögött az a mélyebb meggyőződés áll, hogy a böjt, az áldozatvállalás segíti a hívő embert lelkileg egyesülni az igazi áldozattal, Jézus Krisztussal.
Nagy tanítók böjti intelmei
A nagy vallásalapítók rendszerint hangsúlyozták a böjt fontosságát, amely eszköze lehet a világ helyesebb megértésének, valamint érzékenyebbé tesz Isten teremtményeivel és embertársainkkal szemben azáltal, hogy erősíti az érzékeinket. Tanításuk szerint a böjt révén közelebb kerülhetünk Istenhez, mivel a mértékletesség gyakorlásával nemcsak a test, hanem a lélek és a szellem is megtisztul.
A kereszténység legnagyobb tanítója, Jézus Krisztus nyilvános szolgálatát negyven napig tartó böjtöléssel kezdte meg a pusztában, ahol éppen ezáltal kellett legyőznie a kísértőt. Jézus nemcsak böjtölt, hanem tanított is róla. A Hegyi beszédben így szólt tanítványaihoz: „Amikor pedig böjtöltök, ne nézzetek komoran, mint a képmutatók, akik eltorzítják arcukat, hogy lássák az emberek böjtölésüket. Bizony, mondom néktek: megkapták jutalmukat. Amikor pedig te böjtölsz, kend meg a fejedet, és mosd meg az arcodat, hogy böjtölésedet ne az emberek lássák, hanem Atyád, aki rejtve van; és Atyád, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked.” (Máté evangéliuma 6. fejezet 16–18.)
A szerző magántulajdona
Az iszlám vallás legfőbb prófétája, Mohamed pedig ekképpen fogalmaz: „Ajánlatos böjtölnötök, hogy megtanuljátok védeni magatokat a gonosz ellen.”
Buddha is rendszeresen böjtölt, s tapasztalta is jótékony hatásait. „Ha eltűnik minden húsom, a lélek világosabb lesz, a szellem ébersége pedig egyre erősebb.”
Ezenkívül a nagy reformátorok, Luther Márton, Kálvin János és John Knox is rendszeresen böjtöltek.
Az ókor nagy bölcsei is felhívják a figyelmet a böjt fontosságára. A filozófus Platón a nagyobb fizikai és szellemi teljesítményért böjtölt. A kor egyik legnagyobb görög orvosa, Hippokratész pedig egyszerűen és tisztán fogalmazza meg a böjt lényegét: „Ami sok, megárt.”
Böjti hagyományok
A böjt szinte az összes világvallás szerves része. Napjainkban a keresztény felekezetek változó szigorral tartanak böjtöt, de leginkább csak részleges böjtöt, például tartózkodnak a hús és a tejtermékek fogyasztásától, illetve naponta csak egyetlen alkalommal étkeznek. Hittani értelemben megkülönböztethető a természetes böjt, amely teljes táplálékmegvonást jelent, illetve az egyházi böjt, amely bizonyos ételektől való tartózkodást és korlátozást ír elő.
A római katolikus vallás
A római katolikus vallású falvakban az I. világháború előtti időkben szerdán és pénteken kívül a nagyböjt ideje alatt, hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig számos család böjtölt. Ilyenkor sem húst, sem zsíros ételeket nem fogyasztottak. A nyers, illetve aszalt gyümölcsök, főtt tészták, főzelékfélék mellett elterjedt böjti ételnek számított a korpából készült savanyú leves. Az egyházilag megállapított böjti napokon kívül egyénileg és közösségben is lehetett böjtöt fogadni. Gyakorinak számított, hogy egy falu böjtnapot tartott az egykori nagy tűzvész, jégverés, döghalál, marhavész, pestis vagy tömeges szerencsétlenség emlékére azért, hogy ezek meg ne ismétlődjenek. Ilyen például a mezőségi Széken augusztus 24-e, Bertalan napja, amit a tatárjárás emlékére tartanak. Valamilyen különleges cél elérése érdekében is szokás böjtöt fogadni. Ha valaki beteg a családból, akkor a gyógyulásáért, vagy például gyermekáldásért, esetleg a jó házastársért. A böjtöléssel a rendszeres imádkozás, valamint a gyónás és az áldozás is együttjár.
Kapcsolódó bejegyzések
Kezdődik a nagyböjt, ami szólhat a természet megóvásáról is!
A böjtről főleg a húsevés elhagyása juthat az eszünkbe, viszont nyugodtan kiegészíthetjük néhány további vállalással a fenntarthatóság jegyében.
Az ortodoxok
A keleti egyházban ősi hagyománya volt a nagyheti böjtnek, amikor nagycsütörtöktől a húsvétra virradó éjszakáig nem fogyasztottak élelmet. Ma a böjti fegyelem a hústól való tartózkodást jelenti a nagyböjt minden szerdáján és péntekjén. Az ortodoxok szent hegyén, a görögországi Athosz-hegyen a szerzetesek minden hétfőn, szerdán és pénteken csak egyszer étkeznek egy keveset.
Az iszlám és a többi vallás
A böjti időszak az iszlám vallásúak számára is kiemelt fontosságú. A ramadán idején tartott böjt a legismertebb ilyen gyakorlat, amely a megtisztulás, az önfegyelem és az imádság hónapja. A Korán a ramadánon kívül még rituális és bűnbánati böjtöket is előír.
A hinduizmus, a buddhizmus, a taoizmus és más vallások követői is tartanak böjti napokat, illetve rövidebb-hosszabb böjtöket.
Gyógyböjt
A böjt mint terápiás módszer már az ókori egyiptomiaknál fellelhető, és valóságos tudománnyá fejlődött az ókorban. A böjt gyógyító erejét pontosan kikutatták, és a helyes alkalmazására utasításokat fogalmaztak meg, csakúgy, mint a böjt utáni táplálkozásra vonatkozóan. A gyógyböjt nagy jelentőségét csak az elmúlt évszázadokban fedezték fel újra, és a 19. század végétől vezették be a természetgyógyászati gyakorlatba. A böjtölés útján elérhető sikerek nagy feltűnést keltettek, és egyre több orvos kísérelte meg betegeinél a böjt alkalmazását mint gyógymódot. A modern kori terápiás böjt egyik úttörője Edward H. Dewey amerikai orvos, akit a böjtkúra atyjaként is emlegetnek.
Kapcsolódó bejegyzések
Te is böjtölsz? Itt egy alternatíva: növényi alapú étkezés kis csavarral
Hamvazószerdával kezdetét veszi a nagyböjt, amely keresztény kultúránk legnagyobb ünnepét, a Húsvétot készíti elő. A 40 napos időszak újabb lehetőség arra, hogy önmérsékletet tanúsítsunk táplálkozásunkban, még akkor is, ha ezt nem pusztán hitbéli meggyőződésből tesszük.
A magyar orvosok közül Bucsányi Gyula, Halász Henrik és Bródy Károly számítanak úttörőknek, akik mind azt hangoztatták, hogy az emberek a túlzott és nem megfelelő táplálkozásukkal szerzett betegségeiktől csakis úgy szabadulhatnak meg, ha az állandóan leterhelt szervezetet időnkénti táplálékmegvonással nyugalomba helyezik. A böjt célja tehát az, hogy a belső pihenés a szervezetet hozzásegítse a méregtelenítéshez és ezáltal az öngyógyításhoz.
Jótékony hatásai
- A böjt tisztává teszi az elmét és a szívet, és erősebbé az emlékezetet.
- Az enyhe éhség állapotában a test gyorsabb és éberebb.
- Ha a gyomor tele van, a test álmossá, lustává válik. A böjt és a mértékletesség segítségével a test egészségesebb lesz.
- A túl sok evés beteggé és fáradttá teszi a testet.
- Az enyhe éhség állapotában az ember együttérzőbb és bőkezűbb.
- Akik soha nem tapasztalták meg az éhséget és a nélkülözést, azok nem érthetik meg a szegények szenvedéseit.
- A böjt állapotában az ember szíve lágyabb.
- A szívnek előnye származik az imából és az Isten előtti megalázkodásból.
- A böjt növeli az alázatot.
- A telítettség az érzéketlenséget, a fennhéjázást, a dicsekvést és a keménységet növeli.
- A böjt segít megtörni az alsóbb „én” vágyait és makacsságát.
- A teli gyomor az alsóbb ént erővel ruházza fel, és felizzítja vágyait.
- Az üresség állapotában az ember könnyűnek, vidámnak és szabadnak érzi magát.
Ép testben ép lélek
Kijelenthető és bizonyított tény, hogy a valódi böjt pozitívan hat mind a testre, mind a lélekre, ami hozzásegíthet egy magasabb rendű léthez. Felébreszti a bennünk szunnyadó képességeket, kreatívabbá és frissebbé tesz, megvalósíthatjuk azt, amit az ókori görögök úgy fogalmaztak meg, hogy „ép testben ép lélek”.
A böjtkúra olyan mély hatású gyógymód, amelynek alkalmazása alapos tájékozottságot, tudást igényel. A tudatlan vagy felelőtlen koplalás súlyos következményekkel is járhat, ezért azoknak, akik betegségekkel küzdenek, csak orvosi felügyelet mellett ajánlott a böjtölés.
Fotók: Canva
