Ma Zsuzsanna napja van, amikor a néphagyomány szerint a pacsirta megmondja, hogy mikor lesz vége a télnek.
Ha ezen a napon megszólal a madár, akkor hamarosan beköszönt a várva várt tavasz, ám ha „befagy a szája”, akkor sajnos még tovább tart a tél. Ráadásul nemcsak az énekéből, hanem a röptéből is következtethetünk a várható időjárásra: az alacsonyan repülő pacsirta ugyancsak hosszabb telet ígér, de ha magasan száll, és reptében még énekel is, akkor biztosra vehetjük a tavasz érkezését.
Pacsirták hazánkban
Magyarországon általában búbospacsirtával, mezei pacsirtával és erdei pacsirtával találkozhatunk, melyek országszerte fészkelnek. Ritkán, alkalmi vendégként azonban havasi fülespacsirtát, illetve kalandrapacsirtát is láthatunk.
Búbospacsirta
A pipiske, vagyis a búbospacsirta (Galerida cristata) nevét a fején található jellegzetes felmereszthető tolldíszéről kapta. Áttelelő madár, amellyel gyakran találkozhatunk állattartó telepek közelében és a településeken is. Városokban a lapostetőkön is előszeretettel költ. Tavasztól őszig állati eredetű táplálékot fogyaszt, télen pedig növényeket, főleg gyommagvakat eszik.
Mezei pacsirta
A mezei pacsirta (Alauda arvensis), népies nevein dalospacsirta, szántóka vagy szántó pityer a pusztákon, legelőkön és szántókon él, és szintén országszerte fészkel hazánkban. Rövidtávú vonuló, hatalmas csapatokba verődve november táján repül el Dél-Európába, de enyhébb teleken kisebb csoportok áttelelhetnek nálunk. Nyáron hernyókat, rovarokat, sáskákat fogyaszt, ősszel és télen magvakkal táplálkozik.
Erdei pacsirta
Az erdei pacsirta (Lullula arborea) hangzatos latin nevét csodaszép énekéről kapta. Hazánkban országszerte fészkel az erdőfoltokban, cserjésekben és gyümölcsösökben, ám a zárt állományokat elkerüli. Csak ritkán telel át nálunk, a hideg évszakot általában Franciaországban, Olaszországban és Észak-Afrikában tölti, viszont igen hamar, már februárban visszatér. A többi pacsirtafajunkhoz hasonlóan nyáron állati eredetű, télen pedig növényi táplálékot fogyaszt.
Szokások és hiedelmek, amelyek szintén Zsuzsanna napjához kapcsolódnak:
– Ezen a napon van vége a hónak, és kezd el zöldellni a fű.
– Mától ki lehet hordani a trágyát a földekre, és el lehet kezdeni az előkészületeket a szántáshoz, vetéshez.
– A szőlőt ilyenkor lehet elkezdeni metszeni, hogy el ne fagyjon a rügy.
– Ha csorog az eresz, az jó termést jelez az évre.
A régi néphiedelmek a természet megfigyelésén alapultak. A minket körülvevő élővilág és ennek megóvása kiemelt téma volt a tavaly megrendezett Planet Budapest fenntarthatósági rendezvényen is, ahol a Your Planet interaktív kiállítás mutatta be a közönségnek az aktuális problémákat és a lehetséges megoldásokat.
Kiemelt kép: Canva