Érdekes módon az óceánok talapzatáról még mai is nagyon keveset tudunk, viszont egy kreatív ötlet segíthet azon, hogy ez hamarosan megváltozzon méghozzá a bálnák énekének segítségével.
A közönséges barázdásbálnák dala az egyik legerősebb hang, melyet állat bocsájt ki, a rakétaindítás robajával vetekszik. Ezért az óceánban hatalmas távolságokból hallható és még a talajba is behatol. Sajnos vagy szerencsére mi ennek a nagy részéből semmit sem hallunk, hiszen az emberi hallás frekvenciáján kívül eső hangokról van szó, megfelelő műszerekkel azonban kiválóan érzékelhetők.
Kapcsolódó bejegyzések
Zajkeltésünk is károsítja a tengeri életet
A tengerek, miképp más természeti környezetek is, rendelkeznek egy rájuk jellemző hangképpel, mely az élőlények és a természet zajaiból tevődik össze.
Az Oregoni Állami Egyetem tudósai most kidolgoztak egy módszert, hogyan lehetne ezeket a hanghullámokat arra használni, hogy a tengeri üledékréteg vastagságát vizsgálják vele. A folyamat során a tengerre telepített szeizmográfok felfogják a bálnák tengerfenékbe behatoló és onnan szeizmikus hullámokként visszaverődő énekét.
Azután a visszavert hullámok elemzéséből a kutatók meg tudják állapítani a tengerfenék egyes rétegeinek vastagságát. Az Oregon partjainál végzett vizsgálatból a tudósok megállapították, hogy átlagosan 380-650 méter vastagságú üledékréteg fedi a tenger aljzatát a vizsgált területen.