Szerdán kezdődött a húsvéti nagyböjt, amely egy negyven napig tartó önmegtartóztatásról szóló időszak hamvazószerda és húsvét között. A különböző vallásokban nem véletlenül szerepel ez a szokás, ugyanis ilyenkor megtisztul a lélek, a szellem és a test is. A böjtölés egészségügyi oldaláról Konyári Adrienn dietetikust kérdeztük.
Mit nevezünk böjtnek?
Böjtnek azt nevezzük, amikor egy adott időszakban valamiről lemondunk: ételről, italról vagy akár valamilyen tevékenységről, például a túlzott telefongörgetésről.
Milyen típusai vannak a böjtölésnek?
A böjtölésnek számos fajtája van, illetve többféle céllal is végezhetjük. Tarthatunk például részleges böjtöt, amikor csak egyféle ételről mondunk le, vagy teljes böjtöt, amely során teljesen kiiktatjuk a szilárd táplálékot. Történhet egészségügyi okból, például gyomorrontás esetén, vagy mondjuk vallási meggyőződésből, mint amilyen az éppen most kezdődő húsvéti nagyböjt is.
A húsvét előtti időszak egyébként kiváló alkalom lehet arra, hogy kipróbáljunk valamilyen böjttípust. Érdemes ez alatt a negyven nap alatt lemondani az alkoholról, a cukorról, a fehér lisztről vagy a húsról. Ez nagyszerű lehetőség lehet fogyókúrára vagy életmódváltásra is.
Szervezetünk képes megújítani, megtisztítani magát, ha segítjük, és hagyunk számára elegendő időt. Az egészséges böjt célja, hogy a szervezetet hozzásegítse ahhoz, hogy önmagát méregtelenítse, gyógyítsa, megújítsa.
Mikor nem szabad böjtölni?
Daganatos betegségek, súlyos cukorbetegség, depresszió, pszichózis, anorexia nervosa, hypertireosis (pajzsmirigy-túlműködés), májelégtelenség, veseelégtelenség esetén, terhesség és szoptatás alatt, valamint az operációkat követő két hónapban a böjt ellenjavalt. Azt tanácsolom, hogy bármilyen egészségügyi problémánk van, kérjük ki szakember véleményét, mielőtt böjtölésbe kezdenénk.
Milyen böjtöt végezhetünk könnyen, különösebb kockázat nélkül?
A legjobb, amit nagyanyáink is csináltak: heti egy léböjtnap. Ha hetente egy napot böjtöléssel töltünk, akkor ezzel már sokat teszünk az egészségünkért. Ilyenkor nem veszünk magunkhoz szilárd táplálékot, hanem csak folyadékot fogyasztunk. Ezt úgy kell elképzelni, hogy reggel, délben és este zöldség- és gyümölcsturmixot fogyasztunk – például spenótból, brokkoliból, kiviből –, az étkezések között pedig ízesítetlen gyógyteát iszunk, például borsmentateát egy kis gyömbérrel. De lehet zöldségleves, húseves vagy kifacsart gyümölcs levét is iszogatni. Arra figyeljünk oda, hogy legalább 2,5–3 liter folyadékot fogyasszunk el aznap!
Mostanában divat lett az úgynevezett időszakos böjt. Hogyan kell ezt elképzelni?
Életkortól, aktivitástól, napi ritmustól függően mindenkinek más az étkezéssel és a koplalással töltött idő optimális aránya. Mindentől függetlenül – órában kifejezve – a 16/8 vagy a 14/10 arányt szokták ajánlani. Én azt mondom, hogy a legjobb, ha reggel 10 órakor étkezünk először, és este 7 óra körül utoljára.
Ennek a böjtnek is az a lényege, hogy meghatározott ideig nem étkezünk, ez pedig vonatkozik az alkoholra, a cigarettára, a kávéra, a tejeskávéra is. A teánkat is ízesítetlenül fogyasszuk, még mézet se tegyünk bele! Abban az időszakban, amikor étkezhetünk, ügyeljünk a megfelelő minőségű és mennyiségű szénhidrátra, fehérjére és rostra!
Milyen hatással van a szervezetünkre, ha heti egy napot vagy időszakosan böjtölünk?
A böjt lényege az, hogy rá tudjunk hangolódni. Fontos, hogy böjt idején csökkentsük a stresszt, és tehermentesítsük az emésztőrendszert, amely így arra készteti a szervezetet, hogy dolgozzon, feldolgozza a különböző tápanyagokat. Ez rendkívül pozitív hatással van a fogyásra, az anyagcserénkre, jobb lesz a teljesítőképességünk, és jobban tudunk majd aludni is, bőrünk pedig tiszta és ragyogó lesz.
A hosszabb léböjtkúrákról is rengeteg helyen olvasni. Hány napon át végezhetők ezek biztonságosan orvosi felügyelet nélkül?
Már a 3–5 napos léböjtkúrát is jobb szakember segítségével összeállítani, de az ennél hosszabb ideig tartó böjtöt mindenképpen. A böjtöt egy úgynevezett szelídítő időszak előzi meg, amikor két-három napig zöldségleveseket, saját anyagukkal sűrített főzelékeket eszünk, elhagyjuk a cukrot, a finomlisztes termékeket, a húst, az alkoholt. A böjt alatt kerüljük az erőteljes fizikai aktivitást, a szaunázást, inkább csak sétáljunk, jógázzunk, és fogyasszunk megfelelő mennyiségű, minimum napi 2,5–3 liter folyadékot!
A kúra végeztével pedig van egy visszatáplálási folyamat. Nem szabad azonnal csülökkel vagy pacallal indítani. Fokozatosan kell visszavezetnünk az étrendünkbe a szilárd ételeket, böjt után például egy adag párolt zöldséggel, natúr gabonakásával, zöldségpürével kezdhetünk.
Az egészséges és a fenntartható étrend sokszor kéz a kézben jár. Ezzel a témával kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 rendezvény is. Étkezési szokásaink megváltoztatásával nemcsak a saját egészségünkért, hanem a bolygóért is sokat tehetünk.
Kiemelt kép: Canva