A londoni King’s Business School kutatócsoportjának legújabb World Development szaklapban publikált tanulmánya 110 ország bevonásával a klíma kockázat, felkészültség és a kultúra szerepét vizsgálja összevetve a Covid-19 halálozási adataival. A kutatók úgy találták, hasznos lehet, ha a klímaváltozást is úgy kezelnék az államok, mint egy pandémiát, ezért mindkét területtel kapcsolatos óvintézkedésekbe többet kellene fektetniük az országoknak, hogy a jövő hasonló katasztrófahelyzeteire jobban fel lehessen készülni.
A főbb megállapítások a következők voltak:
- Az individualista társadalmak a kollektivistákkal összevetve sokkal nehezebben küzdöttek meg eddig a járványügyi kihívásokkal, ami sokkal magasabb mortalitási rátákhoz vezetett. Ezek a társadalmak kevésbé vannak felkészülve a klímaváltozás okozta vészhelyzetekre, és a távolságtartás és egyéb óvintézkedések is kevésbé voltak fontosak számukra.
- Minél nagyobb az éghajlati kockázat, és minél kisebb az klímaváltozásra való felkészültség, annál nagyobb a Covid-19 okozta halálozási kockázat.
- Azok az országok, amelyek jobban felkészültek a klíma vészhelyzetre, a világjárvány elleni küzdelemben szintén jobb helyzetben voltak. Ez alacsonyabb halálozási számokban is megnyilvánul.
- A világjárvány elleni küzdelem fontos tényezői: Közegészségügyi kapacitás mind az egészségügyi kiadások, mind a kórházi ágyak száma tekintetében; az idős népesség aránya; gazdasági ellenálló képesség.
A klímaváltozás hatására emberek és vadállatok közelebb kerülnek egymáshoz, ami kikövezi az állatokra ártalmatlan, de az emberekre potenciálisan veszélyes vírusok terjedésének útját. Emellett széles körben ismert mind a szélsőséges meleg, mind a hideg időjárás szerepe a halálozás növekedésében, valamint a melegebb éghajlatnak a betegségek terjedésében. Itt az ideje, hogy több ország vegye komolyan az éghajlati veszélyhelyzetet. A kormányoknak olyan infrastruktúrába kell beruházniuk, amelyek megakadályozhatják a további haláleseteket.
magyarázza Gulcin Ozkan, a King’s College London professzora, a tanulmány egyik szerzője.