A Parkinson-kór korai felismerését lehetővé tévő új módszerek révén jelentős mértékben lehetne javítani a betegségben szenvedők életkörülményein.
A remegéssel járó Parkinson-kór jelenleg a világ leggyorsabban terjedő neurológiai betegsége. A PTE a betegség világnapja kapcsán kiadott sajtóközleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenleg 6 millió embert érintő, az idegi ingerületátvitelben kritikus fontosságú dopamint termelő idegsejtek pusztulásával járó betegség már messze nemcsak az idősebb korosztálynak okoz problémát, hanem a középkorúak körében is egyre gyakoribbá válhat a jövőben.
Kapcsolódó bejegyzések
Mennyire befolyásolja az éghajlat a testünk és agyunk méretét?
A Cambridge-i Egyetem és a Tübingeni Egyetem kutatói 300, mintegy egymillió éves kövületet vizsgálva arra keresték a választ, milyen hőmérséklet, mennyi csapadék és milyen egyéb éghajlati viszonyok jellemezték az adott egyed életkörülményeit. A Nature Communications című tudományos lapban megjelent publikációjuk szerint szoros kapcsolat van a hőmérséklet és a test mérete között, mely azt bizonyítja, hogy a klímának fontos szerepe volt ebben az időszakban a testméret alakulásában.
Hosszú ideig együtt lehet élni a betegséggel súlyos tünetek nélkül
Kovács Norbert, a PTE Neurológiai Klinikájának igazgatóhelyettese, valamint a Magyar Tudományos Parkinson Társaság elnöke rámutatott, hogy a fiatalabb, akár harmincas éveikben járó betegeknél is megfigyelhetők a jellemző tünetek, így a remegés, az izommerevség, a mozgási nehézségek és a hangulatváltozások. A szakember szerint azonban a különböző terápiás módszerek révén jó esély van arra, hogy akár évtizedeken át elkerüljék a fiatalabb betegeket a súlyos tünetek, és a páciensek megőrizzék a munkaképességüket. Korai felismeréssel és folyamatos kezeléssel – a cukorbetegséghez hasonlóan – tehát hosszú ideig együtt lehet élni a Parkinson-kórral súlyos tünetek és szövődmények nélkül.
A közlemény szerint bár a mai napig nem ismert a Parkinson-kór, illetve az azt eredményező idegsejtpusztulás pontos kiváltó oka, egyre többet tudni a betegség lefolyásáról és lehetséges kiindulópontjairól. A szakemberek világszerte dolgoznak azon, hogy még a súlyos idegrendszeri károsodás előtt megállapíthassák a Parkinson-kórt megelőző állapotot.
Magyar kutatók dolgozták ki a kór előrejelzésének megbízható módszerét
A magyar kutatók az úgynevezett fecskefarok-jel alapján igyekeznek előjelezni a kórt. A fecskefarok-jel MR-felvételen látható jellegzetes agyi mintázat, amelynek eltűnése a betegség néhány éven belüli megjelenésére utal. Mindez az egyéb indikátorokkal kiegészítve nagy biztonsággal jelzi előre a Parkinson-kórt, és így jól használható a betegség kizárására vagy megerősítésére. A módszer megbízható alkalmazását lehetővé tevő speciális MR-beállításokat pécsi kutatók dolgozták ki nemzetközi partnereik segítségével.
Kapcsolódó bejegyzések
Csodát tesz az agyunkkal az erdei séta – most már kutatás is bizonyítja
Egy tanulmányban a kutatók azt elemzik, hogy a természet hogyan hat az agyunkra.
Hogyan kezelhető a Parkinson-kór?
Számos terápia áll rendelkezésre a Parkinson-betegek életének megkönnyítésére, így a megfelelően beállított és szakorvosi felügyelet alatt zajló gyógyszeres kezelések – főleg a betegség kezdeti szakaszaiban – akár közel tünetmentes állapot elérését is lehetővé tehetik.
A műtéti megoldást az úgynevezett mélyagyi stimuláció jelenti, amely során az agy felszínén elhelyezett elektródákkal stimulálják a károsodott agyterületet: mindez megfelelő hangolás és felügyelet mellett kiválthatja a gyógyszeres kezelést, és tartós javulást hozhat az életminőségben és a munkaképesség megőrzésében. Említést érdemel még a mágneses agystimuláció: bár ezt a mélyagyi stimulációval szemben bizonyos időközönként meg kell ismételni, nagy előnye, hogy nem jár műtéti beavatkozással.
A fenntartható életmódra való törekvés az egész emberiség közös érdeke, hiszen mentális és testi egészségünk múlik rajta. Mindez kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón.
Forrás: MTI
Kiemelt kép: Canva