Megoszlanak a vélemények a magyar városlakók körében arról, hogy mit kezdjünk az esővízzel, ám minden második ember a víz tárolását, szikkasztását és hasznosítását tartja jó megoldásnak. A válaszadók háromnegyede további zöldterületek létesítésével szeretné lakókörnyezetét élhetőbbé tenni. Mindez összecseng egy új jogszabállyal.
Bár a nagyobb esőzések május és szeptember között csak enyhén növekvő trendet mutatnak, a szélsőséges esőzés egyre gyakrabban és ráadásul egyre nagyobb területen fordul elő itthon: az ország legalább 40%-án figyelhettünk meg „extrém eseményt” az elmúlt években. Mindez villámárvizeket, földcsuszamlásokat vagy a csatornarendszerek korlátozott kapacitása miatt akár a felszín alatti vizek szennyeződését is magával hozhatja. Egy friss kutatás tanulságai szerint a magyar városlakók mindössze 6 százaléka tartja veszélytelennek a szélsőséges esőzést. Emellett jó hír, hogy a válaszadók 42 százaléka gyűjti és újrahasznosítja az esővizet. Öntözés mellett akár autómosásra is.
Kapcsolódó bejegyzések
Esővízgyűjtő: miért hasznos a kertben?
Az esővízgyűjtő könnyen használható, gazdaságos és bolygóbarát opció az öntözésre.
Hogyan lehet gyűjteni az értékes esővizet?
Kézenfekvőnek tűnhet esővíztározó felállítása, azonban ilyenkor a szúnyogok elterjedésével vagy a kórokozók vízben való elszaporodásával is számolni kell. Biztonságosabb megoldás az esővíz földalatti szikkasztása és tárolása, ami akár a betonfelületek alatt is megoldható. Ráadásul már léteznek olyan, 100%-ban újrahasznosított és újrahasznosítható műanyagból készült szikkasztórendszerek, melyek „felokosíthatók”. Így az időjárási adatok és a tárolóban elhelyezett szenzorok segítségével csak a valóban felesleges vízmennyiséget szivárogtatják el a talajon keresztül.
Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke szerint az utóbbi időben egyre több önkormányzat észleli az aszályos időszakok okozta veszteségek veszélyét, így nyitottabbak a csapadékvíz tárolására és szikkasztására. Ezzel összefügg, hogy a zöldterületek fejlesztése az a klímaalkalmazkodási lépés, amely a legjobban járul hozzá egy település élhetőbbé tételéhez.
Vissza a természetbe!
Egy felmérés szerint a magyar városlakók 75 százaléka gondolja úgy, hogy további zöldfelületeket kellene létesíteni élőhelyükön. Emellett minden második válaszadó az esővíz tárolására és szikkasztására, minden harmadik pedig zöldtetők, vagy vertikális struktúrák kialakítására szavazna.
Jelenleg Budapesten átlagosan 6 négyzetméter zöldterület jut egy lakosra, amely a nemzetközi célértékhez (9 négyzetméter) képest alacsony. Ez európai viszonylatban mégis erős középmezőnynek számít, hiszen Barcelonában vagy akár Párizsban is arányosan kevesebb a zöldfelület. Ráadásul nálunk létesült a világ első, köztulajdonban lévő, nyilvános közparkja, a Városliget.
Kapcsolódó bejegyzések
Az esővíz igazi kincs. Ne hagyd elfolyni!
Ha olyan helyen élsz, ahol van lehetőséged az esővíz gyűjtésére, akkor ne is gondolkodj a kérdésen: kezdd el begyűjteni!
Zöldül a jövőnk – és ettől egészségesebbek is lehetünk
Dr. Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szakértője szerint a huszadik század népbetegségei, a szív és érrendszeri betegségek, az elhízás, a cukorbetegség, a mozgásszervi megbetegedések szempontjából is kedvező hatású a zöldfelület. Sok ember küszködik depresszióval, az idősek magányosak, a zöldfelületek pedig a társas kapcsolatok kiépítésére, beszélgetésre is alkalmasak, tehát javítják az emberek mentális állapotát. Egy kutatás szerint jelentős számban értékelték egészségi állapotukat jónak, vagy igen jónak azok, akik egy hét alatt 120-170 percet töltöttek zöld környezetben. A legjobb hatást a heti 300 percet eltöltők tapasztalták.
Sajnos hazánkban az elmúlt években folytatódott az egy főre jutó önkormányzati zöldterületek nagyságának csökkenése. Ennek a folyamatnak kíván gátat szabni egy tavaly decemberben elfogadott jogszabály, mely megalapozza az ún. zöldfelületi tanúsítvány rendszerét, azaz a telek vagy az ingatlan zöldinfrastruktúra-ellátottságát igazoló okirat bevezetését, ami tulajdonképpen az ökológiai teljesítőképességet jelöli. Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a településtervek megalkotásakor és felülvizsgálatakor fontos szemponttá válik a szakszerű csapadékvíz-gazdálkodás, ezen belül is a csapadékvíz összegyűjtése és helyben tartása, zöldfelületi kezelése.
A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.
Forrás: LillaCom
Kiemelt kép: Canva