Megállíthatatlannak tűnik a magyarul utcai vagy városi terepjárónak nevezett SUV-ok (Sport Utility Vehicle) terjedése a világban: 2023-ban már a világszerte eladott új autók csaknem fele, 48%-a ilyen jármű volt, ami minden korábbinál magasabb arány.
Míg a hagyományos autók értékesítése mindössze 3%-kal emelkedett, addig utcai terepjárókból 15%-kal adtak el többet tavaly, mint 2022-ben. Tovább erősödik tehát a 21. század meghatározó autópiaci trendje, miszerint az újautó-vásárlók mindinkább az egyre nagyobb és nehezebb modelleket részesítik előnyben.
Ez meglehetősen rossz hír azok számára (a statisztika szerint az újautó-vásárlók körén belül fogyatkozó táborról van szó), akik fontosnak tartják, hogy a Föld a következő generációk számára is lakható maradjon. Az SUV-ok ugyanis egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a mélyülő klímaválság fő felelősének tartott szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez. Tavaly már az energiával összefüggő globális szén-dioxid-kibocsátás növekedésének több mint 20%-áért voltak felelősek a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint.
Státuszszempontok vs túlélés
Az SUV-ok népszerűségének fokozódását több tényező is hajtja, például az, hogy sokan státuszszimbólumnak tartják, nagyobb kényelmet és (legalábbis a benne ülők számára) biztonságot kínálhat, de gyakran a vezető autógyártók marketingstratégiái is ebbe az irányba hatnak. Az SUV-tulajdonosok közül sokan pedig azért vásárolnak ilyen autót még akkor is, ha tisztában vannak a negatív hatásokkal, és emiatt valamelyest szégyellik is magukat, mert mások is ezt teszik.
Az SUV-ok piaci részaránya a fejlett gazdasággal rendelkező országok újautópiacain tavaly első alkalommal már az 50%-ot is átlépte, és a feltörekvő, illetve fejlődő országokban is növekszik. A tartós és erősödő trend hatása napjainkban a világ útjain közlekedő autóflotta összetételében is határozottan érzékelhető, hiszen már négyből több mint egy használatban lévő személyautó utcai terepjáró.
A globális SUV-állománynak még csak 5%-a elektromos, míg a világ összes elektromos autójának 45%-a SUV, de az újonnan értékesített villanyautóknak már több mint 55%-a ilyen, és részarányuk ebben a szegmensben is emelkedik. Míg a kis méretű elektromos autók számának a kínai nagyvárosokban való növekedése lassítja az utcai terepjárók terjedését a villanyautók között, a fejlett gazdaságokban a kisebb, megfizethetőbb kompakt modellek korlátozott elérhetősége erősíti a klímavédelmi szempontból baljós trendet. A tavaly világszerte elérhető 500 elektromosautó-modell 60%-a esett a SUV-kategóriába, ami szintén emelkedést jelent a korábbi évekhez képest, és a trend várhatóan tovább erősödik a közeljövőben.
A hatalmas SUV-ok, pickupok és egyéb „kis” teherautók terjedésében a „minél nagyobb, annál jobb” jelmondatot követő tengerentúli fogyasztói kultúra mutatja az utat a világnak, ahol ezeknek a már a helyiek által is nevetségesen nagynak látott járműveknek a részesedése az újautó-eladásokban már átlépte a 80%-os arányt.
Az amerikaiak óriási járművek iránti rajongását paradox módon részben az 1970-es évek olajválsága alapozta meg, amikor is az üzemanyagárak megugrása közepette az átlagos autókat fogyasztási korlátozásokkal és magas adókkal sújtották, a teherautók és a terepjárók azonban a munkagépjárművek kategóriájába tartoztak, ezért – a gazdaságban betöltött fontos szerepükre tekintettel – kisebb díjak terhelték őket. Az SUV-ok és társaik népszerűsége olyan erős az Amerikai Egyesült Államokban, hogy az egyébként erős klímapolitikai ambíciójú, de már az elnökválasztásra is készülő Joe Biden elnök adminisztrációja a napokban az eredetileg tervezettnél jóval lazább üzemanyag-fogyasztási szabályokat állapított meg rájuk vonatkozóan.
Ez intő példa Európa számára is, ahol a vonatkozó szabályozás lehetővé teszi a gyártók számára, hogy akár ugyanolyan széles személygépjárműveket gyártsanak, mint a buszok vagy a teherautók, és az adatok szerint kétévente mintegy 1 centiméterrel közelítenek is a 255 cm-es limithez, így 2023-ban az új autók átlagos szélessége már meghaladta a 180 cm-t.
Nem csak a klímát pusztítják
Az utcai terepjárók 200–300 kilogrammal nyomnak többet, mint egy átlagos méretű autó, és hozzávetőleg 20%-kal több szén-dioxidot bocsátanak ki. A kisebb autókhoz képest az SUV-ok úgynevezett indirekt karbonemissziója – vagyis a gyártásukhoz fűződő szén-dioxid- és egyéb üvegházhatásúgáz-kibocsátás – is nagyobb. A SUV-ok divatja nagyrészt semmissé teszi az üzemanyag-hatékonyság és az elektrifikáció javulásával az elmúlt évtizedekben a világ személyautó-flottájában az energiafogyasztás és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás területén elért csökkenést is.
A nehezebb és kevésbé üzemanyag-hatékony modellek térnyerése egyben az energiaigényt, az olaj- és villamosenergia-felhasználást, továbbá az alapvető fémek, valamint az akkumulátorokhoz és az egyéb tiszta technológiák gyártásához szükséges kritikus ásványok keresletét is fokozza.
Ráadásul magasabb felépítményük miatt a hagyományos modelleknél nagyobb veszélyt jelentenek a gyalogosokra nézve, és körülbelül 10%-kal nagyobb parkolóhelyet igényelnek. Ezek a tények a sűrűn lakott városi övezetekben erős ellenérvek az utcai terepjárókkal szemben akkor is, ha a nagyobb légszennyezésüket nem vesszük figyelembe.
Egyre több helyen lépnek fel ellenük
A negatív hatásokra tekintettel bizonyos országok, például Franciaország és Norvégia már szabályozási eszközökkel igyekeznek megfékezni az SUV-ok terjedését, egyes nagyvárosok pedig, mint például Párizs és Lyon magasabb parkolási díjat vezetnek be a városi terepjárókra vonatkozóan. Világszerte egyre több hang sürget hasonló lépéseket, a klímaaktivisták pedig sajátos fegyvereket is bevetnek tiltakozásképp.
Párizs az év elején népszavazáson döntött arról, hogy háromszorosára emeli az SUV-okra vonatkozó parkolási díjat, így a francia főváros központjában óránként 18 eurót kell fizetni a legalább 1,6 tonnás, belsőégésű motorral hajtott autók, valamint a minimum 2 tonnás elektromos modellek tulajdonosainak, míg a hagyományos autókra továbbra is a 6 eurós díj vonatkozik. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a népszavazást meglehetősen csekély, nem egészen 8%-os részvétel jellemezte, és 54,55% támogatta az eddig hozott városi gyalogos- és kerékpárosbarát intézkedések sorába illeszkedő díjemelést.
Egyes városok sajátos eszközöket vetnek be az SUV-ok nyomulása ellen, Edinburgh önkormányzata például betiltotta az utcai terepjárók hirdetését a skót fővárosban, ezzel párhuzamosan nem mellesleg a légitársaságok, a tengerjáró társaságok, valamint az olaj- és gáztársaságok hirdetéseit is. Emellett a brit reklámfelügyelet is hozott már hasonló, egy bizonyos SUV hirdetését tiltó intézkedést arra hivatkozva, hogy az figyelmen kívül hagyja a természetre és a környezetre gyakorolt káros hatásokat.
A szabályozási környezet a kulcs az SUV-őrület megfékezéséhez
A fosszilis üzemanyaggal meghajtott autókról az elektromos járművekre való átállás a szakértők szerint kulcsfontosságú stratégia a nemzetközi energia- és éghajlati célok eléréséhez, de a fenntartható(bb) jövő eléréséhez elengedhetetlenek az olyan szabályozási intézkedések is, amelyek az elektromos járművek akkumulátorainak méretezésére, az üzemanyag-hatékonysági szabványok autóméreten alapuló átszabására, valamint a nagyobb teljesítményt és tartósságot, de kisebb anyagigényt biztosító innovatív akkumulátortechnológiákba való befektetések ösztönzésére irányulnak – húzzák alá az IEA szakértői.
Mindemellett a politikusok rendelkezésére álló eszköztárba beletartozik például az adózási és a parkolási szabályok vagy a személyautók szélességére vonatkozó előírások módosításának lehetősége is – hangsúlyozzák a Transport & Environment európai közlekedési és környezetvédelmi szövetségnél. Ám amíg a szabályozási környezet lehetővé teszi számukra, a magasabb haszonkulcs elérésére törekvő autógyártók e céljukat jelentős részben egyre nagyobb és nehezebb modellek piacra dobásával fogják elérni – figyelmeztetnek.
Kiemelt kép: canva