A klíma szélsőségesebbé válásának nyomán az elmúlt időszakban megszaporodtak a jégesők Európa-szerte. Ezek rombolása a mezőgazdaság és a magántulajdonú ingatlanok vagy épp járművek esetében is jelentős károkat okoz. A károk mérséklésére azonban létezik technológia. Erről, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett Országos Jégkármérséklő Rendszerről (JÉGER) ennek vezetőjével, Kocsis Áronnal beszélgettünk.
Így működik a jégkármérséklés
A jégesőket megelőzni vagy épp megszüntetni nem lehet. A károk mérséklésére azonban már az 1940-es években kidolgoztak egy olyan technológiát, mely környezetbarát módon képes tompítani a jégesők többségének pusztítását. A híres amerikai író, Kurt Vonnegut bátyja, a légkörfizikus Bernard Vonnegut fedezte fel azt, hogy ha ezüst-jodidot juttat a felhőkbe, akkor csökkenthetők a jég okozta károk. Ennek működését úgy kell elképzelni, hogy az ezüst-jodid hatására rengeteg apró jégszem keletkezik a felhőben, majd hullik le, megelőzve azt, hogy esetleg nagyobb jégszemek alakuljanak ki, melyek már képesek lennének jelentős károkozásra.
A jégesők keletkezésének sajátosságai folytán 100%-os védelmet nem lehet biztosítani, de ahogy vendégem mondja, 100 zivatarfelhőből 80–90 esetében hatásos lehet a mérséklés, legalábbis itthon. A hazai rendszer, a JÉGER egyébként nem számít egyedinek, a világ számos országában használják az ezüst-jodid-alapú védekezést. Különbségek leginkább a szer kijuttatásának technológiájában, illetve a rendszer kiterjedtségében vannak.
Kapcsolódó bejegyzések
Több mint 10 ezer éve erodáljuk a termőföldet. Van megoldás? – Podcast
Kökény Attilával, a talajmegújító mezőgazdálkodás egyik legjelentősebb hazai képviselőjével beszélgettünk a mezőgazdaság mai problémáiról és lehetséges megoldásairól.
Előbbi több módon is lehetséges. Vannak helyek, ahol rakéták segítségével juttatják fel az ezüst-jodidot, ezt a megoldást azonban itthon nem alkalmazzuk. Sokkal biztonságosabb és gazdaságosabb úgynevezett talajgenerátorokkal biztosítani a szer kijuttatását. Ilyenből itthon 986 darab van: 219 automata működésű és 767 manuális vezérlésű. Az eszközben elégetett anyag feláramlása biztosítja az ezüst-jodid számára a felhőbe való eljutást. Magyarországon a JÉGER országos lefedettséggel dolgozik, hiszen ahogy vendégem mondja, nincs olyan járás az országban, ahol ne lenne mezőgazdasági termelés.
Azonban a rendszer nem csak a mezőgazdaságot védi. Ahogy Kovács Áron elmondja, a nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a jégkárok nagyobbik részét nem is az agrárium, hanem a lakosság szenvedi el (40–60%). A számítások szerint átlagosan minden a védekezésbe fektetett forint 33 forintnyi kárt előz meg az országban.
Az aszályt nem a JÉGER okozza
A 2022-es rekord méretű aszályt hozó nyáron a gazdák körében elkezdett terjedni az a gondolat, vagy nevezhetjük összeesküvés-elméletnek is, mely szerint a JÉGER tehet a szárazságról. Az elképzelések szerint a berendezések valamiképp elpárologtatják a felhőket, vagy épp kiesőztetik őket, mielőtt még a földekhez érnének. A helyzet odáig fokozódott, hogy több generátorkezelőt is megfenyegettek.
Ahogy vendégem elmondja, bár az ezüst-jodid valóban használható esőztetésre, ahhoz irgalmatlan mennyiségre lenne szükség a mi éghajlatunkon. Ázsia trópusi vidékein ez könnyebben megoldható, ott használják is ezt a megoldást. Itthon azonban a módszer kizárólag a jégesők okozta károk mérséklésére használható gazdaságosan. A 2022-es aszály okait sokkal inkább a klímaváltozásban, illetve abban kell keresni, hogy a 19–20. században elképesztően átformáltuk az Alföldet. A folyamszabályozások egyre inkább kiszárították a területet, ahol pedig hiányzik a nedvesség, ott a csapadék is – hiába vannak adott esetben felhők – kisebb eséllyel jelentkezik.
Az adásban ezeken túl szó esik még arról, hogy
- jelent-e bármilyen egészségügyi vagy környezetvédelmi kockázatot az ezüst-jodid használata,
- melyek a klímaváltozás már ma érezhető hatásai, és milyen további változásokra kell felkészülniük a gazdáknak,
- mennyire növekedett meg a jégesők száma itthon és Európában,
- milyen körülmények között nem működik a jégkármérséklés,
- milyen számszerűsíthető eredményei vannak, és ki finanszírozza a JÉGER-t,
- és milyen irányba fejlődhet tovább a rendszer.
