Ahogy a klímaváltozás hatására fokozódik a globális felmelegedés, egyre többfelé és egyre gyakrabban merül fel, hogy valamilyen szinten biztosítani kellene a légkondicionáláshoz való jogot.

A hőmérséklet újabb és újabb rekordra történő emelkedése és a világszerte pusztító hőhullámok következtében júniusban a Föld lakosságának több mint 60%-a, mintegy 5 milliárd ember volt kénytelen szélsőségesen magas hőmérsékletet elviselni.

Az extrém hőség áldozatainak pontos számát nem könnyű meghatározni, de a tanulmányok szerint a 2000-es és a 2010-es évtizedben évente világszerte közel félmillió hőség okozta haláleset fordulhatott elő. Más becslések ennél is magasabbra teszik a hőséggel összefüggő halálesetek számát, így akad olyan tanulmány is, amely szerint a rendkívüli meleg csak Indiában évente 630 ezer ember halálához járul hozzá.

A szám nagy valószínűséggel emelkedik, ahogy a szélsőséges hőségnek kitett emberek száma a világ minden régiójában exponenciálisan növekszik a klímaváltozás miatt. A 65 év felettiek hőség okozta halálozása a 2000 és 2004, valamint a 2017 és 2021 között időszakot tekintve megközelítőleg 85%-kal nőtt.

Kezelik, de okozzák is a problémát

Ahogyan többen is rámutatnak, ilyen körülmények közepette, illetve a jövőben várhatóan tovább fokozódó felmelegedés miatt mindinkább, a légkondicionálás már nem luxusnak minősül, hanem életmentőnek.

Bár a belső tereket lehűtő légkondik nemcsak egyfajta megoldást kínálnak, hanem jelentős áramfogyasztásuk miatt egyben maguk is előidézői a klímaváltozásnak, a statisztikák szerint tömeges alkalmazásukkal egyértelműen mérsékelhető a hőséggel összefüggő halálozás.

Kapcsolódó bejegyzések

A tavasz szinte elmaradt, tél nem is volt

Szokatlanul forró a tavasz, ez pedig komoly hatást gyakorol a minket körülvevő természetre is. Vajon milyen következményekkel kell számolnunk?

Nem meglepő tehát, hogy a klímaberendezések iránti igény határozottan erősödik. Az elmúlt évtizedben az épületek hűtési igénye több mint kétszer olyan gyorsan nőtt, mint az épületek általános energiaigénye. Jelenleg világszerte összesen úgy 2 milliárd légkondicionáló berendezés működhet, 2050-ig pedig számuk több mint 5,5 milliárdra emelkedhet.

A légkondik elterjedtsége azonban egyáltalán nem mondható egyenletesnek. Míg például az Egyesült Államokban a népesség közel 80%-a klimatizált háztartásokban él, addig a világátlag csak 37%, a Föld legforróbb régióiban pedig nem ritkán ennél is alacsonyabb a penetráció, a Közel-Keleten például 25%-os, Afrikában pedig mindössze 6%-os.

Ennek gyakran az energiaszegénység az oka, ami alatt az északi féltekén eddig többnyire azt értettük, hogy sok háztartásnak gondot okoz a téli fűtési számlák kifizetése, azonban ahogy a hőmérséklet az egész bolygón szárnyal, egyre több ember küzd egy nagyon hasonló, de ellenkező előjelű problémával, nevezetesen azzal, hogy a nyári forróság idején elviselhetően hűvösen tartsák otthonaikat. Részben erre, illetve a klímaberendezések életmentő képességére tekintettel akadnak olyan hangok, melyek szerint a légkondicionáláshoz való jogot alapvető emberi joggá kell tenni a klímaválság idején.

Kapcsolódó bejegyzések

Ördögi körbe kényszeríthetik a világot a felmelegedés és a légkondik

Az elmúlt időszakban előrelépés történt az energiahatékonyság terén, azonban a klímaváltozás megfékezéséhez itt is többre van szükség.

Az albérletben élőket sújtja igazán

A nyugati világban ez az igény elsősorban a nagyszámú, bérelt ingatlanban lakó népesség részéről jelentkezik az Egyesült Államoktól Kanadán át Ausztráliáig, ahol a lakosságnak mintegy harmada albérletben él. A kutatások szerint a hőség okozta halálesetek aránya magasabb azokban a városokban, ahol több a bérlő.

A vonatkozó jogszabályok nem egységesek, de többnyire nem írják elő explicite, hogy rögzített légkondicionáló vagy fűtőberendezést kell beszerelni a bérleménybe, csak azt, hogy az ingatlannak vagy a helyiségnek alkalmasnak kell lennie lakhatásra. Ez többnyire úgy is értelmezhető, hogy amennyiben egy adott helyiség lakhatóvá tételéhez klímaberendezés vagy fűtőegység telepítésére van szükség, akkor a főbérlőnek eleget kell tennie ezzel kapcsolatos kötelezettségének.

A helyzet azonban nem mindig ilyen egyértelmű. Az Egyesült Államok számos államában és városában van hatályban olyan szabályozás, amely a téli fűtésre vonatkozóan előír minimális követelményeket, de olyan követelmény nem vagy csak kevés helyen létezik, amely szerint a tulajdonosoknak kellően hűvös lakást kell biztosítaniuk bérlőik számára, vagy hogy a közművek nem kapcsolhatják le az áramszolgáltatást nyáron. Bostonban például az ingatlantulajdonos légkondicionáló nélkül is kiadhatja a lakást, de ha klímaberendezést is biztosít, akkor azt jó állapotban kell tartania az állami közegészségügyi szabályzatnak megfelelően.

Megváltoztatnák a törvényt is

Hasonló a helyzet New Yorkban is, ahol az előírások szerint a bérbeadóknak biztosítaniuk kell a fűtési lehetőséget bérlőik számára, a hűtésre vonatkozóan azonban nincs ilyen felelősségük. Ezért a New York-i önkormányzat képviselője olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely előírja a bérbeadóknak, hogy a nyári időszakban légkondicionálást kell biztosítaniuk a bérlőknek azért, hogy megelőzzék a hőség okozta betegségeket. A törvényjavaslat a légkondicionáló berendezések telepítését és karbantartását is előírja a bérbeadóknak, melyek be nem tartása esetén bírságot kell fizetniük.

A közelmúltban szintén hőhullámrekordot döntő kanadai Edmontonban is napirendre került a hűtéshez való bérlői jog bevezetésének ügye. A Climate Justice Edmondon nevű szervezet sürgeti az albertai kormányt, hogy alkossa meg a hűtésre vonatkozó megfelelő szabályozást, és oldja meg a szabályok betartatását, mivel a jelenlegi törvények csak minimális fűtési követelmények teljesítését írják elő a bérbeadóknak.

A hasonló erőfeszítések Ontarióban ellenállásba ütköztek, noha az Ontariói Emberi Jogi Bizottság 2022-es nyilatkozata emberi jogként állapította meg a hűtéshez való hozzáférést: aggályok merültek fel az utólagos telepítési munkálatok költségeivel, a villamosenergia-ellátásra nézve várható hatásokkal, valamint azzal kapcsolatban is, hogy a klímaberendezések kötelező felszerelése az bérleti díjak emeléséhez vezethet.

Akadnak ugyanakkor pozitív példák is. 2023-ban British Columbia kormánya a helyi áramszolgáltató BC Hydróval együttműködve olyan programot indított, amelynek keretében 6000 klímaberendezést biztosítanak olyan alacsony jövedelmű személyek számára, akik extrém hőség esetén veszélynek lehetnek kitéve. Az intézkedést nem kis részben a 2021-es tartós hőhullám motiválta, amely több mint 600 helyi lakos halálát követelte.

Kiemelt kép: canva