Földünk tele van rendkívüli dolgokkal, ezek közül a természettudományok segítségével már rengeteg jelenséget sikerült megmagyarázni. Azonban mind a mai napig képes fejtörést okozni környezetünk, sokszor olyan elképesztő anomáliákat létrehozva, amelyeket látva a legnagyobb tudású kutatók is csak vakarják fejüket. Cikkünk második részében ezúttal néhány újabb, olykor nehezen megmagyarázható jelenséget mutatunk be olvasóinknak.

Villámlás egy vulkánban

Vulkánkitöréskor bizony van rá esély, hogy villámlás is társul az eseményhez. A jelenség egészen ritkának számít, még a legnagyobb kitörésekkor sem mindig találkozhatunk vele, így nem tudták még behatóan megvizsgálni a vulkáni villámlást. A tudósoknak azonban mindenesetre annyit sikerült kideríteniük, hogy valószínűleg a vulkánkitöréskor éppen a térségben uralkodó atmoszférikus állapotoktól is függ, hogy egyáltalán létrejöhet-e a villámlás. 2006-ban a Soccoro-i NMT (Új-Mexikói Bányászati és Műszaki Egyetem) egy kutatója, Ronald Thomas vizsgálta a St. Augustine vulkán kitörését. Ennek során az elektromos kisülésekkor keletkező rádióhullámokat mérte különböző távolságokban, így azonosítva az esetleges villámlásokat. A kutatás eredményeként több mint 300 villámlást sikerült mérnie, a leghosszabb a 15 km hosszúságot is elérte.

Kapcsolódó bejegyzések

Vulkánok – Nézzünk be a Föld mélyének kitárt kapuin!

A vulkánok csodálatos világába pillantunk be.

Pelé haja

Itt természetesen nem a világhírű brazil futballista Pelé hajára kell gondolni, hanem a hawaii szigeteken felfedezett jelenségre, amelyet a helyiek a vulkánok istennője után neveztek el. Az arra kirándulók aranyszínű, hajszerű pamacsokkal vagy akár egész összefüggő telepekkel találkozhatnak, innen is ered az elnevezés. Ezek a szálak azonban nem állati vagy emberi hajból, illetve szőrből származnak, hanem a vulkáni tevékenységek során különféle gázokból alakulnak ki. Vulkánkitöréskor ugyanis rengeteg gáz keletkezik a mélyben, ezek pedig a láva felszínét elérve „széthúzzák”, hosszú szálakká alakítják azt. Ezek a „hajzuhatagok” egyenként kevesebb mint 1 mikron (0,001 mm) vastagok, és annyira könnyűek, hogy a szél könnyedén ide-oda szállíthatja őket. Ezáltal az alacsonyabban fekvő területeken összegyűlhetnek, és szőnyegszerűen beboríthatják a környéket.

Az Örök Tűz-vízesés

Már a neve is egészen szürreálisan hangzik, látványban pedig még érdekesebben fest a New York állambeli Shale Creek rezervátumban található Örök Tűz-vízesés (Eternal Flame Falls). A kis tűzcsóva mindössze 20 centiméteres, mégis lenyűgöző látványt nyújt. A jelenség hátterében pedig egy természetes metánlelőhely áll, ahonnan folyamatosan szivárog a gáz, így táplálva a lángot. A vízesés pedig mintegy védőfunkciót lát el. Persze kis csalás is van a dologban, mivel turisták többször is tapasztalták, hogy a láng kialudt, de lelkesen meggyújtották újra, így őrizve meg az „örök” lángot. Egyébként ezek a gázszivárgások nem olyan ritkák, mint gondolnánk, így a világ több pontján is találkozhatunk hasonló képződményekkel, például Türkmenisztánban, ahol a „Pokol kapujaként” elhíresült lángok már több mint 50 éve égnek a Karakum sivatag közepén.

Metánbuborékok a jég fogságában

A Kanadában található Ábrahám-tó vize télen meglepő látványt nyújt: a jég alatt ugyanis számtalan fehér, medúzára hasonlító buborékot fedezhetünk el. Ezt a jelenséget szintén a metánnak köszönhetjük, amely egészen egyedi módon keletkezik. Amikor ugyanis az elhullott levelek, növények és állatok a víz martalékává válnak, az abban élő baktériumok bekebelezik ezek maradványait, és végtermékként metánt bocsátanak ki. Ezek pedig télen belefagynak a tóba, kialakítva ezzel a csodálatos látványt. Azonban a jelenségnek megvan az árnyoldala is: egyrészt a metán erősen üvegházhatású gáz, így hozzájárul a globális felmelegedéshez, másrészt pedig rendkívül gyúlékony. Ezért tavasszal, amikor hasonlóan látványosan a metánbuborékok távoznak a víz felszínéről, még véletlenül sem szabad a közelben tüzet gyújtani, különben hatalmas robbanást gerjesztenénk, ami mérhetetlen pusztítást okozna a környezetben (és természetesen bennünk is).

Kapcsolódó bejegyzések

Metánmajszoló mikrobák – Mi a szerepük?

A metánt fogyasztó konyhai tűzhely esetében nem, de a tengerben annál fontosabb szerep jut a mikrobáknak.

Lumineszcens hullámok

Kaliforniától Hongkongig szinte az egész világon találkozhatunk ezzel a jelenséggel, melynek során az óceánok, tengerek vize éjszakánként élénk kék színekben hullámzik, csodás látványt nyújtva. A biolumineszcenciát (egy élő organizmusban lejátszódó reakció során kialakuló fénykibocsátást) egy bizonyos fitoplankton okozza, amely a hullámok keletkezése okán bocsátja ki ezt a kékes fényt, így kölcsönözve csodás színt az óceánoknak és a tengereknek.

Cikkünk első része itt olvasható!

Kiemelt kép: canva