Régi, hagyományos technológiával, egyszerű és környezetbarát alapanyagok felhasználásával készült lakóépületek, melyek kiváló hőszigetelő tulajdonságuknak köszönhetően télen melegen, nyáron pedig hűvösen tartják a belső tereket. Cikkünkben a vályogházak rejtelmeibe pillantottunk be.

Az új, modern építőanyagok miatt a vályogot sokan elavultnak tartják, ezért sokáig háttérbe is szorult az alkalmazása. Manapság viszont egyre inkább fókuszba kerülnek azok a technológiák, amelyek számos egyéb pozitív tulajdonságuk mellett a környezetet sem terhelik, így a vályogházak építése is újra lendületet kapott.

Kapcsolódó bejegyzések

Milyen hatással van környezetünkre a beton?

Milyen mértékben és hogyan hat a beton a környezetre? Milyen alternatívákat lehet alkalmazni? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A vályogházak történelme

A sártégla vagy iszaptégla már i. e. 9000-ben ismert volt. Ezeket a téglákat valamilyen kötőanyaggal – például rizshéjjal vagy szalmával – kevert iszapból készítették, és a levegőn szárították szilárdra, égetés nélkül.

 A vályog szó keleti szláv eredetű, első említése 1693-ra datálódik. Ennek ellenére a magyarországi vályogházak viszonylag későn, a 19. századtól kezdtek el megjelenni és szélesebb körben elterjedni. Általában ott használtak vályogot, ahol kevés volt a tradicionális építőanyag (a fa, a kő), például az Alföldön és a Kisalföldön.

A természetes vályog olyan finomföld, amelynek a szemcseméret-összetétele olyan, hogy 40 : 40 : 20 arányban tartalmaz agyagot, iszapot és homokot. Ez azonban nem azonos az építéshez használt vályog fogalmával, amely egyrészt szemcsés ásványi adalékból, másrészt rostos növényi adalékból áll.

A kiindulópont, azaz a vályogtégla

Az építéshez használt vályognak két fő összetevője van:

• szemcsés összetevő: például természetesen előforduló vályog, illetve homok (esetleg apró kavics és kőzúzalék) és agyag meghatározott arányú, mesterséges keveréke;
• rostos összetevő: bármilyen nehezen bomló növényi rost (például szalma, forgács, pelyva, szecska vagy akár növényevő állat trágyája is).

A vályogtégla készítésének a folyamatát vályogvetésnek hívjuk. A megfelelően kevert és megfelelő nedvességtartalommal rendelkező anyagot deszkából készült fenekes formákba, vályogvetőkbe öntik úgy, hogy az anyag levegőmentesen kitöltse a formákat.

A vetők mérete általában megegyezik a tégláéval, azaz 32x15x12 vagy 30x15x15 centiméter. A formákból kivett téglákat ezután tűző naptól és esőtől védett, jól szellőző helyen kiszárítják. Manapság már gépi vályogvetés is létezik kis kapacitású mobil présgépekkel, aminek köszönhetően egyenletes minőségű téglák készülnek.

A vályogtéglán kívül vályogból készülhet még vakolat is, amit az épületek külső- és belső felületeinek vakolására használnak. Ez vastagságtól, felhasználási területtől függően lehet agyagvakolat, alapvakolat vagy befejező vakolat is, utóbbi természetes festékpigmentekkel különböző színekben is felhordható.

A vályogházak előnyei és hátrányai

Általában a vályogról mint tradicionális, környezetbarát építőanyagról legendák keringenek, ám az előnyös tulajdonságok mellett azért vannak hátrányai is. Aki építkezésbe vagy felújításba szándékozik belevágni, nem árt ezekkel tisztában lenni.

A vályogfalazat hátrányai

• Érzékeny a nedvességre és a fagyra. Sajnos a vályog nem vízálló, ezért különösen oda kell figyelni arra, hogy megfelelően védjük az esőtől és a talajnedvességtől. Nagyon fontos az alapos szigetelés és a felületek kezelése, illetve előnyös, ha a tetőszerkezet bőven túlér a falakon, hogy megvédje őket a csapadéktól.
• Kisebb a teherbírása.
• Zsugorodásra hajlamos. A kiszáradás során a fal veszít a térfogatából, ezért idővel repedések jelennek meg rajta, ami teljesen nem védhető ki.
• Kedvezőtlen a vakolattartása.
• Áthidaló és pillér nem készülhet belőle.
• Nincs szabványosítva. A szabványosítás jelenti a minőségbiztosítás alapját, a vályog azonban nem szabványosítható. Éppen ezért lelőhelytől függően más-más tulajdonságokkal rendelkezik, és mindig máshogyan kell vele dolgozni.

A vályogfalazat előnyei

• Környezetbarát, természetes anyagokból áll, amelyek jól kombinálhatók más környezetbarát építőanyagokkal.
• Fenntartható és energiatakarékos az építőanyag előállítása.
• Alacsony az anyag- és a szállítási költség. Akár az alaphoz vagy a pincéhez kivett földből is elkészíthető.
• Könnyen formálható, alakítható, újra felhasználható. Víz hozzáadásával ismét képlékennyé válik, így kedvünkre változtathatunk rajta.
• Jó hangszigetelő.
• Kellemes hőérzetet és páratartalmat biztosít. Képes felvenni a levegő többlet-páratartalmát, és amikor szükséges, ezt visszapárologtatni, így képes szabályozni a belső levegő páratartalmát.
• Jó hőtároló, ami egyrészt annak köszönhető, hogy az anyag nehéz, másrészt a falak általában vastagabbak (ez viszont lehet hátrány is)
• A nedvességgel együtt az apró porszemcséket is megköti, ami pozitívan hat a légúti megbetegedések vonatkozásában.
• Tűzálló.
• Kevés eszköz kell az építéshez, és mi magunk is belevághatunk. Egy megfelelő szakember kezdő segítsége után akár saját kezünkkel is felépíthetjük az vályogházunkat.

Kapcsolódó bejegyzések

Fenntartható bútor – Miből és honnan rendezd be otthonod, ha a bolygónak is kedveznél?

Mi fán terem a fenntartható bútor? Körüljártuk, miből készülnek bútoraink, és mi lehet fenntartható választás.

A vályogház felújítása és szigetelése – Mik a problémák, mire kell figyelni?

A szakértők szerint egy vályogház átlagos élettartama 60–80 év, az utóbbi 50–60 évben azonban már nemigen épültek új vályogházak, így könnyű kiszámolni, hogy bizony ha most valaki ilyen ingatlant vásárol, jó eséllyel futhat bele egy nem jó állapotú, elöregedett lakóépületbe.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a bankok sem adnak hitelt, illetve külön felújítási támogatás sem igényelhető ilyen idős vályogházak esetében, annak ellenére sem, hogy egy 2020-as felmérés alapján a lakott ingatlanok összterületének 13 százaléka volt vályogfalazatú.

Miért érdemes felújítani egy vályogházat?

Először is igen fontos szempont, hogy egy vályogház vételára általában jóval kedvezőbb, mint egy azonos méretű, például téglából épült ingatlané. Szintén lényeges, hogy a vályogházak építésekor és felújításakor használt építőanyagok és technológiák környezetbarátak, ezzel is csökkentve az épületek ökológiai lábnyomát. Ezen kívül vannak, akiknek sokat számít az is, hogy egy régi, hagyományos technológiával épült, múltidéző ház legyen az otthonuk.

A felújítás eredményeként nő a ház élettartama, esztétikusabb lesz a megjelenése, korszerűbb a hőszigetelése és az energetikája, valamint megerősítik az épület szerkezetét is. Egy vályogház felújításának ára 2024-ben 250.000 és 350.000 forint/négyzetméter között mozog.

A vályogház felújítási munkálatai

Az épület szerkezetének megerősítése: A tartószerkezet, valamint a falak javítása és megerősítése, a vályogrétegek kijavítása, a meglazult téglák pótlása, a fa- és fémszerkezetek javítása alapvető műveletek.

Falak bontása vagy újak építése, nyílászárók cseréje: A vályogház kívánt mérete és elrendezése miatt szükség lehet régi falazatok lebontására és új térelválasztók felhúzására is; az azonban fontos, hogy áthidalót és pillért nem szabad vályogból készíteni.

Megfelelő vízelvezetés: Tekintettel arra, hogy a vályog legnagyobb ellensége a nedvesség, különösen fontos odafigyelnünk arra, hogy az épület falait se alulról ne érje víz, se pedig a fentről érkező csapadék ne áztassa. Szerencsére léteznek már olyan technológiák, amelyek segítségével utólag is szigetelhető egy ház az alulról történő vizesedés ellen.  

Hőszigetelés és energetikai hatékonyság: Szükség lehet a födém és a falak hőszigetelésére is, ám nagyon fontos, hogy mindig olyan páraáteresztő szigetelőanyagot válasszunk, amely biztosítja a vályogház szellőzését.

Külső és belső vakolat, festés: Ebben az esetben is nagyon fontos, hogy a vakolóanyag nagyon jó páraáteresztő képességű legyen annak érdekében, hogy a vályogban rekedő víz ne okozzon penészesedést, vakolatpergést, repedéseket vagy akár a az épület megrogyását. Festéshez pedig használjunk kifejezetten vályogfalakhoz alkalmazandó termékeket!

Ezekre érdemes odafigyelni

Még az ingatlan megvásárlása előtt érdemes szakember véleményét kikérni arról, hogy egyáltalán milyen költségekkel kell számolnunk a vályogházunk felújítása során. Az eladók által ügyesen eltakart problémák ugyanis akár olyan súlyosak is lehetnek, hogy a megoldásuk irreálisan nagy költségekbe verhet minket.

A felújítás során is olyan szakember munkáját (vagy ha mi magunk dolgozunk a házon, akkor szakmai iránymutatását) vegyük igénybe, aki valóban ért a vályogházakhoz, és tudja, hogy milyen építőanyagokat szabad alkalmazni az ilyen épületekhez. A szakszerűtlen felújításnak ugyanis igen komoly következményei lehetnek a jövőben: a nem megfelelő vízszigetelés, vakolat vagy szigetelőanyag vizesedést, penészedést, vakolatmállást, repedéseket és akár statikai problémákat is okozhat. A fentiek természetesen új vályogház építésekor is érvényesek.  

Kiemelt kép: Canva