Hallottál már olyan élőlényekről, amelyek félig lámák, félig tevék, esetleg azokról, amelyeknek egyik fele juh, a másik kecske, vagy a tigrisoroszlánokról, a pumaleopárdokról, netán a bálnadelfinekről? Ezek a teremtmények nem egy fantasy lapjairól származnak, hanem ugyanabban a világban, ugyanazon a bolygón élnek, mint mi. A tudomány úgy nevezi őket: hibrid állatok.
Korábbi cikkünkben olyan hibrid állattal kapcsolatban oszlattunk el egy széles körben elterjedt tévképzetet, amelyet a legtöbb ember ismer. Ez a ló és a szamár nászából született öszvér volt. Most azonban lajstromba veszünk pár kevésbé ismert párosítási lehetőséget, és azt is feltárjuk, hogy az emberi beavatkozáson kívül milyen más mozgatórugója lehet a különböző hibridek kialakulásának.
Kapcsolódó bejegyzések
Kecskejuh született Németországban
Különös hibrid utód látta meg a napvilágot egy kis gazdaságban.
De mik is pontosan azok a hibrid állatok?
A tudományos magyarázat szerint azokat az állatokat tekinthetjük hibrideknek, amelyek különböző csoportokhoz tartozó szülőállatok természetes vagy mesterséges körülmények között történő párosodásával fogannak meg, majd jönnek világra. Ezek az utódállatok mind az apaállat, mind pedig az anyaállat genetikai tulajdonságait hordozzák, ezeket lényegében egy mixként egyesítik magukban.
A hibrid állatok keletkezése mögött sok esetben valamilyen emberi szándék vagy érdek áll, ilyenkor beszélhetünk arról, hogy a különböző fajok közötti párosodás mesterséges körülmények között történik. Így születnek például az öszvércsikók, melyeket bizonyos munkákra hatékonyabban lehet alkalmazni, mint a szülőállataikat. Fontos azonban megjegyezni, hogy hibrid állatok nemcsak emberi beavatkozás hatására, hanem természetes körülmények között is létrejöhetnek. Ilyen esetekre többnyire a fajok élőhelyeinek határán lelhetünk példákat. Jól szemlélteti ezt a jelenséget a vadmacskák és a vadonban gyakorta kóborló házimacskák keveredésének problematikája.
Kapcsolódó bejegyzések
A legtitokzatosabb ragadozónk – Podcast
A vadmacskák megmentésének lehetőségeiről, a kutatás fontosságáról és a macskatartók felelősségéről beszélgettünk Burányi Virággal, a Budakeszi Vadaspark munkatársával.
Ellentétben a „tiszta” állatfajokkal, a hibrid állatoknak nincs önálló latin megnevezésük. A köznyelvben és a szakirodalomban a szülőállataik nevéből gyúrt mozaikszóval hivatkoznak rájuk. Az elnevezés mindig az apaállat fajának nevével kezdődik, az anyafaj neve pedig az elnevezés második tagját adja. Ha például egy oroszlán és egy tigris párosodik egymással, akkor hím oroszlán esetén – az állatok angol megnevezése (lion; tiger) után – azt mondjuk az utódra, hogy liger, ha viszont az oroszlán volt az anyaállat, akkor már a tigon a helyes szóhasználat.
Nézzünk néhány példát!
Grizzly + jegesmedve (polar bear) = pizzly vagy grolar
Sokáig csupán olcsó riogatásként alkalmazott mítosznak, mendemondának tartották a grizzly és a jegesmedve kereszteződéséből született barnás bundájú jegesmedvét. Végül azonban a 2000-es évek elején egy vadász leterített egy példányt a különleges hibridből, és így a tudomány is elfogadta, hogy léteznek ilyen keverékek. Hovatovább nem is meddők, tehát képesek tovább szaporodni egy tiszta fajú grizzly-vel vagy jegesmedvével.
Oroszlán (lion) + tigris (tiger) = liger vagy tigon
Az oroszlán és a tigris keveredéséből születő ligert vagy tigont már fentebb is említettük. Nem véletlenül, hiszen az öszvér után ez a második legismertebb hibrid állat. Érdemes még tudni, hogy míg a ligerkölykök nagyon is életrevalók, a tigonok sokszor már magzati állapotban elhalnak.
Ló/szamár/póni + zebra = zebroid
Ha a ló és a szamár keresztezése működőképes, akkor adja magát, hogy a lovat és a szamarat egzotikusabb rokonukkal, a zebrával keresztezzük. Így jönnek létre nemzetközi összefoglaló nevükön a zebroidok, melyeknek rengeteg verziójuk van. A legismertebb a zorse (zebra + horse), ilyeneket már az ókorban is tenyésztettek őseink. Érdekességként pedig megemlíthető még a zony, mely egy zebracsődör és egy pónikanca nászából születhet.
Teve (camel) + láma (llama) = cama
A tevék és a lámák a méretkülönbségeik miatt csak abban az esetben tudnak párosodni, ha az apaállat teve és az anyaállat láma. A keresztezést egészen pontosan egy hím dromedár és egy nőstény láma között lehetséges véghezvinni, az így kapott utódot, vagyis a camát pedig hasonló céllal tenyésztették, mint az öszvért. Egy nagy és erős állatot akartak létrehozni, amelyet a tevéknél is hatékonyabban vethetnek be a sivatagi teherszállítás során.
A klímaváltozás felgyorsíthatja a hibridizációt
Fentebb már szó volt arról, hogy a hibridizáció nem csupán emberi beavatkozás hatására, hanem természetes körülmények között is létrejöhet azon egymással szaporodásra képes állatfajok között, amelyeknek egymásba ér az élőhelyük.
Az élőhelyek „összecsúszásért” a klímaváltozás is jócskán okolható, hiszen a felmelegedés hatására rengeteg állatfaj egyedei döntenek úgy, hogy megváltoztatják élőhelyüket, és vándorlásba kezdenek. Ennélfogva útjuk során nyilvánvalóan új fajokkal találkoznak, amelyekkel akár párosodhatnak is. Egy nagyjából 15 évvel ezelőtt született tanulmány szerint jelenleg 34 hibrid fajról lehet tudni, hogy a klímaváltozás hatására jött létre (például a fentebb említett grizzly–jegesmedve keverék is ilyen!). Ezekkel az a legnagyobb gond, hogy az idő múlásával túlnőhetnek az eredeti, őshonos fajokon, és kiszoríthatják őket, valamint a génjeiket a területükről.
Kiemelt kép: Canva
