A magyar cégek jó része nem tudja, hogy ma már elérhetőek olyan megoldások, amelyekkel kedvező megtérülés mellett minimalizálható a saját napelemekkel helyben megtermelt, de fel nem használt energia mennyisége. Érdemes azonban körültekintően belevágni a beruházásba.

A nemzetközi trenddel összhangban Magyarországon is egyre több vállalat telepít saját célra termelő (SCTE) naperőművet, és sok cég rendelkezik saját energiafelhasználási igényeit kisebb-nagyobb arányban fedező háztartási méretű kiserőművel (HMKE) is. A MAVIR villamosenergia-ipari rendszerirányító adatai szerint 2024 eddig eltelt részében már több mint kétszer akkora mértékben nőtt a hazai SCTE-k beépített teljesítőképessége, mint az eddigi rekordot tartó 2022-es évben, az energiahivatal HMKE-s adatait is beleszámítva pedig a céges napelemes kapacitás már az 1,5 gigawattot (GW) közelítheti, ami a teljes itthoni fotovoltaikus beépített teljesítőképesség megközelítőleg 20%-át teheti ki.

Az időjárásfüggő, változó rendelkezésre állású napelemes technológia sajátosságaiból adódóan azonban az ezen rendszerek által megtermelt/megtermelhető villamos energia jelentős része helyben nem hasznosul, hanem a HMKE-k esetében nagyon alacsony áron (1 forint/kWh) a hálózatba visszatáplálják, vagy a hatályos szabályozás miatt a hálózati betáplálást letiltó, úgynevezett visszwattos megoldással rendelkező SCTE-rendszerek esetében egyenesen veszendőbe megy.

Kapcsolódó bejegyzések

Évről évre nagyot változhat a naperőművek termelése

Van egy fontos tényező, amely nélkül mit sem ér a napenergia: ez pedig magának a napsugárzásnak a mértéke.

Miközben a hazai naperőmű-kapacitás a tervek szerint további jelentős bővülés előtt áll, iparági számítások szerint a néhányszáz kilowattos (kW) teljesítményű SCTE-naperőművek által megtermelhető energiának napjainkban átlagosan 10–20, de esetenként akár 30–40%-a is kárba vész, vagyis naponta országosan több mint 100 megawattórányi fel nem használt energiáról van szó, amelyből egy kisváros lakosságának éves energiafogyasztása fedezhető lenne.

A veszteség tehát összességében nemzetgazdasági szinten is jókora, különösen arra tekintettel, hogy az ország évente nagy mennyiségben és értékben kényszerül villamosenergia-importra, az európai összevetésben az egyik legmagasabb áramárat fizető hazai vállalatok számára pedig nyilvánvalóan érzékeny kiesést jelent.

Ennek azonban ma már nem feltétlenül kell így lennie, ugyanis a hazai cégek számára is elérhetők és akár kisebb beruházási ráfordítással alkalmazhatók azok az intelligens energiamenedzsment-megoldások, amelyekkel a saját napelemek által megtermelt energiából akár 20–40%-kal is több használható fel, a hálózati áramfogyasztás pedig 20–30%-kal is csökkenthető.

Sokan nincsenek képben, pedig megérné

A hazai cégek gyakran csak azért nem élnek az okos mérésektől és analitikai szoftverektől az okos energiatárolásig számos lehetőséget magukba foglaló, az energiafelhasználást optimalizáló megoldásokkal, mert egyszerűen nem tudnak róluk eleget – mondta el érdeklődésünkre a téma hazai szakértőjének számító, több mint egy évtizede napelemes rendszereket építő Green Geo Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Trásy Balázs, valamint Iványi Csaba, a társaság kereskedelmi igazgatója.

Tapasztalataik szerint például számos ügyfél nincs tisztában azzal, hogy az energiatárolók ára az elmúlt években jelentősen csökkent, és részben ezért nem gondolkodnak a napelemekhez kapcsolódó okos energiamenedzsment megoldások kiépítésén. Pedig az ilyen komplexebb, megfelelően méretezett beruházások ma már piaci alapon is életképes, megtérülő befektetések, amelyeket hitelből is megéri megvalósítani. A finanszírozással kapcsolatos aggályokon túl a vállalatok egy része a szabályozási keretek megváltozásától tart, pedig az SCTE-erőművekre vonatkozó hazai szabályozás évek óta stabil.

Kapcsolódó bejegyzések

Háztartási kiserőművek – Miért csak a napelemek rúghatnak labdába?

Akár saját szélturbinánk, vízerőművünk vagy gázerőművünk is lehet, de nem véletlen, hogy világszerte a napelemek dominálnak.

Ami az okos vállalati energiamenedzsment-rendszerek kiépítéséhez elérhető hazai támogatási lehetőségeket illeti, 2024-től társasági adókedvezmény vehető igénybe az energiatárolós beruházások költségeinek 30%-áig, az agrárcégek, illetve az élelmiszer-ipari vállalkozások számára pedig különféle KAP-os (európai uniós közös agrárpolitikai forrásból kiírt) pályázatok is rendelkezésre állnak. Ez utóbbiak keretében a napelemes rendszerek mellett energiatároló létesítésére is nyerhető el támogatás 70%-os támogatási intenzitás mellett.

Átlagos vállalati villamosenergiaár-szint mellett egy napelemes beruházás 2–6 év alatt visszahozhatja az árát, és ez energiatárolóval sem feltétlenül tart sokkal tovább, sőt bizonyos esetekben akár gyorsabban is megtérülhet az ár – mondja Iványi Csaba. Az ötlettől a megvalósulásig mintegy 6–8 hónapos átfutási idővel érdemes kalkulálni, a projekt méretétől függően.

Az energiafelhasználás a jóval kisebb beruházási költségű és időigényű okos mérési megoldásokkal, illetve sokszor egyszerűen a felhasználási szokások optimalizálásával is érdemben javítható. Sok esetben már azzal költséget lehet megtakarítani, ha a műszakokat a napenergia-termeléshez igazítják, így a 20–30%-os visszwatt-veszteség komolyabb eszközigény nélkül 15–20%-ra csökkenthető. De a kisebb energiaigényű fogyasztók, kisvállalkozások, társasházak számára a többlet hasznosítására ideális megoldás lehet a hőtárolás, azaz a villamosenergia melegvízként való eltárolása is.

Felértékelődött a tervezői-kivitelezői munka minősége

A különféle intelligens, egymással összekapcsolt, gépekkel, szoftverekkel kommunikáló energiamenedzsment megoldások ugyanakkor komplex megközelítést és nagy szaktudást igényelnek. Mivel évtizedekre szóló beruházásról van szó, egy kisebb hiba is érdemben befolyásolhatja a rendszer megtérülését. Ezért a  nagyobb, SCTE-napelemes és energiatárolós beruházások esetében a korábbiaknál jóval lényegesebb szempont lett a tervezői–kivitelezői munka minősége is – hívja fel a figyelmet Trásy Balázs.

A háztartási napelemes szegmensben jelentkező nehézségek (a pályázatok kifizetési bizonytalanságai, a szaldó elszámolási rendszer kivezetése) miatt ugyanis sok, korábban csak azon a piacon aktív, talpon maradt, de a HMKE-szegmensben elegendő megrendeléshez nem jutó cég rákényszerült arra, hogy az SCTE-piacon is megjelenjen. A vállalati napelemes rendszerek telepítése azonban jóval összetettebb munkát, sokkal komplexebb műszaki tervezést igényel, mint a HMKE-k létesítése.

Különösen az elmúlt két évből számos rossz tapasztalat van ehhez kapcsolódóan a piacon, és aki óvatlan, könnyen belefuthat olyan kivitelezésbe, amely soha nem ér véget, vagy amely nem megfelelő minőségű eredményt hoz – fogalmaz a Green Geo Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, hozzáfűzve, hogy ez szintén nem segíti a vállalati napelemes rendszerek népszerűségének növekedését és a szegmens fejlődését.

A nagyobb SCTE-rendszerek üzemeltetése szintén szaktudást igényel, ami rendszeres monitoringot és évi egyszeri helyszíni felülvizsgálatot jelent (amelynek költsége a hozam néhány százalékát teszi ki), illetve a profilok, az igények változása esetén az energiamenedzsment rendszer ezekhez való adaptálását, hozzáigazítását is.

Az ilyen beruházást fontolgató vállalkozásoknak azt is érdemes figyelembe venniük, hogy a 200 kW-nál nagyobb teljesítményű napelemes rendszerek üzemeltetőinek – a rendszeregyensúly megőrzése érdekében – úgynevezett aggregátori kapacitással is rendelkezniük kell, illetve olyan eszközt is be kell építeniük, amely lehetővé teszi a termelés leszabályozását, ha a rendszerirányító ezt kéri. Noha jogszabályi kötelezettségről van szó, ezt és az ezzel járó feladatokat sok telepítő cég nem kommunikálja az ügyfél felé, ami komoly kellemetlenséggel járhat, mert az erőmű bekapcsolása csúszhat, és így több hónyi termeléstől is eleshet a beruházó.

Ettől a kötelezettségtől tartani nem kell, mert ha a rendszerirányító úgy dönt, hogy a rendszeregyensúly érdekében az SCTE-naperőmű termelését leszabályozza, akkor az érintett vállalat olyan kompenzációs díjakban részesül, amelyek legalább akkorák, mint a kieső energia ára, tehát az energiamérleget egy ilyen beavatkozás semmiképpen sem teszi negatívvá.

Így hozhatunk jó döntést

Az energiatárolós beruházásban gondolkodó vállalatok számára az is nehezíti a tisztánlátást, hogy ha kérnek 3–4 ajánlatot a piacról, egymástól nagyban eltérő műszaki paraméterekkel, méretezéssel találkozhatnak. Ennek fentebb is vázolt oka, hogy sok napelemes cégnek nincs meg a kompetenciája ahhoz, hogy egy ilyen rendszert megtervezzen, mert egy energiatárolóhoz pontos modellszimulációkat kell végezni, nem lehet ökölszámok alapján méretezni. A probléma – amely a rendszer egyéb komponensei esetében is előfordulhat – azzal járhat, hogy a megrendelő nem tud racionális, felelős döntést hozni egy akár 30 évre szóló beruházásról.

Ugyanakkor a piacon vannak olyan társaságok is, amelyek kifejezetten beruházásmenedzsment és projekt-előkészítési szolgáltatást nyújtva is segítik a megrendelőket abban, hogy az igényeikre szabott megfelelő döntést hozhassák meg.

A szakemberek szerint a cégeknek a vállalati energiamenedzsment-rendszerek piacán és a kapcsolódó szabályozási környezetben tetten érhető kihívások mellett is érdemes megfontolniuk az ilyen megoldások alkalmazását. Ez nem „csupán” azért áll érdekükben, mert így optimalizálhatják energiafelhasználásukat, és csökkenthetik kapcsolódó költségeiket, hanem például azért is, mert az ESG-követelmények a nagyvállalatok mellett már ezek kisebb beszállítóira is kiterjednek.

Kiemelt kép: canva