Egykoron több 10 millió egyed patái alatt dübörgött a föld: Észak-Amerikában az indiánok életének fontos szereplői voltak, és Európa erdeiben is gyakori vadnak számítottak. Nemrég Gelencsér László íjkészítő kaposmérői tanyáján jártunk, vele beszélgettünk ezekről a tekintélyt parancsoló, hatalmas állatokról. 

Hogyan és mikor kerültek a bölények az életedbe?

1996-ban egy új technológiát tanultam egy német íjkészítőtől, az ő egyik barátjának pedig volt egy indián boltja. Ennek az illetőnek elkezdtem indián íjakat, tomahawkokat és egyebeket készíteni, szállítani.

Majd pár év múlva, úgy 2000 környékén megmutatta a nemrég vásárolt gazdaságát, hátravitt a legelőre, ahol egy csomó bölény lakott. Abban a pillanatban, ahogy mondani szokás, szerelem volt első látásra. Ezután minden látogatásomkor – úgy évi 5–6 alkalommal – a bölényeket néztem meg először, ahogy beléptem a birtokára.

Mikor kezdtél el te magad is bölényeket tartani?

2004-ben tudtam hazahozni az első bölényeimet, ugyanis a különböző hatóságok nem igazán tudták eldönteni, hogy milyen engedélyeket kérjenek a tartásukhoz. Méretük, gyorsaságuk és erejük miatt veszélyes állatoknak minősülnek, ezért sokáig ment a huzavona. Földeket is kellett még vennem, valamint biztonságos, kétméteres vadhálóval és villanypásztorral kellett bekerítenem a területet a közel lévő vasút és közút miatt. Amikor mindez összeállt, akkor kezdődött el a történet 3 üszőborjúval és 1 bikaborjúval.

Ezek amerikai vagy európai bölények? Mi a különbség a két faj között?

Nekem amerikai bölényeim vannak. A különbség köztük tulajdonképpen csupán 10 ezer év különélés, genetikailag semmi, hiszen az állatok egy része Eurázsiából vándorolt a Bering-szoroson át az észak-amerikai területekre, és így lett belőlük amerikai bölény. Egyébként a két faj egymással is tud szaporodni, sőt szaporodóképes utódot tudnak létrehozni. Az európai bölény egyébiránt szigorúan védett, ezért nem lehet levágni, a területem eltartóképessége pedig véges, így én vágással tartom kordában a szaporulatot. Egy kis különbség egyébként a megjelenésükben is van a különböző éghajlati viszonyok és a táplálkozásuk miatt.

Hányan laknak nálad, és mekkora területen? Csak legelnek, vagy mást is esznek?

Jelenleg 29 bölényem van. Közel 17 hektáron élnek, amit 4 hektáros részekre bontva szakaszosan legeltetek velük, így mindig van bőven fű, amit legelhetnek. Emellé fűszénát és lucernaszénát is kapnak, de a természetben bőven elélnek plusz takarmány nélkül is.

Kapcsolódó bejegyzések

A bölények szerepe a klímavédelemben

Egy korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy már Magyarország területén is élnek bölények, ezenkívül Romániában, Dél-Erdélyben is megtalálható a több mint féltonnás, háromméteres emlős.

Mik azok a tulajdonságok, amelyekben a bölények eltérnek más szarvasmarhaféléktől?

Kérődző állatok, mint minden szarvasmarhaféle, csak sokkal igénytelenebbek. Télvíz idején 10 százalékot is képesek elveszíteni a súlyukból, emiatt pedig a tápanyagigényük is lecsökken. Az eredeti élőhelyükön, Amerikában Montána környékén maradtak meg legtovább a természetben, ahol igen kemény telek voltak. A hó alól sok energiába került volna kikaparni a füvet, a bölények pedig, hogy ne veszítsenek a súlyukból, inkább nem ettek. Hogy ne gyengüljenek le, rengeteg ásványi anyagot és vitamint raktároztak el, valamint a magasabb fák ágait legelték, amelyből a cellulózt is cukorrá tudták bontani, ami szintén jó módszer a túléléshez.

A szabadon élő állatoknak volt-e vagy van-e természetes ellenségük?

Nem igazán. Tényleg annyira igénytelen és szívós állatok, hogy a puskagolyón kívül más nem nagyon tud nekik ártani. Persze a farkasok esetleg egy-egy éppen haldokló egyedet ki tudtak venni a csordából, de egyébként egyik ragadozó sem volt képes egy egészséges bölényt terítékre hozni. Ami igen érdekes, hogy a nálam lévő bölények egyedül a farkashoz legjobban hasonlító németjuhász kutyámra kapták fel a fejüket, más kutyafajták – akár az agaraim, akár a komondorok –jelenlétére még csak fel sem figyeltek.

Mekkora volt a bölények létszáma Amerikában?

Nagyjából az 1700-as években mérhették fel az állományt, melynek létszámát 30–60 millióra saccolták. Először a hús- és a szőrmekereskedelem miatt kezdték el őket intenzívebben ölni, ez azonban még nem okozott volna problémát. Viszont az indiánokat a fehér ember nem tudta volna legyőzni, ezért jött ez a „remek” döntés, hogy ki kell irtani az indiánok fő táplálékát, a bölényt. Így nagyon gyorsan egyesek szerint pár százezer, de inkább ezres nagyságrend alá csökkentették ezt a hatalmas állományt.

Most mennyire tehető a bölények létszáma?

Most szerte a világban körülbelül félmillió amerikai bölény él, az európai bölényből nagyjából 5 ezer egyed él vadon leginkább Lengyelországban és Romániában.

Mi a helyzet az európai bölényekkel?

Európában a bölények inkább erdei életmódot folytattak, és olyan mennyiségben voltak jelen, hogy például Mátyás király idejében még teljesen hétköznapi dolognak számított bölényre vadászni. Később a vadászat következtében és az élőhelyeik csökkenésével a létszámuk leapadt, majd teljesen kipusztultak a természetből.

Az 1930-as évekre nagyjából egy tucat maradt, amelyek az állatkerteknek köszönhetően nem haltak ki. Így tudták az évek során visszaszaporítani azt az 5 ezer egyedet, amelyek jelenleg szabadon élnek Lengyelországban és Romániában.

Amerikai bölényből sincs sok itthon, mennyire jelent nehézséget az állományod vérfrissítése?  

Mindig próbálok innen-onnan idegen vérű bikát szerezni, például állatkertekből vagy más tenyésztőktől, sokszor csereberélünk. A legújabb, 4 éves bikám Németországból való, hamarosan pedig hoznak egy 8 hónapos borjút Erdélyből, de belga és lengyel vérvonalból.   

Milyen a szociális élete ezeknek az állatoknak?

Matriarchális felépítésű a csorda, tehát van egy vezértehén, amelyik eldönti, hogy mikor és merre mennek, illetve az ételnél az elsőbbség az övé. Nagy harcok nincsenek a tehenek között, néha azért előfordulnak viták, bár ezeknek az okait nem igazán látom. Egyébként rangsor van köztük, ez például evéskor is megmutatkozik abban, hogy ki mikor férhet hozzá az ennivalóhoz. A bika csak párzáskor dominál, máskor nem igazán zavar sok vizet.

A bikák egymás közt azonban életveszélyesek tudnak lenni, ezért sem tartok meg bikaborjút egy bizonyos kor után, nehogy tragédia legyen egy összetűzés vége. A tehenek létszámához szükséges 2 bikát is úgy váltogatom korban, hogy ne rivalizáljanak egymással.

Mit lehet tudni a szaporodásukról?

Augusztus környékén van a párzási időszakuk, a vemhesség összesen 9 hónap, azonban a magzat nem rögtön kezd el fejlődni a tehenekben, hanem jó pár hónapig nyugvó állapotban van, úgynevezett embrionális diapauza jellemző rájuk. A borjak így májusban születnek, ami logikus, hiszen akkor dús a fű, ami a megfelelő tejtermeléshez elengedhetetlen. Egyébként általában csak minden második évben lesznek vemhesek a tehenek, a borjak pedig sokszor addig szopnak (sőt néha még azután is), amíg az új utód meg nem születik, ekkor a tehén maga leválasztja a régi borjút.

És milyen a bölényhús?

Mivel a génjeinkben ma is benne van a rengeteg vitamin és ásványi anyag elraktározása, így a húsuk beltartalmi értéke rendkívül magas, alacsony a koleszterinszintje, kalóriaértéke pedig a csirkehúsé alatt van. Szakértők szerint a bölényhús a legegészségesebb vörös húsok közé sorolható.

Viszont nagyon száraz, alig van rajta faggyú, ezért a sütése fokozott odafigyelést igényel. De számos módon felhasználható, mint ahogyan a marha is.

Mennyire veszélyesek ezek az állatok?

Nem néznénk ki belőlük, de ezek a 0,5–1 tonnás állatok közel 50 km/h sebességgel tudnak futni, és igen territoriálisak. Nem szeretik, ha a területükön felesleges mozgás van, tehát azért idegeneknek nem ajánlott a legelőn mászkálni. Illetve nyilván az egymás közti rangsorvitánál is megsérülhet az ember, ha épp bent van köztük. A fiatal, 2–3 éves állatok néha be szoktak nálam is próbálkozni, ilyenkor fejjel nekem próbálnak jönni. Ekkor tilos elfutni, ehelyett kiabálva feléjük kell futni, amitől szerencsére megijednek, és visszavonulót fújnak.

Meg lehet őket szelídíteni?

Volt olyan borjú, amelyiket én neveltem fel cumisüvegből, az valószínűleg engem tekintett az anyjának, és nagyon szelíd volt, de alapesetben nem lehet őket megérinteni kézzel, nem állják a kontaktust. Ha például evés közben hozzáérünk egy bölény farához, keményen kirúg oldalra. Éppen ezért az évente kötelező vérvétel is óriási trauma számukra.

Ha valaki saját bölényt szeretne, milyen feltételekkel tartható egy ilyen állat?

A megfelelő kerítés és villanypásztor mellett nagyon fontos az elegendő terület, ugyanis zárt térben nem tud megmaradni a bölény. Istálló sem kellene nekik, de a tartási engedélyekhez arra is szükség van. És egyedül sem előnyös őket tartani, mert társas lények, minimum 2–3 tehén és 1 bika kell egy csordába. Tehát nem egyszerű, nem veszélytelen, nagy hely kell hozzá, de akinek mindez megvan, és beleszeret ezekbe a hatalmas kérődző vadállatokba, az biztosan egy életre szóló élménnyel gazdagodik, ha belevág a tartásukba.

Fotók: Börzsey Barbara