Ékszerteknős mint házi kedvenc? – Egy hobbi, amely komoly természeti károkat okoz

Ékszerteknős mint házi kedvenc? – Egy hobbi, amely komoly természeti károkat okoz
Ékszerteknős mint házi kedvenc? – Egy hobbi, amely komoly természeti károkat okoz

Hazánk természetes vizeiben ma már jóval nagyobb eséllyel találkozunk szabadon engedett ékszerteknősökkel, mint az egyetlen őshonos fajjal, a mocsári teknőssel. A sanyarú fogságban tartott, ám idővel megunt ex-házikedvencek inváziója Magyarország legtöbb értékes vizesélőhelyét fenyegeti a felelőtlen állattartóknak köszönhetően. De úgy tűnik, hogy a múlt hibáiból nem tanulunk.

Invazív teknősök: szélnek eresztett házi kedvencek a természetben

A Szarvasi-Holt-Körösön, a vízi színházat komótosan elhagyó sétahajó idegenvezetője mikrofonnal a kezében, lelkesen jelenti be az utasoknak a következő látványosságot, a kissé távoli, vízbe dőlt fa törzsén napfürdőző teknősöket, mire a turisták izgatottan fotózzák a természeti csodát, a tucatnyi mozdulatlan állatot.
Csak az óvatosan a közelükbe evező kenus kiránduló veheti észre, hogy valójában egyetlen őshonos teknős sem akad közöttük.

A helyzet nem egyedi. A Debreceni Nagyerdőben, a Békás-tó hídján sétálva láthatjuk, ahogy a díszhalak tömegében feltűnik egy-egy kis hüllő a víz felszínén. Ahogy közelebb úszik hozzánk, már látható is a tenyérnyi, díszes páncél és a vízből nyújtózó fejecske, melyen a kétoldalt húzódó vörös, esetleg sárga mintázat árulkodó jel.

Napozó ékszerteknősök – Az egyetlen hazai fajunkat, a mocsári teknőst, a robosztus állatokkal való egyenlőtlen versengés kiszorítja élőhelyéről.
Fotó: Pixabay

Egy ékszerteknős vásárlása elköteleződés akár 40 évre

Ezek az állatok valamikor diónyi méretű, eleven kis ékszerként úszkáltak egy állatkereskedés kirakati terráriumában. A parányi állatok igencsak megfizethető árúak, és ránézésre nem igényelnek túl sok törődést. A látszat rendkívül megtévesztő, ezért az alábbi jelenet mindennapos.

Egy lelkes, boldog kisgyerek távozik a kasszától szülei kíséretében, akik egy ékszerteknős megvásárlásával tettek kedvére, talán mert nem bírtak tovább ellenállni az állandó kérlelésnek. A színes kis teknős „elindul” a családdal új otthonába, kicsi terráriummal, pár egyszerű kellékkel és egy kis eleséggel felpakolva. Apu és anyu is elégedett. De vajon azt mérlegelik-e, hogy ez az apró jószág akkor is velük lehet majd, amikor a gyermekük leendő gyermeke már bőven egyetemi tanulmányait végzi?

A boltokban kapható teknősök parányi mérete és alacsony ára ne csábítson minket meggondolatlan vásárlásra!
Fotó: Pixabay

A kis teknősök a felkészületlen gazdák és a rossz tartási körülmények miatt gyakran nem érik meg a felnőttkort, de ha mégis túlélik az első éveket, akkor fenntartásuk terhei válnak kényelmetlenné: a helyigényes terrárium, a növekvő kiadások, az időigényes takarítás, a vízcsere.

Az állatka vásárlásakor felizzott pillanatnyi lelkesedés ekkorra réges-régen elillant, ezért a tulajdonosok már inkább szabadulnának a „tehertől”, ezért gyakran megszületik a kényszerű döntés: legyen a kis kedvenc szabad, valamelyik közeli tóban, folyóban.
A tett akár nemes cselekedetnek is tűnhet, mert – tudatlanság vagy közöny révén – meggyőzik magukat, hogy tulajdonképpen csak „visszaadják” kedvencüket a természetnek.
Valójában azonban ökológiai kárt okoznak, és nem mellékesen törvénysértést követnek el ezzel.

A törvényi szabályozás rendszerint késve érkezik

Az USA-ból százezres tételben érkező vörösfülű ékszerteknősök (Trachemys scripta elegans) kereskedelmét az Európai Unió 1997-ben betiltotta (hazánk 2002-ben). De az iparág ezt ügyesen megkerülve „átállt” egy közeli rokonra, a sárgafülű ékszerteknősre (Trachemys scripta scripta), mely éppúgy invazív lett hazánkban. Így már mindkét alfaj nagy számban él és vélhetően szaporodik is a vizeinkben.

2017 óta a sárgafülű ékszerteknősök kereskedelme is tilos. Hát… eső után köpönyeg.

A sárgafülű ékszerteknős a betiltott vörösfülű helyét vette át a boltok kínálatában. Ma már szabadon él, szerte az országban.
Fotó: Kántás Zoltán

A potenciálisan invazív fajokat jelenleg is árulják a boltok

Az ékszerteknősökkel rokon, kisebb termetű közönséges pézsmateknős (Sternotherus odoratus) szintén a boltok kirakatában úszkál. Sajnos nem kizárt, hogy „ideális” inváziós faj lehet belőle hamarosan.
De az eddig említett fajokon kívül kínai lágyhéjú teknőst (Pelodiscus sinensis), hieroglifás ékszerteknőst (Pseudemys concinna), Nelson-ékszerteknőst (Pseudemys nelsoni), kínai csíkosteknőst (Ocadia sinensis) és Magyarországon tiltott, nagy testű aligátorteknőst (Chelydra serpentina) is fogtak már be hazai szakemberek.

A sort lehetne folytatni a többi, kereskedésben kapható faj vizsgálatával, de a kulcskérdés általában ugyanaz: képesek-e ezek az állatok túlélni a telet a hazai éghajlati viszonyok között? Figyelembe véve azt is, hogy a klímaváltozás miatt a tartós, igazán hideg, „teknőspróbáló” időszakok egyre kevésbé jellemzőek, úgy tűnik, hogy a válasz: igen, egyre inkább képesek rá.

Hiszen a közönséges tarajosteknős és az aligátorteknős az Észak-Amerikai kontinensen még Kanada déli vidékein is megél! Így borítékolható, hogy ezek a szívós, csodálatos állatok szükség esetén vígan elbírnak Magyarország fagyosabb hónapjaival is.

A kockázatok ellenére a különböző tarajosteknős-alfajok napjainkban is elérhetők a boltok kínálatában.
Fotó: Pixabay

Az ékszerteknősök nem hibásak, ők az emberi önzés áldozatai

Az üzletekben kapható ékszerteknősök és egyéb édesvízi teknősfajok egyedei általában nagy tenyészfarmokon látják meg a napvilágot, gyakran az USA délkeleti államaiban, majd átutazva a fél világot, a kereskedelmi láncon keresztül megérkezve az üzletekbe, ott várják leendő, gondos gazdájukat. De többnyire nincs szerencséjük, mert a legtöbb vásárló nemes egyszerűséggel nem fogja fel, mit vállal, így nem csoda a későbbi kudarc.

Ha mérlegre tesszük az ékszerteknősök – de gyakorlatilag az összes egzotikus kisállat – kereskedelmére alapozott üzletág hozadékát, akkor az eredmény igen lesújtó:

A mocsári teknős hazánk egyetlen őshonos teknősfaja. Az élőhelyek elpusztítása, a környezetszennyezés, az illegális gyűjtők és az autóforgalom mellett az ékszerteknősök inváziója is fenyegeti.
Fotó: Pixabay

Lássuk be, ez a hobbi nem a természet szeretetéről, hanem az emberi önzésről szól! Az élővilágnak nem sok haszna származik belőle.

Az ékszerteknősök úszásra termettek. Gyorsan és ügyesen mozognak a vízben, ugyanakkor kissé esetlenül bár, de nagy távolságok megtételére vállalkozhatnak a szárazföldön is. Ezért szinte kizárt, hogy biztosítani tudjuk számukra a megfelelő mozgásteret az otthonunkban, (akva)terráriumi körülmények között. Sok kifejlett teknős számára a túl sekély víz miatt még az úszás élménye sem adatik meg.

A kerti tó sem ideális megoldás, ha nincs megfelelően elkerítve

Ha mégis szeretnénk ékszerteknőst tartani

Amennyiben úgy érezzük, hogy mégsem tudunk ellenállni a kísértésnek, és mindenképpen ékszerteknős vagy egyéb édesvízi teknős beszerzésén gondolkodunk, akkor érdemes rögtön egy kifejlett példányt „örökbe fogadni”, amelytől már szabadulna a gazdája. Hirdetésekben – akár tematikus Facebook-csoportokban – rövid keresgéléssel megfelelő állatra találhatunk. Így azonnal felmérhetjük a felelős tartás kihívásait, és eldől, hogy képesek lehetünk-e biztosítani a hatalmas terráriumot és egyéb feltételeket.

Ha az elmúlt évtizedek eredményét és a jelenlegi körülményeket nézzük, úgy tűnik, társadalmunk nem érett meg arra a feladatra, hogy kellő felelősséget vállaljon ilyen hosszú életű, törődés- és helyigényes, ugyanakkor természeti értékeinket veszélyeztető állatok tartása kapcsán. Megfogalmazódik tehát a dilemma: érdemes volna-e a vízi teknősök forgalmazását betiltani, mielőtt újabb problémákat generálunk?

(A cikk írója egy 22 éves ékszerteknős tulajdonosa, ennek minden örömével és kihívásaival együtt.)

search icon