A Holnapután legújabb adásában a borászat és a fenntarthatóság kapcsolatáról beszélgettünk. Vendégünk Dóber László volt, aki a Balatonnál található kéthelyi Kristinus Borbirtok szőlésze és farmmenedzsere. A Kristinus Borbirtok pár éve még konvencionális borászatként működött, azonban egy ideje áttért a biodinamikus gazdálkodásra. Ennek előnyeibe, nehézségeibe, elméleti és gyakorlati ismereteibe avatott be minket vendégünk, de azt is megtudtuk tőle, miben különbözik ez a típusú gazdálkodás a fenntartható mezőgazdasági működés egy másik válfajától, az organikus gazdálkodástól és borászattól.
Hazánk híres a remek borairól, ám jó, ha tudjuk, hogy a bor előállításának hatalmas a karbonlábnyoma. Ahhoz, hogy egy borászat fenntarthatóvá tudjon válni, érdemes megfontolnia a biodinamikus gazdálkodásra való áttérést. Ezt vallja a Holnapután aktuális adásának vendége, Dóber László, aki a biodinamikus borokban utazó kéthelyi Kristinus Borbirtok szőlésze és farmmenedzsere. A biodinamikus gazdálkodás ráadásul nem valami újkeletű, a közelmúltban népszerűvé vált zöldirányzat, hanem egy idén éppen százéves hagyománnyal rendelkező módszer, melynek elméleti alapjait az elismert osztrák filozófus, Rudolf Steiner fektette le 1924-ben. Az adásban Dóber László felfedte nekünk, hogy miért volt szükség már száz évvel ezelőtt is a biodinamikus gazdálkodásra való átállásra, valamint abba is beavatott minket, hogy a mezőgazdaságon belül a borászat miért csak a 90-es években vált biodinamikussá.
Kapcsolódó bejegyzések
Fenntartható borászat – Ez a jövő?
Hatos Fanni borász, sommelier segítségével körbejártuk a fenntartható borkészítés érdekességeit.
Abban a kérdésben szintén rendet tettünk, hogy miként jönnek a biodinamikus gazdálkodáshoz a különböző Holdfázisok, illetve Dóber László megvilágította számunkra, miért szükséges ősszel trágyával töltött tehénszarvat ásni a talajba. Mivel a biodinamikus gazdálkodás alapvetően olyan mezőgazdasági gyakorlat, amely kizárólag természetes anyagokat és folyamatokat alkalmaz a növények termesztéséhez, valamint a minőségi élelmiszerek előállításához, Dóber rámutatott arra, miként lehet kiváltani a műtrágyát, a kémiai növényvédő és rovarirtó szereket, valamint a borkészítéshez használt adalékanyagokat, és eloszlatta azt a tévhitünket, hogy az ilyen típusú gazdaságokban nem használnak gépeket.
Az adás harmadik negyedében a biodinamikus és az organikus borászat közötti különbségeket listáztuk, így pedig kiderült számunkra, hogy az organikus borászat vagy organikus gazdálkodás lényegében a biodinamikus borkészítés előszobája, hiszen nem kötelező eleme az állattartás, és általánosságban is kevésbé szigorú előírások mentén zajlik. Ezt követően a Kristinus Borbirtok szőlésze hangsúlyozta, hogy fogyasztóvédelmi szempontból mennyire fontos megszerezni, majd használni az egyes termékeken a biodinamikus vagy organikus forrást igazoló certifikációt, és hogy bár ez a termelő, a borászat számára komoly költségekkel járhat, a minőséget igazoló hivatalos tanúsítvány később megtérülhet a termékek beárazása révén, ugyanis szemmel látható az organikus és biodinamikus élelmiszerek, borok iránti piaci igény.
Kapcsolódó bejegyzések
Szüretre fel, ha a Hold is úgy akarja!
Van különbség a bio és natúr borok között, a biodinamikus borászat pedig mégegy lépcsőfok a természetesség felé. Mely már spirituális kötődéssel is bír.
Az utolsó blokkban azt vettük górcső alá, hogy a Balaton közelében működő Kristinus Borbirtokon a biodinamikus gazdálkodáson kívül milyen erőfeszítéseket tesznek még Dóber Lászlóék a fenntarthatóbb üzemelés érdekében. Szó esett többek között a birtokon működő étteremben használt környezetbarát tisztítószerekről, a megújuló energiáról, a könnyített súlyú palackokról, valamint arról is, hogy mennyire látható a balatoni borászatokat tekintve a fenntarthatóságra és a biodinamikus gazdálkodásra való törekvés. A részletek kiderülnek a Holnapután legújabb adásából!
Kiemelt kép: Canva
