Az ólom lassú méreg és komoly kockázat a gyerekek fejlődésére nézve, így jó ha tudjuk Magyarországon a régi csövek miatt 740 ezer ember lehet veszélyeztetett.Nézzük, mit érdemes tenni az ólom ellen.
Milyen a hazai vízminőség? Előző cikkemben górcső alá vettem az arzénos vizek helyzetét. Bár kiderült, hogy elvétve még most is jelen van az arzén, de összességében kijelenthető, hogy a magyar vezetékes vízhálózat minősége jó. Nem kis munka van emögött, évente 60 ezer vízmintát vizsgálnak 60 jellemző alapján, tehát évi 900 ezer eredmény születik. Eszerint az ivóvizünk 99-100%-ban megfelelő, de szolgáltatók és régiók között azért vannak eltérések. Szerencsére már 10 éve nem volt hálózati vízhez köthető megbetegedés. Jellemzően ezek korábban is a bevizsgálatlan, ásott kutakhoz voltak köthetőek.
A csapvizünk minőségéért, egészen a házba kapcsoló főcsőig a szolgáltató felelős, ám sajnos van olyan másodlagos szennyeződés, ami ezután kerül a vízbe. Pontosan ilyen az ólom is, melynek jelenlétéért az idős vízcsövek felelősek.
Az ólom egy mérgező nehézfém, melynek káros hatása már közismert, de ez nem volt mindig így. Mivel könnyen formálható, már az ókortól kezdve széleskörűen használták, többnyire konyhai használati tárgyaknál. De a híres római vízvezetékek is ólomból készültek. Az viszont kevésbé ismert, hogy az első édesítőszer az ólom-acetát volt. Szintén a rómaiak vették észre, hogy az ólomedényekben tárolt bor édesebb volt. Ezért az ólomban forralt bort is használták édesítésre. Pompeiben talált maradványok csontjaiban jól kimutatható az ólom jelenléte, természetesen ennek meg is volt az egészségügyi következménye. De az első konzerveket is ólommal zárták le, melynek hatása szintén meglátszott a tengerentúlra befutó hajók legénységén.
Kapcsolódó bejegyzések
Már az ókorban is sújtotta az embereket az ólomszennyezés
A bibliai korokban, 3000 évvel ezelőtti városias települések temetőiben elhantolt csontvázak fogainak vizsgálatából kiderült, hogy már abban az időben is környezetszennyezés sújtotta az embereket, elsősorban ólom került a szervezetükbe.
Ólom a vizeinkben
A Nemzeti Népegészségügyi Központ országos monitoring kutatást végzett, melynél 60 valószínűsíthetően érintett területről, 2274 épületből, 2779 helyről vettek mintát, és kiderült, hogy bizony az ólomszintet nézve nem rózsás a helyzet. Ezután létrehozták az országos csapvíz ólomtartalom-kockázati térképét. Itt háztömbös leosztásban, egy 5 fokú színskálán nézhetjük meg, hogy mennyire érintett az ingatlanunk. A térkép egyébként az épületek korának kalkulációval készült, és nem biztos, hogy ha piros a háztömbünk, már ólmos is a víz.
Az ólomból készült vezetékekből kerül a nehézfém a csapvízbe, és ebben elsősorban az 1975 előtt épült ingatlanok az érintettek. Ezért hivatalosan az ingatlan tulaja a felelős, de a teljes vízvezeték cseréjére törvényileg ők sem kötelezhetők. A csapnyitáskor vett minták 14%-a, a kifolyatott minták 6%-a meghaladta a WHO és az Unió által is bevezetett 10 mikrogramm/liter határértéket. A határérték feletti minták aránya a különböző korú épületekben jelentős eltérést mutatott, az 1945 előtt épült házaknál elérte a 25%-ot.
A monitoring kutatás után 3 évig, 2017-től 2020 márciusáig zajlott a lakossági „Nyitott Laboratórium” vizsgálat. Bárki bekapcsolódhatott, és elküldhette a vizét ingyenes vizsgálatra. A program országos volt, a 3 év alatt 8826 minta érkezett 369 különböző településről és Budapest összes kerületéből. Egy V. kerületi édesapa is bevizsgáltatta vizét, és kiderült, hogy a határérték 6-szorosa található benne, és kifolyatás után is a duplája.
Az ivóvíz ólomtartalma nagyon változó lehet épületszárnyanként, szintenként, de még egy lakáson belül is akár nagyságrendi különbségek is előfordulhatnak. A csapvíz ólomtartalmát több tényező jelentősen befolyásolja, köztük a legfontosabb a vele érintkezésbe kerülő ólomcsövek hossza és a pangási idő (azaz, hogy meddig áll a csőben a víz), hiszen ez eredményezi a változékony ólomtartalmat. Egyedi, kiugró értékeket okozhat az is, ha a hálózatban korábban lerakódott vasüledék a hozzá kötődött ólommal együtt felkavarodik, és így eljut a fogyasztói csapig.
Az ólom elsősorban a fővárosban és az 5000 fő feletti települések régi ingatlanjainál, óvárosi kerületeiben jelent problémát. Budapesten 50 ezer, vidéken további 32 ezer ilyen épület található, összesen 740 ezer ember lehet az ólom hatásának kisebb-nagyobb mértékben kitéve. A kockázati kalkulátor segít eldönteni, hogy mennyire vagyunk érintve.
Milyen tünetei vannak az ólommérgezésnek?
Az ólom fő beviteli forrása ma is a levegő, a por és az élelmiszerek. Az összes bevitelnek csupán kb. 10-15%-át teszi ki a csapvíz.
Fontos megjegyezni, hogy nehézfémekből semennyinek nem kéne lenni a szervezetünkben. Minden bevitt ólom növeli a vérólom szintet, egy része beépül a csontjainkba is. Az ólommérgezés tünetei kortól függően eltérőek. A felnőttek szervezetébe bekerülő ólom 5-10%-a, míg a gyerekeknél 50%-szívódik fel. Tehát egy kisgyereknél már a 10 mikrogramm/liter is veszélyes, míg felnőtteknél a 20mikrogramm/liter még észrevétlen.
Az ólommérgezés tünetei a vérszegénység, magas vérnyomás, memóriazavar, koncentrációs nehézségek, idegrendszeri zavarok. Gyerekeknél a lassult növekedés, koordinációs zavarok, beszéd- és értelmi zavarok. Elsősorban a 6 év alatti gyerekekre, valamint a terhes anyák magzataira veszélyes. A kismamáknál a terhesség alatt a kalcium mellett az oda lerakódott ólom is kioldódik a csontokból, és károsíthatja a magzat idegrendszerét, fejlődési rendellenességet okozva.
Az ólommal is ugyanaz a helyzet, mint az arzénnal, forralással nem eltávolítható, és ekkora mértékben a víznek sem ízén és szagán nem érezhető. Így nem árt elővigyázatosnak lenni. A csapokat ivás, vagy főzés előtt pár percig folyassuk ki, hogy a pangó vizet eltávolítsuk. Ezt elég, ha naponta egyszer megcsináljuk, és az ivásra szánt vizet hűtőben tároljuk. Egyébként a terhelt területeken iváson kívül a víz minden másra használható (locsolás, tisztálkodás, fogmosás).
Hol tudom bevizsgálni a csapvizem minőségét?
Ha kismama, kisgyerekek vannak a családban, vagy új lakásba költözünk, érdemes bevizsgálni a vizünket. A részleges vezetékcsere nem segít, sőt növelheti is a szennyezést, mert az eddig vízkővel fedett ólomcsövek szabaddá válhatnak.
A bevizsgálás már nincs ingyen, de szerencsére megfizethető áron elérhető. Budapesten és környékén igénybe vehető a Fővárosi Vízművek szolgáltatása. Azt is választhatjuk, hogy mi vesszük le, és visszük be a mintát, így egy tesztelés mindössze 2.410 Ft-ba kerül. Ha egy kifolyatott és egy nem kifolyatott vizsgálatot kérünk, az is 5000 Ft alatt van.
Ha kiderül, hogy ólomveszély fenyeget, létezik otthoni megoldás is a kiszűrésére. A hivatal több eszközt is bevizsgált, de felhívták a figyelmet, hogy csak szükség esetén használjuk ezeket. Ennek az az oka, hogy ha nem cseréljük a szűrőjüket, a baktériumok még nagyobb egészségkárosodást okozhatnak, mint az ólom. A legegyszerűbb és legolcsóbb eszköz a Laica aktívszenes, ezüstionos vízszűrő kancsója, mely 6-7000 Ft-tól elérhető, és az alacsony és közepes ólomszintet megfelelően csökkenti. A legjobb megoldásnak, a csapra szerelhető Doulton készülék bizonyult, mely kiszűri az összes ólmot, de a hasznos ásványi anyagokat csak részben távolítja el. Ennek ára magasabb, 40-70 ezer Ft közé esik, és időközönként szükséges a szűrőt cserélni.
Fotók: Canva.com
