Környezetvédelem, éghajlat-politika, fenntarthatóság: olyan témák, amelyek mellett egyetlen állam sem mehet már el szó nélkül. Az Európai Unió támogatási keretei egyre inkább szorgalmazzák ezeket a feladatokat, ám a magyar uniós támogatások lehívásának aránya továbbra is alacsony. Az MFOI, azaz a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda többek között azért jött létre, hogy ebben is támogassa a magyar gazdasági szereplőket, valamint segítő kezet nyújtson a felzárkózásban és az uniós támogatások kiaknázásában.

Az MFOI tevékenysége igen sokrétű, éppen úgy, ahogyan a megpályázható uniós források is. Az iroda a pályázatírás mellett stratégiai tanácsadással és szakpolitikai felkészítéssel is segíti többek között a vállalkozásokat, az önkormányzatokat, de minden más magyar szereplőt is lehetőségeik kiaknázásában.

Dr. Petri Bernadett, a közvetlen uniós források felhasználásának koordinálásáért felelős miniszteri biztos (Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium), valamint a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezetője elmondta, hogy az MFOI alapvetően azért jött létre, mert Magyarországon a közvetlen uniós forrásokból származó pályázatok lehívási aránya alacsony, nem arányos a lakosság méretével. Az iroda feladata az, hogy feltárja a miérteket, és megállapítsa a lehívások stagnálásának okait. A cél az, hogy növeljék a pályázatok számát, és segítsék a pályázókat a folyamat során.

Magyarországon rendszerszintű problémával állunk szemben: az uniós pályázatok kis száma az egész közép-kelet-európai régióra jellemző, éppen ezért van szükség egy olyan szakmai csapatra, amelyik végigkíséri a folyamatot, feltárja a lehetőségeket, segíti konzorciumok létrehozását (cégek, vállalkozók, bankok vagy egyéb befektetők ideiglenes együttműködése valamilyen nagyszabású pénzügyi művelet kivitelezéséhez, azaz lényegében tőkeösszevonás valamilyen nagyobb gazdasági beruházás céljából – a szerk.), a pályázati felhíváshoz jól illeszkedő projekt kidolgozását, valamint a pályázat beadását is.

Elsősorban cégeket, egyetemeket, kutatóintézeteket, társadalmi szervezeteket segítenek, tehát voltaképpen minden jogi intézményt Magyarországon és Közép-Kelet Európában egyaránt. Feladatuk egészen addig terjed, amíg az Európai Bizottság el nem bírálja a beadott pályázatot, de igény esetén akár az ezt követő szakaszban is segítséget nyújtanak. Maga a folyamat tehát hosszú, akár több éven átívelő. Ebben nagy előny, hogy az MFOI betekintést nyer az uniós döntéshozatali folyamatokba is, ugyanis brüsszeli irodát is működtet.

Kapcsolódó bejegyzések

Olyan lépésre készül az EU, amely utat mutathat a világnak klímaügyben

Megkezdődött az Európai Unió tagállamainak egyeztetése a klímaügy szempontjából rendkívül fontos 2040-es kibocsátáscsökkentési célról. Akár az is előfordulhat, hogy az EU a klímasemlegesség elérését 2040-re tűzi ki, a globális célkitűzésnél egy évtizeddel korábbra.

Innen tudják azt, hogy a lehető legkorábbi beavatkozás szükséges ahhoz, hogy eredményt tudjanak elérni egy-egy pályázás során. Ennek a folyamatnak pedig az a végkifejlete, hogy végül több nyertes projektet indítanak, képesek befolyásolni a szakpolitika-alkotást, vagy akár olyan folyamatokat is, amelyek jelenleg relevánsak az Európai Unió költségvetésének és jövőjének szempontjából.

Célkeresztben a klíma-, a természet- és a környezetvédelem

Az MFOI, az uniós irányokat figyelve, kiemelt helyen kezeli a fenntarthatóságot, a klímavédelmet és a környezetvédelmi lépéseket.

Zsámba Judit, az MFOI projektmenedzsere (brüsszeli iroda), valamint a LIFE Kapacitásépítés projekt vezetője olyan közvetlen uniós programokkal, alapokkal foglalkozik, amelyek klímavédelmi, környezetvédelmi és energetikai projektek megvalósításához biztosítanak forrást. Ennek egyik fő területe a LIFE Program, amely az egyetlen alap a közvetlen uniós források között, amely kifejezetten klímavédelmi, tiszta energiával kapcsolatos, illetve környezet- és természetvédelmi célkitűzések elérését támogatja.

De mit is értünk ezen? A fenntartható, körforgásos, klímasemleges, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló gazdaság megteremtését, aminek keretösszege 5,4 milliárd euró 2021-2027 között. Ebből az összegből, az idei évben 571 millió eurót írtak ki pályázható célokra.

A LIFE Program esetében jellemző az időszakosság: a felhívások jellemzően a tavaszi hónapokban jelennek meg, az őszi időszakra esik a beadási határidő, tehát a pályázóknak 4–5 hónap áll rendelkezésre egy projekt előkészítésére.

A környezet- és éghajlatpolitika lehetőségei

A LIFE Program két fő területen és négy alprogramon keresztül támogat projekteket. Ez a két fő terület a környezet, valamint az éghajlatpolitika.

A környezeti területen belül elérhető a Természet és biológiai sokféleség alprogram, amely Európa természetének védelmét, helyreállítását, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítását és a diverzitás helyreállítását célozza.

A környezeti területen belüli másik alprogram témája a Körforgásos gazdaság és életminőség. Ez az alprogram a mérgező anyagoktól mentes, fenntartható környezet helyreállítását, visszaállítását támogatja. Itt a környezet minőségének javítása a cél akár erőforrások újrafelhasználásával. Ezek olyan erőforrások lehetnek, mint pl. a hulladék, a víz, a levegő, a talaj és a vegyi anyagok.

A másik fő terület az éghajlatpolitika, itt szintén két alprogram érhető el a pályázók számára. Az egyik az Éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás alprogram, amely energiahatékonysági projekteket támogat. Ahogy az alprogram neve is mutatja, itt a fő cél az, hogy a projektekkel mérsékeljék az éghajlatváltozás hatásait. Ezen túl a városi infrastruktúrát, a városi ivóvízhálózatot, a mezőgazdaságot, az erdészetet, a turisztikát is segítik abban, hogy alkalmazkodni tudjanak az éghajlatváltozás okozta kihívásokhoz.

Kapcsolódó bejegyzések

Klímasemlegesség 2050 – Hol az ember a zöldátmenetben?

A Green Policy Center konferenciájának fókuszában a zöldátmenet jobb megértése, és kézzelfoghatóvá tétele állt.

A program két fő célja tehát a kedvezőtlen hatások mérséklése, valamint a meglévő infrastruktúra, a meglévő épületek éghajlati változásokhoz való alkalmazkodásának elősegítése.

És végül a negyedik alprogram a Tiszta energiára való átállást szorgalmazza, ami ebben a költségvetési időszakban új alprogramként mutatkozik be. Itt pedig a megújuló energia használata, a klímasemlegesség elérését segítő projekteket támogatják. Az alprogram célja a tiszta energiára való átállásban lemaradt ágazatok és régiók projektjeinek támogatása.

Változó, de nagy intenzitású támogatások

A legtöbb ügyfelet elsősorban az érdekli, hogy milyen támogatási intenzitással valósíthatja meg projektjét, tehát milyen mértékű támogatásra számíthat. A LIFE esetében ez mindig a projekt típusától függ. Sokféle projekttípust különböztetünk meg, ezek támogatási intenzitása jellemzően 60% és 95% között van, de a nagy átlagot tekintve ez leginkább 60%. Van lehetőség a 95%-os intenzitás elérésére is, ami nagyon kedvező, hiszen csak 5% önerőt szükséges hozzátennie a pályázónak. A verseny Európa-szintű, sőt a támogatás nem csak uniós tagországokból pályázható. Ahol 95% a lehetséges támogatási intenzitás, ott nyilvánvalóan még nagyobb lesz a verseny, hiszen értelemszerűen erre sokkal többen pályáznak.

Pályázatokat bármely jogi személy benyújthat. Egyes felhívások tartalmazhatnak néhány korlátozó részletszabályt, de Zsámba Judit azt mondja, hogy a LIFE általánosságban – sok más programhoz hasonlóan – elérhető a legtöbb jogi entitás számára. Például a nemzeti parkok nagyon sikeres pályázók a Természet és biológiai sokféleség alprogram keretein belül, de pályázhatnak a LIFE-ban pl. kkv-k, nagyvállalatok, startupok, önkormányzatok, egyetemek, civil szervezetek, állami intézmények is. Ráadásul ebben az esetben opció lehet – szemben sok más közvetlen uniós alappal – az önállóan vagy tisztán magyar konzorciummal történő pályázás, míg néhány esetben az az általános feltétel az irányadó, miszerint három különböző országból három különböző szervezetnek kell pályáznia.

Sikeres pályázatok, bíztató jövő

Magyarország nincs rossz pozícióban a LIFE Programban. Maga a program 1992 óta létezik, és 2001 óta pályázható Magyarországon is. Ez a több mint két évtized elég volt arra, hogy a lehetőség beépülhessen a köztudatba. A Természet és biológiai sokféleség alprogramban nagyon bejáratott pályázói közeg van, akik már nemzetközi szinten is megfelelő kapcsolatokkal rendelkeznek. Így ezen alprogram tekintetében a LIFE-számok egészen jók, azonban a többi alprogram vonatkozásában a lehívási arányok közel sem kielégítők.

2019-ben indult az „A rákosi vipera természetvédelmi helyzetének javítása a Pannon régióban” című projekt. A megvalósítás során a legfontosabb feladat a rákosi vipera potenciális hazai élőhelyeinek és elterjedési területének még pontosabb feltérképezése, valamint a Rákosivipera-védelmi Központban tenyésztett viperák kibocsátása az arra alkalmasnak ítélt élőhelyekre a Kiskunsági, a Fertő-Hanság és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságok területein. A projekt célja, hogy 2025-re a faj természetvédelmi státusza javuló tendenciát mutasson, a kibocsátásoknak és élőhelykezeléseknek köszönhetően növekedjen a magyarországi rákosivipera-állomány.

Egy másik jó példa nyertes magyar LIFE-projektre a 2020-ban indult, 9 éves integrált (illetékes hatóságok által végrehajtott projekt) „Útiterv Magyarország utolsó szénrégiójának biztonságos, hatékony és alacsony széndioxid-kibocsátású átalakításához” című projekt. A projekt átfogó célja a magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) végrehajtásának elősegítése, különös tekintettel az MVM Mátra Energia Zrt.-nél megvalósuló lignitkivezetés támogatására, valamint az erőmű és térsége fenntartható, igazságos átmenetének biztosítására.

Az idén ősszel benyújtott pályázatok eredményéről csak 2025 márciusában lesz információ, amely jól tükrözi azt az időigényességet, amely egy közvetlen uniós projekt előkészítésétől a projekt megvalósításának kezdetéig tart.

Hogyan lehetnek hatékonyabbak a pályázatok a jövőben?

Dr. Petri Bernadett pár hete Brüsszelben tárgyalt az Európai Bizottság (European Commission) Környezetvédelmi Főigazgatóság részlegvezetőjével (Directorate-General for Environment – DG ENV) és csapatával. Ennek jelentősége azért is nagy, mert a jövőre vonatkozó finanszírozási terveket tárgyalták meg, amelyek a leendő pályázók számára kulcsfontosságú információk. A jelen helyzetet, az elmúlt pályázati időszakot is értékelték, ami azért is fontos, mert így sokkal élesebb kép rajzolódik ki a jövő pályázati lehetőségeit illetően.

A főigazgatóság különböző politikákat javasol és hajt végre, amelyek elsősorban a környezetvédelemmel kapcsolatosak, de ugyanúgy hatáskörébe tartoznak az energetikai kérdések, illetve a körforgásos gazdaság is.

A főigazgatóság kiemelte, hogy a 2014–2020-as ciklushoz képest megduplázódott a magyar nyertes LIFE-projektek száma, ami a jövő szempontjából is ígéretes.

A magyar szervezetek elsősorban a Természet és biológiai sokféleség alprogramban sikeresek. A körforgásos gazdaság terén nagyon jó a szakpolitikai teljesítmény, éppen ezért fokozni kell a pályázatok mennyiségét.

A jövő pályázati sikereinek az esélye több fronton is növelhető. Nagyon fontos például a nemzeti kapcsolattartó pontok hatékonysága. Olaszországban, Spanyolországban ezek már jól működnek, országosan lefedik a programmal kapcsolatos tevékenységeket, és ez nagyban segíti azt, hogy bevonják a civil társadalmat is, illetve a privát befektetéseket is ösztönzik.

A hatékonyság növelésén túl a jövő kérdései is lényegesek. Jelenleg az új, hétéves pénzügyi keret tervezése zajlik az uniós támogatásokat illetően, és jól látszik, hogy egy újfajta megközelítés várható az Európai Bizottság részéről, ami nem biztos, hogy előnyös lesz Magyarország számára.

Ez azt jelenti, hogy egy meglehetősen széles célcsoport osztozik egy alacsony keretösszegen, ami a hazai viszonyokat nehezíti.

Az is látható, hogy sokkal több szinergia lesz a kutatás-fejlesztés területén. Hallani lehet arról is, hogy az Európai Bizottság számos programot egyetlen nagy alapba fogna össze. Ez egyfelől jó, hiszen ez a lépés megszüntetné vagy legalábbis csökkentené a töredezettséget, másfelől viszont hátrányos lehet, mert nagyon centralizálttá válnának a programok, így elveszhet a LIFE Program közérthetősége.

Az is jól látszik, hogy a Bizottság egyre inkább arra törekszik, hogy fokozza a versenyképességet, és megszüntesse az úgynevezett stratégiai függőséget. A zöldpolitika megjelenhet versenyképességi finanszírozásban, a versenyképesség pedig megjelenhet zöldpolitikai finanszírozásban. Ez annyiban előnyös lehet, hogy kicsit jobban bekapcsolhatja az ipari szereplőket a programba, ami több olyan szektorközi projektet is eredményezhet, ahol nemcsak a civil szféra képviselteti magát, hanem akár ipari szereplő is.

Összességében tehát a hatékonyságnövelés és az információáramlás előnyösen hathat a pályázásra, ebben pedig az MFOI is sokat segíthet.

Tájékoztatás és képzés: a sikeres pályázatok kapujában

Zsámba Judit arról is beszámolt, hogy egy átfogó projekt végrehajtása zajlik (LIFE – Enhanced Capacity Building in Hungary; LIFE HUNCAPBUILD22), amelynek célja minden jogosult magyar szereplő támogatása, hogy a jövőben sikeresen pályázhassanak LIFE-projektekre.

Ez egy konzorciumban megvalósuló projekt, ahol az MFOI a konzorciumvezető, illetve az Energiaügyi Minisztérium és az Agrárminisztérium is konzorciumi tag. A hároméves projekt 2023. június 1-jén indult el, és fő célja az, hogy a LIFE-projektekben való részvétellel kapcsolatos tájékoztatást és képzést nyújtson minden jogosult magyar szereplő számára. A cél az, hogy a már meglévő kompetenciákat és ismereteket bővítsék, valamint olyan fórumokat hozzanak létre, amelyek segítik LIFE-projektek indulását és ezekhez kapcsolódó pályázatok benyújtását. A sikeres pályázat benyújtásokat tehát sikeres projektekké szeretnék fejleszteni.

De mi segítheti ezt a folyamatot?

Többek között a tavasszal megjelenő felhívásokhoz kapcsolódó országos Információs Nap, amelyen a frissen megjelent felhívásokról adnak tájékoztatást.

Emellett az MFOI külföldi tanulmányutakat is szervez a nemzeti kapcsolattartó kollégák (NCP) számára. Az utak keretében ellátogathatnak a LIFE-ban eredményes uniós országokba, és az ott használt jó gyakorlatokat megismerve növelni tudják a hazai sikerek esélyét.

Ezenkívül lehetőség nyílik egy, a teljes projektmenedzsment-ciklust bemutató képzéssorozat elvégzésére is, amely a projekt előkészítésétől a megvalósítás végéig felöleli a folyamatot.

A fiatal generáció sem marad edukálás nélkül. Egy innovatív ötletverseny valósul meg az MFOI szervezésében idén ősszel, melynek keretében felsőoktatási intézmények hallgatói LIFE-kompatibilis ötleteket nyújthatnak be, a nyertes pályamunkákat pedig projektekké fejleszthetik az MFOI segítségével, illetve hazai energia-, környezetvédelmi, természetvédelmi szektorokban releváns szereplőkkel is összekötve őket.

Így a már hazai szinten a LIFE Programban érdekelt szereplők mellett a fiatal generációt is egy élhetőbb, környezettudatosabb és energiahatékonyabb jövő felé terelhetik

Kérjük, hogy a LIFE felhívásokra történő pályázás esetén felmerülő szakmai, jogi, pénzügyi és adminisztratív kérdéseket a life@mfoi.org email címre küldjék meg.

A cikk az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a CINEA véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé.

LIFE HUNCAPBUILD22 projekt a LIFE Program 2021–2027 által, a 101101875 számú támogatási megállapodás keretében részesült finanszírozásban.