Megkezdődött az Európai Unió tagállamainak egyeztetése a klímaügy szempontjából rendkívül fontos 2040-es kibocsátáscsökkentési célról. Akár az is előfordulhat, hogy az EU a klímasemlegesség elérését 2040-re tűzi ki, a globális célkitűzésnél egy évtizeddel korábbra.

A világon elsőként az EU jelölte ki 2050-ig elérendő célként a karbonsemlegességet (az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete tudományos álláspontjának megfelelően), vagyis azt, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-re olyan alacsony szintre szorítja vissza, amelyet a természetes és mesterséges karbonnyelők már képesek megkötni. A 2021-ben ugyancsak az európai klímatörvényben 40%-ról 55%-ra emelt 2030-as kibocsátáscsökkentési cél szintén élenjárónak számít a globális klímaküzdelemben (ahogyan a korábbi, 2020-ra 20%-os csökkentést előirányzó, sikeresen teljesített cél is az volt).

Kapcsolódó bejegyzések

Év végi összesítés: Így áll most a világ a klímaváltozással

Miközben a résztvevők többsége igyekszik megragadni az ENSZ klímacsúcsa (a COP28) által sokak szerint képviselt utolsó esélyt a klímakatasztrófa elkerülésére, a jelentések alapján ez már egyre inkább csak gyors és radikális cselekvéssel érhető el.

A köztes évtizedfordulóra azonban az EU mindeddig nem jelölt ki hivatalos emissziócsökkentési célszámot, márpedig a polgárok, a gazdaság és a politikai döntések szempontjából elengedhetetlen, hogy – a kiszámíthatóság biztosítása végett – 2040-re vonatkozó klímacélt is kijelöljön önmaga számára. Erre tekintettel az Európai Bizottság által 2019-ben alapított Európai Zöld Megállapodás részeként elfogadott klímatörvény felhatalmazta a testületet, hogy terjesszen elő egy alapos hatásvizsgálaton alapuló 2040-es kibocsátáscsökkentési célszámot.

Az Európai Bizottság ennek érdekében nyilvános konzultációt indított, amelynek eredményeit a szintén a klímatörvény értelmében létrehozott Európai Klímaügyi Tudományos Tanácsadó Testület javaslatával együtt becsatornázzák majd a döntéshozatali folyamatba.

Már 2040-re megközelítheti a klímasemlegességet az EU

A 2040-es klímacél meghatározásával a világnak szintén irányt mutathat az EU, de az eddigiek alapján nem várható könnyű döntés az ügyben. Az már korábban kiderült, hogy Wopke Hoekstra, az EU klímaügyi biztosa minimális célként 90%-os kibocsátáscsökkentési értéket jelölne ki 2040-re az 1990-es szinthez képest. Az Európai Bizottság ugyanakkor majd csak február 6-án esedékes javaslatában teszi közzé az EU 2040-ig szóló éghajlati céltervére vonatkozó hivatalos javaslatát, de meglepő lenne, ha az eltérne a fentiektől.

Annál is inkább, mivel a klímaügyi biztosi álláspont nagyjából összhangban van a Tudományos Tanácsadó Testület által ajánlott klímacéllal, amely ugyanakkor jelentésében 95%-os célértéket sem tartana túlzottnak. Sőt, a testület lényegében elismeri, hogy még ez a cél is elmaradna a méltányostól, utalva arra, hogy a 2030 előtti kibocsátáscsökkentés jelenleg tervezetthez képest történő felgyorsításával lehetséges lenne egy ennél is nagyobb és szerinte igazságosabb cél elérése is.

Kapcsolódó bejegyzések

Sosem történt még ilyen: nevén nevezték a klímaválság fő felelősét

A vártnál több, a szükségesnél kevesebb – mértékadó vélemények alapján talán így foglalható össze legjobban az ENSZ minap véget ért 28. éves klímacsúcsa (a COP28), valamint az eredményei. De pontosan mit is sikerült elérni a világ legnagyobb klímakonferenciáján? Mutatjuk.

A testület ezt az EU lehetőségeire, a globális szempontokra, illetve az úgynevezett karbon- vagy szén-dioxid-büdzsére hivatkozva állítja. Utóbbi azt az üvegházhatásúgáz-mennyiséget jelenti, amennyi még kibocsátható 2050-ig anélkül, hogy katasztrofális mértékű klímaváltozást idézne elő.

A 90%-os cél meglehetősen ambiciózusnak értékelhető, amit az is jelez, hogy a zöldszervezetek korábban minimálisan 80–90%-os kívánatos és lehetséges célértékekről beszéltek. A tudományos testület álláspontjával szinkronban azonban a zöldszervezetek között akad olyan is, amely szerint az EU-nak már 2040-re meg kellene céloznia nettó üvegházgáz-kibocsátása 100%-os csökkentését, aminek érdekében a 2030-as célt 65%-ra lenne szükséges emelni a jelenlegi 55%-ról.

Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy az EU a 2050-es globális céldátumnál 10 évvel korábban, 2040-re elérné a karbon-, illetve klímasemlegességet, vagyis a nettó 100%-os emissziócsökkentést, amire a globális céldátum teljesítéséhez is szükség lehet, tekintettel például arra, hogy Kína és India ezt csak 2060-ig, illetve 2070-ig tervezi megvalósítani saját gazdaságában. Összevetésül, 1990 és 2022 között az Európai Unió jelenlegi tagállamainak karbonemissziója 32,5%-kal esett.

Magyarország a szkeptikusok között

Az EU 27 környezetvédelemért felelős minisztere, illetve államtitkára január 15-én és 16-án Brüsszelben tartotta meg az első tárgyalási fordulót arról a kérdésről, hogy a közösség 1990-hez képest milyen mértékben csökkentse a klímaváltozás fő felelősének tartott karbonemissziót a következő évtized végéig.

A 2040-es 90%-os kibocsátáscsökkentési célt több tagállam kormánya is támogatja. Sőt, nem energetikai profilú vállalatok és olyan országok is vannak, amelyek – a politikusi megnyilatkozások alapján – ennél merészebb tervek elfogadását sem zárják ki. Ilyen Bulgária és Írország kormánya, ahogyan feltételezhetően a klímaügyekben gyakran kooperáló magas ambíciójú országcsoport más tagjai, például Finnország, Svédország, Luxemburg, Hollandia és Spanyolország is legalább ilyen mértékű kibocsátáscsökkentési cél mellett foglal majd állást.

A szkeptikusok táborába tartozik például Magyarország, amely 2024 második félévében az EU Tanácsának soros elnöke lehet. Az Euractiv beszámolója szerint Raisz Anikó, környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár úgy fogalmazott, Magyarország reális, elérhető célokat szeretne látni 2040-re, a nemzeti sajátosságok figyelembevételének fontosságát hangsúlyozva. Az olyan, klímaügyben szintén nem a leginkább nagyratörő államok közé tartozó országok, mint Olaszország és Málta még nem jelezték preferenciáikat, ahogyan egyelőre Németország és Franciaország sem.

A helyzetet bonyolítja, hogy júniusban európai parlamenti választásokat tartanak, ami a politikai erővonalakat átrajzolva befolyásolhatja a célmeghatározási folyamatot. Így az uniós klímapolitikai ambíciót visszafoghatja a költségek miatt aggódó egyes kormányok és iparágak ellenkezése. Azzal együtt is, hogy az előrejelzések szerint a klímaváltozás az eddigieknél is pusztítóbb hőséget, szárazságot, viharokat, árvizeket és erdőtüzeket szabadíthat el Európa-szerte, aminek beláthatatlan költségvonzatai lehetnek, nem beszélve az emberi életre gyakorolt hatásokról.

Sokba kerülhet, de sokat is hozhat a konyhára

A 90%-os kibocsátáscsökkentési cél esetleges hatálybaléptetésének lehetséges hatásait vizsgáló elemzések nem egységes képet festenek. Az árak esése ellenére még mindig viszonylag magas energiaköltségektől szenvedő és versenyképességi kihívásokkal küzdő európai ipar szempontjából aggályos, hogy az értékelések szerint a 90%-os kibocsátáscsökkentési cél elfogadása 400 euró fölé küldheti az 1 tonna szén-dioxid kibocsátásának áraként is értelmezhető uniós karbonkvóták árfolyamát. (Ez cikkünk írása idején 65 euró körül alakul.)

Ugyanakkor ebben az esetben – éppen az emisszió csökkenése miatt – az itteni cégeknek a jelenleginél értelemszerűen már jóval kevesebb kvótát kellene vásárolniuk. Több elemzés arra mutat rá, hogy a megújulóenergia-kapacitások és -termelés növekedése már most érezhetően lefelé szorítja az elsősorban a fosszilis energiahordozók drágulása által hajtott áramár-emelkedést. Ez pedig a jövőben még inkább így lehet, ahogyan a zöldtechnológiák egyre inkább elterjednek és fejlődnek, költségeik pedig várhatóan tovább csökkennek. Nem beszélve arról, hogy ezáltal gyakorlatilag megvalósulna az EU teljes energiafüggetlensége.

Ami az uniós klímacél meghatározásának és elfogadásának további menetét illeti, amint az Európai Bizottság előterjeszti javaslatát, megkezdődik a rendes uniós jogalkotási eljárás, amelybe az Európai Parlament és az EU-tagállamok Tanácsa is bekapcsolódik, és ez általában legfeljebb két évig tart.

Kiemelt kép: canva