A Holnapután legújabb adásában a klímaválság, valamint a fenntarthatóság nehézségeire megoldásokat kínáló vállalkozásokba történő kockázati tőkebefektetésekről beszélgettünk. Vendégünk Török József, a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap befektetési igazgatója volt, aki már több mint egy évtizede foglalkozik kockázati tőkebefektetésekkel. Miután kitekintettünk arra, hogy milyen finanszírozási formák érhetők el a vállalkozások számára, megnéztük, hogy az alapítók milyen módon indíthatják el a forráskeresést, és mit szükséges tenniük azért, hogy meggyőzzék a befektetőket arról, hogy megéri őket támogatni. Emellett rávilágítottunk a kockázati tőkebefektetés és az egyéb pénzszerzési lehetőségek főbb különbségeire, majd a kockázati tőkepiac múltjában, jelenében és jövőjében merültünk el.
Török József, a Kék Bolygó Klímavédelmi Kockázati Tőkealap befektetési igazgatója volt a Holnapután című rádió- és podcastműsorunk aktuális adásának vendége, a témát pedig a klímaválság nehézségeire megoldásokat kínáló vállalkozásokba történő kockázati tőkebefektetések szolgáltatták. Először azt a kérdést tettük tisztába, hogy van-e különbség a kezdő és a már érett vállalkozások számára rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek között, majd végigvettük, hogy ha egy cégnek pénzre, anyagi támogatásra van szüksége, hogyan, milyen úton indíthatja el a forráskeresést, illetve egy cég mivel tudja meggyőzni a befektetni vágyókat arról, hogy őt támogassák, az ő termékeibe, újításaiba fektessenek be.
Kapcsolódó bejegyzések
Milyen szempontokat vizsgál a kockázati befektető a döntése előtt? – 1. rész
Az előző két részben átvettük, hogy mi a kockázati tőke lényege, hogyan működik, és miben más, mint a jól ismert finanszírozási formák (hitel, pályázat). A következő kétrészes cikkben azt mutatjuk be, mi alapján választ a befektető a hozzá érkező lehetőségek közül, az alapítóknak milyen kérdésekre kell tudniuk válaszolni, és hol vérzik el a befektetésre várók jelentős része.
A műsor második negyedében Török József a kockázati tőkebefektetések, valamint a banki hitel és a vissza nem térítendő támogatást nyújtó pályázati összegek közötti különbségeket fejtette ki részletesen. Foglalkoztunk azzal, hogy milyen feltételekkel és ellenszolgáltatásokkal jár a kockázati tőke bevonása egy vállalkozásba, és azzal is, hogy miként befolyásolja a vállalkozás döntéshozatalát a kockázati tőkebefektetők részvétele. Azt is megbeszéltük, hogy miben más a Kék Bolygó Tőkealap a többi befektetőhöz képest.
Ezt követően arról esett még szó, hogy melyek azok a szempontok, amelyek alapján egy cég eldöntheti, hogy felkészült-e a befektetőivel való együttműködésre, és hogy egy cégtulajdonosnak a saját cégében milyen feladatokat kell megoldania a befektetés előtt, hogy a befektető is úgy érezze, az adott cég készen áll a tőkeinjekcióra. Feltártuk továbbá, hogy hol találhat rá egy cég a megfelelő befektetőre, amikor pedig sikerült megtalálnia, hogyan juthat el hozzá, keresheti meg a támogatási kérelmével.
Kapcsolódó bejegyzések
Milyen szempontokat vizsgál a kockázati befektető a döntése előtt? – 2. rész
Múlt heti cikkünkben áttekintettük, hogy a piaci igény és a menedzsment miért meghatározó szempontok egy befektetés mérlegelésekor, és milyen érdeket követve vizsgálja ezeket a tőkebefektető. Lássuk a további szempontokat!
Miután végigmentünk azokon a pontokon, amelyek elsősorban érdekelhetik a befektetőket egy támogatandó vállalkozással kapcsolatban, a kockázati tőkebefektetések elmúlt tizenöt évével, jelenlegi helyzetével, valamint a lehetséges jövőjével foglalkoztunk. Eközben pedig Török József világossá tette számunkra, hogy miben más az európai vagy akár az amerikai piac, mint a magyar, illetve a zöld jellegű befektetések trendjeit szintén áttekintettük. A részletekért érdemes meghallgatni a Holnapután legújabb adását!
Kiemelt kép: Canva
