Donald Trump beiktatását követően azonnal számos olyan rendeletet írt alá, amelyek célja a Biden-adminisztráció klímapolitikai intézkedéseinek visszavonása, az ország energiaszektorának megerősítése, valamint az amerikai olaj- és gáztermelés fokozása.
Az Energiastratégia Intézet elemzésében összefoglalta az elnök első hónapjának legfontosabb energetikai intézkedéseit, melyek rövid távon ugyan az ország gazdasági érdekeit szolgálják, közép- és hosszú távon viszont jelentős környezeti károkhoz és nemzetközi feszültségekhez vezethetnek.
Donald Trump beiktatása után azonnal nemzeti energiavészhelyzetet hirdetett. Ez egy olyan különleges jogállás, amelynek kihirdetése az elnök kizárólagos hatáskörébe tartozik, elrendelésére pedig akkor kerülhet sor, ha az energiaellátásban fellépő súlyos zavarok vagy fenyegetések olyan mértékben veszélyeztetik az Egyesült Államok gazdasági stabilitását, nemzetbiztonságát vagy lakossági energiaellátásának biztonságát, hogy azokat a meglévő szabályozási és piaci mechanizmusokkal már nem lehet hatékonyan kezelni.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi várható klímaügyben Donald Trumptól?
A bolygónak és a klímavédelmi céloknak határozottan nem kedvez, hogy Donald Trump lett az USA 47. elnöke.
A kihirdetéséhez szükséges jogalapot több jogszabály biztosítja, köztük az Energy Policy and Conservation Act, a Defense Production Act, a National Emergencies Act, valamint a United States Code 3. könyv 301. szakasza. A január 20-án kiadott elnöki rendelet alapját az utóbbi kettő jogszabály adta. A rendelet értelmében kiszélesednek az elnök azon jogkörei, amelyekkel enyhíteni tud a környezetvédelmi szabályozásokon, és fel tudja gyorsítani az energiaipari projekteket.
Az olajpiac stabilizálása érdekében elrendelheti a stratégiai olajtartalék felszabadítását, továbbá módosíthatja az energiaimportra és -exportra vonatkozó szabályozást, emellett meghatározhatja az energiafelhasználási prioritásokat a kritikus iparágak és a lakosság energiaellátásának garantálása érdekében. Ezenfelül irányelveket is megfogalmazhat az energiaszektor, különösen az energiainfrastruktúra fejlesztését és védelmét szolgáló beruházások ösztönzésére.
Az indoklás szerint az előző adminisztráció „káros és rövidlátó” energiapolitikája az energiafüggetlenség csökkenéséhez, az energetikai infrastruktúra leromlásához és az energiaárak emelkedéséhez vezetett, a rendkívüli lépést tehát az amerikai energiafüggetlenség helyreállítása, az energiaárak gyors növekedése, valamint az infláció egyaránt szükségessé tette. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az energiaellátás biztonsága kulcsfontosságú nemzetbiztonsági kérdés, különösen a külföldi szereplők által jelentett fenyegetések – például az infrastruktúrát célzó támadások, az árupiacok manipulálása vagy az energia fegyverként történő felhasználása – miatt.
Kapcsolódó bejegyzések
Várható valódi zöld fordulat Amerikában?
Joe Biden klímapolitikával kampányolt, most kiderülhet, hogy komolyan goldolta. Vajon tartja-e szavát, ha ez a népszerűségébe kerülhet?
Az elnök emellett külön kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia és a technológiai iparág dinamikus fejlődése jelentősen növeli az ország elektromos hálózatának terhelését, ezért azt a gazdaság versenyképességének fenntartása érdekében sürgősen bővíteni kell.
A rendelet egyértelműen mutatja, hogy az új adminisztráció miként értelmezi az energia fogalmát. Trump kormányzata elsősorban a hagyományos energiahordozókra – a kőolajra, illetve annak finomított típusaira, a földgázra és annak cseppfolyósított változatára, az uránra, a szénre, a bioüzemanyagokra, a geotermikus hőre, valamint a kritikus ásványi anyagokra – tekint energiaforrásként.
Ez a szemlélet köszön vissza az elnök fosszilis energiahordozókat és az azokhoz kapcsolódó iparágak fejlesztését középpontba állító energiapolitikai irányvonalában is. A rendelet egyik legfontosabb része, hogy a mostani kormányzat végrehajtó szervei és ügynökségei bármilyen jogszerű vészhelyzeti hatáskörrel élhetnek annak érdekében, hogy biztosítsák a belföldi energiaforrások kitermelésének hatékonyságát.
Az elemzés teljes terjedelmében az Energiastratégia Intézet publikációjában olvasható.
Fotó: Canva