Állattartók között, érthető okokból, óriási riadalmat keltett a rendkívül fertőző száj-és körömfájás vírus, ami elsősorban a párosujjú patásokra veszélyes. Mind egészségügyileg, mind gazdaságilag óriási terhet ró az országra az utoljára 50 éve problémát okozó vírus. A kisbajcsi telepen megjelenő betegség egyelőre nem terjedt tovább, de az ország számos részében tilalmakat, korlátozásokat vezettek be. A vírus terjedéséről, hatásairól a Nébih szakértőjét kérdeztem.

A betegség elsősorban a szarvasmarhákat, juhokat, sertéseket, kecskéket és egyes vadfajokat érinti. Mivel igen sok fajról beszélünk, terjedése gyors. Lappangási ideje 2-7 nap, de bizonyos esetekben 21 nap is lehet, emiatt is nehéz kordában tartani. Tünetei főként a láz, hólyagok megjelenése és sántaság; a felnőtt állatokat magas megbetegedési, de alacsony mortalitási ráta jellemzi. A fiatal állatokat a hirtelen szívelégtelenség kockázata is veszélyezteti.

Kapcsolódó bejegyzések

Marha nagy félreértés, hogy száműzni kellene a teheneket az élelmezésünkből

A fenntartható élelmiszerrendszerekben van helye az állati eredetű tápláléknak. Az azonban nem mindegy, mit, mennyit és milyen arányban eszünk! Miben jobbak a tyúkok, és miben a marhák, ha környezeti hatásról van szó?

Habár az elhullási arány alacsony, megjelenése esetén a teljes állományt le kell ölni a fertőzés továbbterjedésének megfékezésére, ez történt a kisbajcsi telep 1400 szarvasmarhájával is. A betegség a fertőzött állományok leölésével, az állatok szállításának korlátozásával és biológiai biztonsági intézkedésekkel fékezhető meg. Ez azonban nagyfokú gazdasági problémát is jelent: például egyes országok korlátozták a magyar exportokat, a gazdák megélhetését is veszélybe sodorja, a termelés csökkenése és a vakcinázás csak az érintett régiók esetében 28 milliárd USD éves veszteséget is jelenthet.

De gondoljunk csak bele, mit él át egy olyan telep és gazda, akinek ez az élete, megélhetésének forrása, ráadásul szereti is az állatait. Magát a poklot. A betegséget tehát borzasztóan komolyan kell venni, amit a hatóságok meg is tesznek. A Nébih válaszolt a legfontosabb kérdésekre.

A ragadós száj-és körömfájás megfékezése jelentős, hiszen térdre kényszerítheti a magyar mezőgazdaságot. Milyen intézkedéseket vezettek be eddig, és hol tart most a védekezés?

Az állategészségügyi hatóság a járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendelt el, és megkezdődött az állomány teljes felszámolása. Az állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, és felállította a gazdaság körül a 3 km-es védőkörzetet és a 10 km-es felügyeleti körzetet, amelyekben megkezdődött a fogékony állatok számbavétele és szűrővizsgálata.

Kapcsolódó bejegyzések

Újonnan felbukkanó kórokozók: a denevérek mint a koronavírus és az ebola „gazdái”

Az emberiség végre fellélegzett a koronavírusból, gondolhatnánk, ám a veszély nem múlt el. Az emberi terjeszkedés nyomán bármikor előfordulhat, hogy nagy pusztításra képes kórokozókkal kerülünk kapcsolatba. Ezen terjeszkedések egyik legkockázatosabb területe a legutóbbi időkig még háborítatlan erdők és barlangok világa, hiszen olyan gazdafajokat és mikrobákat rejtenek, amikre nem vagyunk felkészülve. Dr. Földvári Gáborral beszélgettünk az újonnan felbukkanó kórokozókról és hogy Magyarország mennyire veszélyeztetett általuk.

A betegség tovább terjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el, melyekről bővebben a Nébih közleményében lehet olvasni. Az intézkedéseket folyamatosan felülvizsgálják a járványhelyzet alakulása alapján.

Mi a protokoll egy fertőzött állomány esetén?

Ha megerősítik, hogy egy állatállományban megjelent a ragadós száj- és körömfájás megbetegedés, akkor az állategészségügyi hatóság azonnal helyi zárlatot rendel el. A létesítményben tartott valamennyi fogékony állatot leölik és az állatok testét ártalmatlanítják. Ugyanez vonatkozik a gazdaságban található valamennyi szennyezett termékre és anyagra is, majd a fertőzött létesítményt szigorított módon tisztítják és fertőtlenítik.

Mennyire kell tartani a vírus további terjedésétől?

Az állategészségügyi hatóság mindent megtesz, hogy elfojtsa a járványt és megakadályozza a betegség tovább terjedését. Mindannyiunk közös érdeke, hogy megelőzzük ennek az erősen fertőző, nagy gazdasági kárt okozó betegségnek a terjedését, ezért kiemelt jelenőséggel bír, hogy az állattartók következetesen betartsanak minden járványvédelmi előírást, állategészségügyi szabályt és az elrendelt szigorú hatósági intézkedéseket.

Egyre több haszonállatokat is érintő vírusfertőzésről hallani (sertéspestis, száj- és körömfájás). Utóbbira 50 éve nem volt példa. Minek tulajdoníthatjuk ezeket a vírusmegjelenéseket? Mire számíthatunk a jövőben?

Állategészségügyi szempontból Európa szerencsés helyzetben van, ugyanis ezt a területet számos olyan súlyos, nagy gazdasági kárt okozó állatbetegségtől sikerült mentesíteni, amelyek a világ többi részén a mai napig előfordulnak. Az, hogy az ilyen vírusok ismételten felütik fejüket, illetve az új, nálunk korábban soha elő nem forduló állatbetegségek megjelenhetnek (pl. kiskérődzők pestise), számos tényezőnek tulajdonítható:

• Globalizáció és nemzetközi kereskedelem, ami hozzájárulhat a kórokozók gyors terjedéséhez a világ különböző részei között.
• Intenzív állattenyésztés és magas állatsűrűség.
• Klímaváltozás és az emberi tevékenység egyéb hatása a környezetre, amely növeli a vadon élő állatok és háziállatok közötti érintkezés lehetőségét, elősegítve a kórokozók terjedését.

A fenti tényezők miatt a jövőben is számítani lehet korábban már felszámolt fertőzések ismételt előfordulására, illetve új kórokozók megjelenésére, amelyek komplex problémát, és fokozódó kihívást jelentenek az állategészségügyi hatóságok számára.

Mit mutat a hazai védekezés, van olyan terület, amit erősíteni kell? (állatorvosi hálózat erősítése, járványügyi intézkedések stb.)

A hatósági állatorvosi rendszerben dolgozó szakemberek jelenleg is kiváló munkát végeznek, és meghatározó szerepet töltenek be a védekezés sikerében. A jövőben a kapacitás további bővítése és az informatikai struktúra folyamatos fejlesztése még biztosabb alapot teremt a kihívásokra való felkészüléshez, valamint a gyors és hatékony intézkedések megvalósításához.

Milyen hatással lehet a hazai mezőgazdaságra, ha egy ilyen veszedelmes vírus „elszabadul”? Miképpen védekezhetnek az állattartók ez ellen?

A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző betegség, amely a párosujjú patás állatokat érinti. Terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is.

Fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden járványvédelmi előírást, hogy sem idegen állományból érkező állatokkal, sem ragályfogó tárgyakkal (pl. telepre érkező autók), sem a telepre érkező emberek cipőjével vagy ruházatán ne hurcolják be fertőzést a gazdaságukba.

Az állattartók, ha állataikon a betegség tüneteit észlelik, azonnal értesítsék az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot! A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+36-80/263-244) is.

Az állattartók a járvány alakulásáról, a betegséggel kapcsolatos információkról a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán tájékozódhatnak

A nagy telepek mellett számos kisebb, de megélhetési állattartót is érinthetnek az intézkedések. Esetükben mit javasol a hatóság? Illetve számíthatnak valamilyen kárpótlásra az állattartók, ha a telepüket is érinti a vírus?

A betegség nem válogat a gazdaságok mérete szerint, így minden párosujjú patás állatot tartónak ébernek kell lennie és meg kell tenni minden óvintézkedést a vírus a behurcolásának megelőzésére.

Az állami kártalanítási rendszer a bejelentési betegségek okán a gazdaságokat ért károkat jelentős mértékben fedezi az agrárkár-enyhítési alapból. A fertőzés felszámolásával kapcsolatos költségeket – így az állatok leölését, az állati tetemek ártalmatlanítását, a szükséges berendezések és eszközök beszerzését, a fertőzött anyagok megsemmisítését és a fertőtlenítést – teljes egészében a magyar költségvetés biztosítja.

A fertőzés megállítására tehát igen jó esély van. De ahogyan a hatóság is elmondta, a jövőben is számíthatunk hasonló megbetegedésekre, hiszen a globalizáció és a klímaváltozás rendkívül kedvez a vírusok terjedésének.

Kiemelt kép: canva