Az elmúlt években Horvátország számos eredményt ért el a zöldátállás területén, ám ezek megvalósításához szüksége volt az Európai Beruházási Bankhoz (EIB) hasonló pénzügyi szereplők rekordösszegű támogatására. A pénzintézet által finanszírozott projektek elsősorban a klímavédelemre és ezzel összhangban a horvát városok és vállalatok energetikai felkészítésére, illetve a közösségi közlekedés fejlesztésére fókuszálnak, ám megvalósításuk kapcsán több strukturális probléma is érzékelhetővé vált.

A horvát zöldátállás

A zöldátállás az elmúlt években a horvát fejlesztések egyik központi témája lett. Andrej Plenković miniszterelnök szerint a 2022-es 29,5%-ról 2030-ig 42,5%-ra növelnék a megújuló energiaforrásoknak az ország energiaigényének kielégítésében játszott szerepét. Ehhez igyekeznének kihasználni a zöldhidrogénben és a geotermikus energiában rejlő lehetőségeket.

A szükséges fejlesztések a horvát államtól komoly pénzügyi támogatásra számíthatnak. A Környezetvédelmi Minisztérium például 2025-ben 651,8 millió euró összegben biztosít forrásokat a zöldátállás támogatására. Ezeket elsősorban hulladékgazdálkodásra, megújulóenergia-termelésre és a vízgazdálkodási rendszer fejlesztésére lehet fordítani. Emellett kiemelt támogatási területet jelent a lakossági napelemek és a hőszivattyúk üzembe helyezése is. Marija Vučković, környezetvédelemért és zöldátállásért felelős miniszter 2025 januárjában tett nyilatkozata alapján Horvátország 2025-ig 4800 kilotonna szén-dioxidot távolított el a légkörből, és ezt a mennyiséget 2030-ig 5527 kilotonnára kívánja növelni.

Kapcsolódó bejegyzések

Pár év alatt megtérül a hőszivattyú telepítési költsége

A hőszivattyú telepítésének megtérülési ideje függ a meglévő rendszertől és számos egyéb körülménytől.

A zöldátállást szolgáló projektek pénzügyi ösztönzéséhez Horvátország az Európai Unió által biztosított támogatási formák java részét igénybe veszi. Zágráb az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) és a Kohéziós Alap Horvátország számára kiutalt hányadának 31, illetve 39%-át fordítja klímavédelmi és energetikai célokra, így összesen 2,56 milliárd eurót szán a körforgásos gazdaság támogatására, hatékonyságnövelő intézkedésekre, valamint további 650 millió eurót a biodiverzitás megőrzésére. Emellett azonban további külső finanszírozási források bevonására is szükség van. Az egyik legjelentősebb ilyen külső finanszírozást biztosító partnere az Európai Beruházási Bank.

Az Európai Beruházási Bank által finanszírozott projektek

Az EIB 1977 óta van jelen Horvátországban. Támogatásai mintegy 56%-ban különféle hitelekhez kapcsolódnak. Ezeket elsősorban a horvát bankszektoron keresztül juttatja el a legnagyobb végső kedvezményezetti kört jelentő kis- és középvállalkozásokhoz. Az EIB-pénzek második legnagyobb kedvezményezettje a közlekedési szektor, amely a támogatások 18,79%-ában részesült. A szektorba áramló pénzeket eddig elsősorban a vasúti és a városi közlekedési infrastruktúra fejlesztésére fordították. A harmadik legjelentősebb támogatotti kört az energetikai szektor szereplői adják, erre a területre érkezett ugyanis az EIB támogatásainak 10,54%-a. Emellett Horvátország az EIB forrásaiból fejlesztette víz- és csatornahálózatát, hulladékgazdálkodását, távközlési, egészségügyi és ipari szektorát is.

Kapcsolódó bejegyzések

A 2050-es klímasemlegesség elérhetetlen zöld pénzügyek nélkül – Podcast-ajánló

Fenntartható pénzügyek nélkül nem működhet a zöld átmenet. A gazdasági mutatószámok átalakítása is fontos szempont, de miként lehetséges ez?

Az elmúlt években megvalósított fejlesztései révén Horvátország az EIB hiteleinek egyik legnagyobb kedvezményezettjévé vált. 2023-ban az EIB 464 millió euró támogatást nyújtott az országnak, 2024-ben pedig 1,24 milliárd eurót. Ez a rekordméretű tavalyi összeg a horvát GDP 1,4%-át tette ki (a Magyarországra érkező 314 milliós támogatás a hazai GDP 0,2%-ára tehető). A források a fenntartható városi és közlekedési infrastruktúrára (674 millió euró), a zöld és digitális átállásra (300 millió euró), a kis- és középvállalkozói szektor támogatására, a környezeti és szociális (lakhatási) beruházásokra, illetve az automatizálási és digitalizációs célú innovatív projektekre érkeztek.

A fentiek mellett az EIB 30 millió eurót ígért a Horvát Villamosműveknek (HEP), hogy az meg tudja valósítani a Korlatba tervezett napelemparkját. A bank a horvát városok számára is komoly támogatásokat biztosított a zöldátállás elősegítéséhez. Ennek keretében Zágráb 207 millió eurót kapott városfejlesztési célokra, például megújuló energetikai fejlesztésekre, közösségi közlekedésre és lakhatásra. Az ország különböző fenntartható városfejlesztési projektjei szintén részesültek forrásokban, Split, Fiume, Eszék és Varasd pedig tanácsadási szolgáltatást vehetett igénybe dekarbonizációs, lakhatási, egészségügyi, közlekedési és környezetvédelmi projektjeihez. A városokkal az EIB általában egy 3–4 évre szóló keretmegállapodást köt, amelyben rögzítik a városvezetés fejlesztési céljait, ám a konkrét projektekről a későbbiekben a város maga dönthet. Az EIB által nyújtott támogatások egyik kulcságazatának egyébként a klímavédelem számít, emiatt nem meglepő, hogy Horvátországban 2024 folyamán összesen 721 millió eurót különítettek el ilyen típusú támogatásokra.

A támogatások során felszínre került nehézségek

Az EIB horvátországi támogatásaival kapcsolatban az utóbbi időben több nehézség is felszínre került. Az elmúlt években a kormány sikeresen le tudott hívni nagy mennyiségű forrást az Európai Uniótól, ám a pénzek kezelésével már nem tudott hatékonyan megbirkózni. Ez a probléma az EIB által támogatott projektek esetében is fennáll. A szervezet ezt azzal igyekszik kivédeni, hogy tanácsadást is kínál a horvát közigazgatás számára.

További kihívást jelent a horvát gazdaság és a horvát cégek mérete. A privát szférában tevékenykedő vállalatok kis méretük miatt gyakran nem felelnek meg az EIB kritériumainak. Állami támogatások esetében az EIB 50 millió euró, míg kis- és középvállalkozások esetében 20–25 millió euró támogatást nyújt, ez azonban nincs összhangban a magánszektor 5–10 millió eurós beruházásivolumen-igényével. Emiatt a projektek 50%-át finanszírozó pénzintézet a horvát kis- és középvállalkozásoknak nem tud közvetlen támogatást nyújtani, hanem az összeget csak a Horvát Újjáépítési és Fejlesztési Bankon (HBOR) keresztül tudja folyósítani. A bank ezért 200 millió eurós hitelt kapott arra, hogy a szektor zöldberuházásaihoz finanszírozási segítséget tudjon nyújtani. Ezzel párhuzamosan a Privredna Banka Zagreb (PBZ) 169 millió eurót, az Erste Bank pedig 132 millió eurót kapott a vállalkozások és a klímavédelemhez köthető projektek támogatására, illetve új pénzügyi eszközök bevezetésére.

Horvátország az elmúlt években tehát komoly eredményeket ért el a zöldátállás terén, illetve a klímavédelmi célok elérésében, és úgy tűnik, hogy a fennálló nehézségek ellenére tervei megvalósításában a következő évek során is számíthat a regionális és a nemzetközi pénzügyi szereplők támogatására.

Forrás: Energiastratégia Intézet

Kiemelt kép: canva