Az ökorasszizmus a környezeti igazságtalanság egyik fajtája, amiről akkor beszélnek a szakemberek, ha bizonyos politikai intézkedések vagy ipari beruházások nagyobb szennyezéssel járnak, és jobban növelik az egészségügyi kockázatok mértékét az amerikai őslakosok körében és egyéb, a rasszizmus által érintett közösségekben, mint a fehér lakosságban.
Az Energiastratégia Intézet tanulmánya szerint a környezeti igazságtalanság egyik vállfaját jelentő ökorasszizmusról akkor beszélhetünk, ha bizonyos fejlesztések, illetve politikai intézkedések szándékosan vagy nem szándékolt módon az átlagosnál nagyobb szennyezést és egészségügyi kockázatot eredményeznek, és jobban növelik az egészségügyi kockázat mértékét az amerikai őslakosok körében, valamint más, a rasszizmus által érintett közösségekben, illetőleg ha ezen csoportok tagjai a társadalom többi tagjához képest kevésbé tudnak hozzáférni például a tiszta vízhez vagy a tiszta levegőhöz.
Kapcsolódó bejegyzések
„Fúrni, fúrni, fúrni” – Trump első hónapjának energetikai döntései
Az új amerikai elnök energetikai intézkedései rövid időn belül jelentős környezeti károkhoz és nemzetközi feszültségekhez vezethetnek.
A fogalom még az 1980-as években a környezeti igazságosságért küzdő mozgalom feltűnésével párhuzamosan alakult ki az Egyesült Államokban. Annak ellenére azonban, hogy a problémára már több évtizede felfigyeltek, a környezet szennyezése és rombolása, illetve a klímaváltozás mind a mai napig aránytalanul nagy mértékben érinti az említett közösségeket: a kanadai környezetvédelmi aktivista, David Suzuki szerint a feketék, az őslakosok és más, történelmileg marginalizált csoportok a higany- és a bitumenszennyezés, a kloroprén-kibocsátás és egyéb környezetkárosító anyagok miatt évek óta szenvednek az ökorasszizmus következményitől.
Kapcsolódó bejegyzések
3+1 kiváló játékfilm a környezetszennyezésről
Négy nagyszerű és elgondolkodtató mozit ajánlunk a környezetszennyezésről.
A jelenség tipikus esete az, amikor a rasszizmus által érintett csoportok közelében helyezik el a szennyező vagy a környezetvédelmi szempontból egyéb módon veszélyes ipari létesítményeket, illetve amikor ezek az üzemek az említett csoportok közelében nem tartják be a környezetvédelmi előírásokat. E csoportok tagjai ráadásul a munkahelyükön gyakran az átlagosnál jóval nagyobb mértékben ki vannak téve a mérgező vegyi anyagoknak, és ez fokozza körükben az egészségügyi kockázatok kialakulását.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva