A Holnapután soron következő adásában vendégünk dr. Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára és a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke volt, akivel a vízgazdálkodás jelenéről és jövőjéről beszélgettünk. A víz egyszerre többlet és hiány Magyarországon, egyre sürgetőbb kérdés, hogyan tudunk alkalmazkodni a szélsőséges időjárási eseményekhez, az árvíz jelentette kockázatokhoz és az aszályokhoz. Tibor több évtizedes tapasztalata alapján mutatta be, hogyan formálódik át a hazai vízgazdálkodás a klímaváltozás nyomására, és milyen lehetőségeink vannak a fenntartható jövő felé vezető úton.
A dr. Bíró Tiborral készült beszélgetés világosan megmutatta, hogy a vízgazdálkodás fontos stratégiai kérdés, amely alapjaiban határozza meg Magyarország jövőjét. Árvíz, aszály, víztöbblet és vízhiány, ezek a kihívások egyszerre vannak jelen, és csak komplex, közösségi és tudományos alapokra épülő megoldásokkal kezelhetők.
Az első részben vendégünk mesélt szakmai pályájáról, arról, hogyan került kapcsolatba a vízgazdálkodás világával, és miért tartja most különösen aktuálisnak a témát. Kiemelte, hogy a mai szemlélet eltér a néhány évtizeddel ezelőtti gyakorlattól a klímaváltozásnak köszönhetően. Ma már nemcsak a víz elvezetésére kell figyelnünk, hanem legalább annyira a megtartására is. A víz nem csupán gazdasági, hanem ökológiai erőforrás is, amelynek megőrzése a jövő egyik legfontosabb feladata.
Kép: canva
Kapcsolódó bejegyzések
Már most is luxus csak úgy elengedni a vizet a kertünkből: a házikertben is vízgazdálkodásra van szükség
A vízkészleteink kifogyhatnak, ha nem teszünk mi is lépéseket a saját kertünkben: ezek ráadásul kis energiabefektetéssel is sokat segíthetnek az aszályos időszakokhoz való alkalmazkodásban.
A beszélgetés második blokkjában a tavalyi árvíz tapasztalatait elemeztük. Bíró Tibor rámutatott arra, hogy az esemény nem volt egyedülálló jelenség, hanem jól illeszkedik abba a hosszabb távú trendbe, amelyben egyre gyakoribbak és szélsőségesebbek az árvízi helyzetek. A klímaváltozás és a folyószabályozások miatt a kockázatok folyamatosan nőnek, ezért a védekezés mellett az előrelátó tervezés is kulcsfontosságú.
Kép: Bíró Tibor
A harmadik részben arra kerestük a választ, hogyan fordulhat elő, hogy egyes térségekben egyszerre kell szembenézni víztöbblettel és vízhiánnyal. A kisvizek gyakoribbá válása, az aszályos időszakok és a csapadék szélsőséges eloszlása komoly kihívások elé állítják mind a mezőgazdaságot, mind a településeket.
Kép: canva
Végül az árvízi kockázatok változásáról beszélgettünk. A klímaváltozás hatására gyorsabban és kiszámíthatatlanabbul érkezhetnek az árvizek, miközben a hagyományos védekezési formák – például a gátak megerősítése – önmagukban már nem bizonyulnak elégségesnek.
Aki pedig még többet szeretne hallani a vízgazdálkodásról, az árvizekről és az aszályokról, mindenképpen hallgassa végig a beszélgetésünket!
Kiemelt kép: canva
