Az Európai Bizottság és az Európai Parlament ellentétes állásponton van GMO-ügyben, míg előbbi támogatja, addig utóbbi jórészt ellenzi a géntechnológiával módosított termékek behozatalát. Az ügy rávilágít arra, hogy a témával kapcsolatban milyen komoly érdek- és ideológiai ellentétek feszülnek az EU csúcsszervezetein belül is.
A Klímapolitikai Intézet cikkében végigveszi a legfontosabb tudnivalókat a GM növényekkel kapcsolatban. A témában kevésbé jártasak számára kiderülhet, hogy mit jelent pontosan a GMO, és miért problémás a használatuk. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a cikket.
Mi is az a GMO?
Az eljárás, amellyel a génmódosított növényeket létrehozzák, bonyolult biotechnológiai folyamat. Ennek során az eredeti élőlény DNS-ét módosítják gyakran más fajok örökítőanyagát is felhasználva. Ez a módszer a gyógyszeriparban teljesen bevett gyakorlat, ezzel szemben nem egyértelmű a haszna a növénytermesztésben, sőt számos kérdést felvet.
Már az gyanakvásra adhat okot, hogy a GM növények előállítása és szabadalma a világ legnagyobb agrokémiai vállalatainak kezében van. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó például nem gyűjthet magot, hogy azt majd a következő évben elvesse, hiszen a mag az adott növényt „kifejlesztő” cég tulajdonában van.
Közben ezek a módosított növények akár véletlenül is kereszteződhetnek a „természetes” növényekkel, szennyezve örökítőanyagukat. Ezzel az a probléma, hogy a GMO-kat elsősorban arra fejlesztették ki, hogy kevesebbet kelljen permetezni, azaz a növények eleve termeljenek vagy tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek elpusztítják a kártevő rovarokat.
Ez oda vezet, hogy a növényekben termelődő toxinok pusztító hatást gyakorolnak a biodiverzitásra, miközben elképzelhető, hogy az emberi egészséget is károsítják. Mivel a biztonságossági vizsgálatok vagy elmaradtak, vagy rövid időre és szűk területre korlátozódtak, nem jelenthető ki, hogy a GM növények termesztése biztonságos lenne.
A GM növényeket legnagyobb arányban az amerikai kontinens országaiban termesztik, az USA mellett például Brazília, Argentína, Kanada, Paraguay és Uruguay is nagy mennyiségű GM kukoricát és szóját termel.
Mi a helyzet Európában?
Mint ez a cikkből is kiderül, a GMO-technológiát az uniós tagállamok minősített többsége elutasította, köztük például Magyarország, Németország, Franciaország és Ausztria is. Hazánkban egyenesen az Alaptörvény tűzi ki célként a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság fenntartását.
Az EU-s országok többsége azért ellenzi a GMO-k bevezetését, mert egyrészt a bevezetésből származó haszon leginkább a GM vetőmagok szabadalmának tulajdonosainál jelentkezhet, másrészt pedig a módosított szervezetek jelentette előnyök nincsenek arányban az esetleges kockázatokkal.
Ennek megfelelően az országok és így a választópolgárok képviseletét ellátó Európai Parlament alapvetően ellenzi a GMO-k bevezetését. Ezzel szemben az Európai Bizottság, melynek döntéshozóit az EU választópolgárai nem hatalmazták fel arra, hogy a nevükben döntsenek, sürgeti a GM növények engedélyezését.
A Klímapolitikai Intézet álláspontja
A Klímapolitikai Intézet úgy véli, hogy hazánknak érdemes továbbra is kitartania a GMO-mentesség mellett, mert a kérdéses organizmusok nemcsak egészségügyi kockázatokat rejtenek, de a magyar mezőgazdaság szuverenitását és egyik húzóágazatát is veszélyeztetik.
Hazánk a hagyományos fajtanemesítő, hibrid vetőmagokat előállító iparágban a nemzetközi élmezőnyben foglal helyet, a vásárlók pedig elvárják, hogy a vetőmagok GMO-mentesek legyenek. Ha ez veszélybe kerül, azzal akár a teljes iparág összeomolhat.