Az elmúlt évtizedekben úgy tűnt, hogy az atomenergia háttérbe szorul az energetikai piacon. Számos ország a kivezetését tervezte, azonban mára ez a trend megfordulni látszik. A meglévő atomerőművek engedélyeit meghosszabbítják, és számos ország új erőművek építésére készül. Miért következett be ez a fordulat, és mik az új fejlemények az atomenergia területén?
Amikor az ember az atomenergiára gondol, számos nagy magyar kutató neve juthat eszébe. Szilárd Leó írta le elsőként a nukleáris láncreakció elméletét már 1933-ban, ezzel lerakta a tudományterület alapjait. Wigner Jenő, aki fizikai Nobel-díjat kapott „az atommagok és elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért”, kulcsszerepet játszott a világ első nukleáris reaktorának, a Chicago Pile One-nak a megtervezésében, amely 1942-ben kezdte meg működését. Teller Ede és Neumann János pedig jelentősen hozzájárult a nukleáris folyamatok elméleti és számítási hátteréhez – olvasható a Klímapolitikai Intézet tanulmányában.
Kapcsolódó bejegyzések
Új korszak küszöbén az atomenergia
Kína történelmet írt a nukleáris energia területén, miután működés közben sikerült újratöltenie egy tóriumos olvadéksós reaktor üzemanyagát.
Az első, kizárólag energiatermelésre épített nukleáris reaktor az 1954-ben üzembe helyezett, 5 MW kapacitású obnyinszki atomerőmű volt, amely a Szovjetunió „békés atom” programjának keretében bizonyította a technológia megvalósíthatóságát. Az első kereskedelmi méretű reaktor, a brit Calder Hall, 1956-ban kezdte el a termelést, és 1958-ra már 200 MW teljesítményt ért el. Ezután az atomenergia dinamikus terjeszkedése vette kezdetét, amit az olcsó és kiszámítható villamosenergia-termelés tett vonzóvá, különösen az 1970-es években.
Az 1973-as olajválság (az OAPEC olajembargója) és az 1979-es iráni forradalom után a fosszilis tüzelőanyagok drágulása az atomenergiát kiváló alternatívává tette. Az 1980-as évek közepére érte el csúcsát a globális villamosenergia-termelésben való részesedése, amikor a világ termelésének közel 16%-át adta. A kőolaj árának 1980-tól jellemző tartós csökkenése és az 1986-os csernobili katasztrófa ellenére az atomenergia termelése tovább növekedett, és 2006-ban elérte a korábbi csúcsot, a 2761 TWh-t (terawattórát).
Kapcsolódó bejegyzések
Az atomenergia és a fenntarthatóság kapcsolata – Podcast
Az év utolsó podcast adásának vendége Czibula Mihály volt, akivel az atomenergiáról, és a Paksi Atomerőműről beszélgettünk.
A 2011-es fukushimai baleset után bekövetkezett visszaesés (főleg Japánban és Európában) ideiglenes volt, és 2024-ben új rekordot döntött a globális termelés: a megtermelt 2764 TWh a világ villamosenergia-szükségletének körülbelül 10%-át teszi ki. Jelenleg 420 aktív reaktor működik világszerte, összesen 400 GW kapacitással, és további 60 reaktor épül 70 GW tervezett teljesítménnyel.
Az atomenergiával kapcsolatos további érdekességek a Klímapolitikai Intézet weboldalán olvashatók.
Fotó: Canva