Új-Zéland példája élesen mutatja, milyen nehéz egyszerre megfelelni a klímavédelmi céloknak és az energiabiztonság követelményeinek.
Az Energiastratégia Intézet publikációja rámutat arra, hogy rövid távon a fosszilisokra való visszatérés valóban stabilizálhatja az árakat, csökkentheti az importfüggőséget, és vonzóbbá teheti Új-Zélandot a befektetők számára. Hosszú távon azonban az üvegházhatású gázok kibocsátása nő, a zöldátállás lelassul, és a nemzetközi klímavédelmi szövetségekben betöltött vezető szerep elillan.
Kapcsolódó bejegyzések
Törvény kötelezi hamarosan a pénzügyi szektort a zöldítésre Új-Zélandon
Új-Zéland lesz az első olyan ország a világon, ahol törvény kötelezi a pénzügyi cégeket arra, hogy jelentést tegyenek üzleti tevékenységük klímaváltozásra gyakorolt hatásáról.
Új-Zéland 2018-ban még a globális klímapolitika élharcosaként került a figyelem középpontjába. Jacinda Ardern kormánya bejelentette: nem ad több engedélyt olaj- és gázkutatásra, és célul tűzi ki a teljes karbonsemlegességet 2050-re. A döntés egyszerre volt politikai gesztus és gazdasági kísérlet. A kormány úgy vélte, hogy az ország geotermikus és vízenergia-potenciálja elegendő hátteret biztosít ahhoz, hogy a fosszilisektől gyorsan elszakadjon.
Erős volt a retorika, hiszen az óceániai állam a világ előtt akart példát mutatni. A környezetvédők történelmi áttörésként ünnepelték a lépést, a nemzetközi sajtó pedig a „klímabajnok” szerepét osztotta az országra. 2019-ben a Zero Carbon Act még tovább erősítette a vállalásokat, amelyek 2035-re a teljesen megújuló villamosenergia-termelés, 2050-re pedig a nettó zéró kibocsátás.
Kapcsolódó bejegyzések
Új-Zéland betiltotta a zöldségek és gyümölcsök tárolására használt nejlonzacskókat a boltokban
Új-Zéland a világon elsőként kiterjesztette a műanyagzacskók tilalmát a vékony nejlontasakokra.
A számok valóban impozánsak voltak. A villamosenergia-termelés több mint 80 százaléka megújulókból származott, ezen belül a vízenergia dominált, a geotermikus erőforrások pedig stabil bázist jelentettek. A szélenergia aránya folyamatosan nőtt, az elektromos autók és az energia-hatékonysági programok pedig társadalmi támogatást kaptak.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva